Eljött hát péntekkel a nagy nap, amikor a statisztikai hivatal előállt a gazdasági teljesítmény első negyedéves számaival. A különös érdeklődést a koronavírus keltette fel, mert a járvány nyomában járó válság alaposan átírta a korábbi várakozásokat. Azokat, amikor még minden szép és jó volt, az uniós tagállamokat lepipálva hasított a magyar gazdaság, egyre-másra megdöntve a korábbi rekordokat.
Hatalmas lendülettel hagytuk magunk mögött a 2019-es esztendőt, majd március végére beütött a krízis. A 2,2 százalékos növekedési mutató azonban így is az unió élvonalában tartotta Magyarországot. A visegrádi országokat is messze megelőztük: a lengyel növekedés szintén lassult, a cseh GDP visszaesett, a szlovák gazdaság meg egyenesen összeomlott, de Európa gazdagabb országai sem úszták meg, a járvány gazdasági hatásai pusztítóak.
Magyarország áprilisban kaphatta a legnagyobb pofont, Orbán Viktor nem véletlenül fogalmazott úgy a minap, hogy az áprilisi adatok „brutálisak lesznek”. Onnan kell szépen felkapaszkodni. Ebben segítenek a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései.
Azok a lépések, amelyekre az ellenzék csak legyinteni szokott. Legyint arra, hogy nem kell 81 ezer kisvállalkozásnak katát fizetnie, a veszélyeztetett ágazatokban nem lehet a helyiségbérleti szerződéseket felmondani, a díjakat emelni, nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, ellenben támogatást kapnak azok az ágazatok, amelyeket újra kell indítani.
A magyar cégeknek kamat- és garanciatámogatott hiteleket biztosítanak több mint kétezermilliárd forint értékben, az állam átvállalja a munkáltatóktól a bérköltségek egy részét, miközben négyszázötvenmilliárd forint értékben beruházásokat támogat a munkahelyek teremtéséért. Mindezek mellett elengedték a veszélyeztetett szektorokban a munkáltatók járulékát, míg a munkavállalóké jelentősen csökkent.
Bevezették a hitelmoratóriumot a már megkötött kölcsönök tőke- és kamatfizetésére, felfüggesztették a kilakoltatásokat és a lefoglalásokat. A vészhelyzet végéig meghosszabbították a lejáró gyes-, gyed-, gyetjogosultságot, díjmentessé tették a parkolást országosan, félmilliós juttatást adtak az egészségügyi dolgozóknak, akik ősztől húszszázalékos béremelésre is számíthatnak, valamint négy részletben visszaállítják a 13. havi nyugdíjat. A sort hosszan lehetne folytatni, hiszen a magyar gazdaságvédelmi akcióterv nagysága megközelíti a tavalyi GDP húsz százalékát.
