Szögek a brüsszeli zsákban

Jourová most majd bátran a hóna alá csaphatja a Beszéljünk németül! egy szamárfüles példányát.

Hazug állításokkal kritizálta Magyarországot Vera Jourová. Fotó: Francois Lenoir Forrás: MTI/EPA/Reuters

– Nem ismerhetem alaposan a magyar törvényeket. Szeretnék magyar jogász lenni, aki beszél is magyarul, és értelmezi a helyzetet! – állt elő a farbával meglepő őszinteségi rohamában Věra Jourová. Az Európai Bizottság cseh alelnökének coming outja egy online fórumon hangzott el. Az eseményt Cseh Katalin személyében orvos felügyelte, a lelki támogató csoportot két német baloldali politikus alkotta, személyi sérülésre értesüléseink szerint nem került sor.

Ám hogy a jog vajon sérül-e most, s hogy hol, milyen jog és miként – ez a következő napok-hetek egyik kulcskérdésének ígérkezik Brüsszelben. Holnap az Európai Parlament a magyar koronavírus-törvényen gyakorlatozik egy vitanapon; Jourová is erre gyúrt az online elmebajnokságon. Lengyelországot is elővette: szerinte ott sincsen szépen megterítve a jognak asztala. Jourová így hát lengyel jogász is szeretne lenni, aki beszél is lengyelül, és „értelmezi a helyzetet”.

Mindez persze összességében korántsem ilyen vicces: a liberális Jourová az a brüsszeli döntéshozó, aki a politikai felügyeletet gyakorolja a jogállamisági eljárások felett. A sajtó issza a szavait. A hét végén a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva visszatáncolt attól, hogy védelmébe vette volna a magyar koronavírus-törvényt. Varga Judit igazságügy-miniszter szerint kibújt a szög a zsákból: a liberális elit nem tűrhette, hogy Jourová lecövekeljen egy megengedő állásponton. A nyomás érezhetően fokozódik. Tegnapra öt észak-európai ország Budapestre akkreditált nagykövetét kérették be a Bem rakpartra. A Külügyminisztérium állítása szerint igaztalanul helyezkedtek szembe Magyarországgal az Európa Tanácsban.

Brüsszel most nagyobb halat is sütögethet. Az EU vezető hatalmát, Németországot fenyegeti kötelezettségszegési eljárás. Mégpedig egy múlt heti német alkotmánybírósági ítélet miatt, amely – csak kis túlzással – kitiltja a Bundesbankot az Európai Központi Bank eszközvásárlási programjából. Ezermilliárd eurókról van szó, de háztartási nyelven szólva az egész olyan, mintha kiküldenék apát a gyerekszobából – az EU sok minden más is, de legelsősorban német projekt. Most viszont hatásköri ellentét feszül az unió vezető hatalma és aközött a képződmény között, amelyet azért hoztak létre a Schuman-nyilatkozattal, éppen hetven évvel ezelőtt, hogy a borzalmas történelmi tapasztalatok után Európa több legyen egy újabb hatalmas német projektnél.

Jourová most majd bátran a hóna alá csaphatja a Beszéljünk németül! egy szamárfüles példányát, hogy értelmezze a helyzetet. Főnöke, Ursula von der Leyen nála is kényesebb helyzetben van. Nem könyvből tanulta a der, die, dast, nemrég még Angela Merkel kormányában ült, s a kancellár jóvoltából foglalhatta el tavaly a pozícióját úgy, hogy előtte évtizedeken keresztül nem állt német politikus az Európai Bizottság élén.

A szuverenitás igénye – úgy látszik – előbb-utóbb kibújik, mint szög a zsákból. Budapesten, Varsóban, sőt úgy látszik, ha Berlinben nem is, de Karlsruhében – a szövetségi alkotmánybíróság székhelyén – szó szerint is jogot formálnak arra, hogy megmondják, mi a magyar, a lengyel vagy a német érdek. Ezzel az üzenettel hívta a külügyminiszter a Bem rakpartra öt észak-európai ország nagykövetét.

Ezt fogják elmondani a magyar kormánypárti képviselők az Európai Parlament szerdai vitanapján. Erről beszél Ryszard Czarnecki lengyel kormánypárti EP-képviselő a mai lapszámukban olvasható interjúban. A szuverenitás miatti feszültség túlzott kiélezése Brüsszelnek sem lehet érdeke. A britek 2016-ra elunták az egész kócerájt, idén pedig angolosan távoztak.