Működő motorok

Eljött hát a nagy nap, amikor a statisztikai hivatal előállt a gazdasági teljesítmény első negyedéves számaival.

Az erősödéshez leginkább a beruházások járultak hozzá

Eljött hát péntekkel a nagy nap, amikor a statisztikai hivatal előállt a gazdasági teljesítmény első negyedéves számaival. A különös érdeklődést a koronavírus keltette fel, mert a járvány nyomában járó válság alaposan átírta a korábbi várakozásokat. Azokat, amikor még minden szép és jó volt, az uniós tagállamokat lepipálva hasított a magyar gazdaság, egyre-másra megdöntve a korábbi rekordokat.

Hatalmas lendülettel hagytuk magunk mögött a 2019-es esztendőt, majd március végére beütött a krízis. A 2,2 százalékos növekedési mutató azonban így is az unió élvonalában tartotta Magyarországot. A visegrádi országokat is messze megelőztük: a lengyel növekedés szintén lassult, a cseh GDP visszaesett, a szlovák gazdaság meg egyenesen összeomlott, de Európa gazdagabb országai sem úszták meg, a járvány gazdasági hatásai pusztítóak.

Magyarország áprilisban kaphatta a legnagyobb pofont, Orbán Viktor nem véletlenül fogalmazott úgy a minap, hogy az áprilisi adatok „brutálisak lesznek”. Onnan kell szépen felkapaszkodni. Ebben segítenek a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései.

Azok a lépések, amelyekre az ellenzék csak legyinteni szokott. Legyint arra, hogy nem kell 81 ezer kisvállalkozásnak katát fizetnie, a veszélyeztetett ágazatokban nem lehet a helyiségbérleti szerződéseket felmondani, a díjakat emelni, nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, ellenben támogatást kapnak azok az ágazatok, amelyeket újra kell indítani.

A magyar cégeknek kamat- és garanciatámogatott hiteleket biztosítanak több mint kétezermilliárd forint értékben, az állam átvállalja a munkáltatóktól a bérköltségek egy részét, miközben négyszázötvenmilliárd forint értékben beruházásokat támogat a munkahelyek teremtéséért. Mindezek mellett elengedték a veszélyeztetett szektorokban a munkáltatók járulékát, míg a munkavállalóké jelentősen csökkent.

Bevezették a hitelmoratóriumot a már megkötött kölcsönök tőke- és kamatfizetésére, felfüggesztették a kilakoltatásokat és a lefoglalásokat. A vészhelyzet végéig meghosszabbították a lejáró gyes-, gyed-, gyetjogosultságot, díjmentessé tették a parkolást országosan, félmilliós juttatást adtak az egészségügyi dolgozóknak, akik ősztől húszszázalékos béremelésre is számíthatnak, valamint négy részletben visszaállítják a 13. havi nyugdíjat. A sort hosszan lehetne folytatni, hiszen a magyar gazdaságvédelmi akcióterv nagysága megközelíti a tavalyi GDP húsz százalékát.

Ez forintosítva mintegy kilencezermilliárd forintot jelent. Az ellenzék erre mondja, hogy a kormány nem tesz semmit. Ha az elmúlt tíz évben ők kormányoztak volna, akkor vajon most a GDP hány százalékát tudnák előteremteni válságkezelésre? Hány ezer milliárd forintot, miből, kitől és hogyan? Volt idő, amikor mindenki megtapasztalhatta, hogy ezekre a kérdésekre milyen választ adott a balliberális derékhad.

A többi között ezért koptatják tíz éve az Országgyűlés ellenzéki padsorait. Az Orbán-terv lényegében egy átfogó hadművelet. Több fronton épültek ki a védvonalak a válság ellen. Sokrétű gazdaságvédelmi intézkedések léptek hatályba, miközben több ponton segítik az elveszett munkahelyek pótlását. Ezek mellett védeni kell a családokat, a nyugdíjasokat. Mindezt úgy, hogy fennmaradjon az ország pénzügyi stabilitása és ne változzon meg a siker receptje: a munkaalapú társadalom. Segélyekből ugyanis nem lehet jövőt építeni.

Úgy tűnik, hogy a járvány elleni küzdelemben az első csatát megnyerte az ország. Az első csatát, de nem a háborút. Ha minden így folytatódik, akkor az idén fokozatosan újraindulhat az élet, jövőre pedig a gazdaság motorjai is felbőghetnek.