„Öt magyarországi cégnél, köztük a korábban Tiborcz István érdekeltségében lévő Eliosnál tartottak meglepetésszerű ellenőrzést az Európai Bizottság ellenőrei márciusban (…)” – ez most a hír.
Ezt harsogják a megfelelő felületek. És ebből egy dolgot tudhatunk biztosan: itt a kampány.
Emlékeznek még? 2018-ban, az országgyűlési választási kampány kezdetén ez volt a hír: „Az OLAF most újra vizsgálatot kér az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós pénzügyi forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban.”
Micsoda véletlenek vannak! Valamiért mindig kampányok idején kerül elő Tiborcz és az Elios. Akkor is előkerült, volt nagy vizsgálat, rágták, csócsálták, aztán nem állapítottak meg semmit sem. És ha ennyi véletlen nem lenne elég, hát jó visszaemlékezni, valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva éppen a 2014-es országgyűlési választások kampányidőszakában is ugyanez történt.
Olvassuk csak: „Az előző országgyűlési választás során is támadták a közvilágítási programokat, főleg Jávor Benedek és köre tett feljelentéseket a magyar hatóságoknál és az OLAF-nál egyaránt.” Bizony, ez 2014-re vonatkozik.
S akkor mi történt? Hát ez történt: „Az ügyészség 2015–2016-ban a Nemzeti Nyomozóirodával együtt nyomozást folytatott. A nyomozás során az OLAF észrevételeit is figyelembe vették, hiszen az OLAF elküldte a Jávor Benedek- és a Hadházy-féle papírokat és hangfelvételeket az ügyészségnek. Volt találkozó az OLAF és az ügyészség között is. Az ügyészség a nyomozást végül bűncselekmény hiányában lezárta.”
Majd megérkezett 2018 kampányidőszaka, és láss ismét csodát: „Az OLAF most azzal az ürüggyel hozza vissza a témát, hogy több önkormányzatra terjesztette ki a vizsgálatot. Természetesen joggal merül fel a kérdés, hogy politikai szándék lehet-e az ügy mögött. A miniszterelnök veje egyébként a cégét az első támadások után már eladta. Ez az ellenzéket nem zavarja, folyamatos ellenzéki támadások tárgya azóta is a miniszterelnök és a családja.”
Most pedig ismét nyakunkon az EP-választási kampány, és hirtelen felmerült a „kartellezés gyanúja”. Ez a gyanú, ez a vizsgálat egészen május 26-a reggeléig fog tartani, azután megint beáll majd a csönd. Vélhetően egészen nyár végéig, akkor ugyanis elindul majd az önkormányzati választási kampány, és egészen biztos, hogy újra elő fog kerülni Tiborcz és az Elios.
Annyira elkeserítően unalmas, ostoba, átlátszó, primitív, és ugyanakkor felháborító ez az egész. Persze, így van ez máshol is. Éppen most írta meg Jeszenszky Zsolt kolléga, hogy mit művelt a balos-libsi média Trump főbírójelöltjével, Brett Kavanaugh-val, akit képtelen szexuális zaklatási vádakkal illettek, majd kiderült, hogy az egész nem egyéb, mint mocskos és aljas hazugság.
És persze magát Trumpot két éve vádolják azzal, hogy összejátszott az oroszokkal, s most persze kiderült, az is csak mocskos és aljas hazugság.
Kért valaki bocsánatot, lett bármi következménye a gazemberségnek? Nem és nem. És a gazemberek már nyilván a következő hazugságkampányon töprengenek, gyártják a következő kampánybűnöket.
És majd megint lesz vizsgálat, lesz nagy bejelentés, lesz csámcsogás, Tiborcz nem ette meg a bablevesből a csipetkét, mindenhol sötét van, majd jön megint az OLAF, jönnek az Európai Bizottság ellenőrei (csupa kampánystábtag), Trumpról pedig jövő héten fog kiderülni, hogy eladta Észak-Dakotát a kínaiaknak, Dél-Dakotát pedig Putyinnak. Tiborcz pedig 50 forintos sós kiflit villantott.
Mi pedig soha nem fogyunk ki a türelmünkből. Soha?
