Góg és Magóg 226 Haszid krónika

A közelmúltban a Bábel Kiadó gondozásában jelent meg Martin Buber Góg és Magóg – Haszid krónika című regénye. A kötet árnyaltan mutatja be a korábban bibliafordítóként, haszid vallásfilozófusként ismert Buber személyiségét. A kötetet Ács Gábor (képünkön), a Bábel Kiadó vezetője fordította le és adta ki. A mai héber irodalom ismerője a haszidizmusról és Martin Buberről beszélt.– Istenhívő, zsidó vallását, magyarságát is büszkén valló értelmiségi családban nevelkedtem Budapesten. Debrecenben, a KLTE bölcsészkarán szereztem 1978-ban magyar–történelem szakos diplomát. Budapesti tanárévek után kivándoroltam Izraelbe, öt és fél évig éltem Jeruzsálemben, majd egyéves frankfurti intermezzo után hazatértem – mesél a kezdetekről Ács Gábor. – Már kivándorlásom előtt tanulmányoztam a haszidizmust. Izraelben elmélyültem a Talmud, a Sulhán Áruch, a haszidizmus, a Kabbala s a mai héber irodalom tanulmányozásában. Számítógépesként dolgoztam. Budapesten, cikkek, elbeszélések közlése mellett, 1994-ben Amos Oz Fekete doboz című regényének fordításával debütáltam. Az 1995-es Modern izraeli elbeszélők antológiájába Aharon Apelfeld A vadászat című elbeszélését fordítottam. Amos Kenan regényét (Az út Ein-Harodba) 1997-ben már a magam teremtette Budapest-Bábel Kiadó tette közzé, akár az idei Góg és Magóg – Haszid krónikát, melynek fordítását hat évvel ezelőtt határoztam el. – Nehéz lehet az úttörők útja, hiszen a héber irodalomról korábban csak héber, angol, német források álltak rendelkezésünkre. – Nem könnyű a modern héber irodalommal foglalkozni egy olyan korszakban, amikor szinte lehetetlen irodalomból megélni. Kiadóm története halálra ítélt könyvekkel van kikövezve. Amos Kenan iránt az motiválja az idegenkedést, hogy jobboldali terrorista volt, később baloldali anarchista lett. Ma szobrász Tel-Avivban. Kimagasló művész, elnézik korábbi irodalmi és politikai működését. A könyv megjelenésekor itt járt Budapesten, Kardos G. Györggyel együtt fogadtuk. Részben azért adtam ki Az út Ein-Harodba-t, mert Kenan volt Kardos G. fölfedezője: franciául olvasta az Avraham Bogatír hét napját, és kiharcolta, hogy fordítsák héberre. Amos Kenan regénye, az Út Ein-Harodba szerint a világ elpusztulhat, de az ember belső világa örökké él. Irodalmon kívüli szempont, hogy írója anarchista volt. Ő a posztmodern héber irodalom úttörője. – Utóbbi két műve, a Vándorló Talmud: – Jer és lásd, meg a Góg és Magóg – Haszid krónika ismerteti a judaizmus két szellemi irányzatát. – Így van: a talmudizmust, ha úgy tetszik: normatív judaizmust, melynek alapkönyve – a Biblián, Mózes öt könyvén, a Tórán kívül – a Talmud és a Sulhán Áruch. A másik fő zsidó szellemi vonulat a haszidizmus, amely a Kabbalán és a Zohár titkos tanításain alapul. A Vándorló Talmud: – Jer és lásd című, Turczi Istvánnal közös könyvünk a Talmud tanait népszerűsíti, de már abban foglalkozom a haszidizmussal. Martin Buberhez szükségképp jut el mindenki, aki a foglalkozik ezzel. Jómagam először öt-hat évvel ezelőtt olvastam a Góg és Magóg című regényt. A mű először 1941-ben jelent meg, folytatásokban. Érdekessége, hogy Buber, akit német alkotóként tartanak számon, héberül írta. Azért kellett ily sokáig várnunk a magyar fordítással, mert a világirodalmi lexikon – tévesen – esszéként tünteti föl. Szinte mindenki úgy vélte a hazai prominensek közül: marginális mű. Pedig a héber szöveget a Nobel-díjas héber író, Samuel Joszef Agnon szerkesztette, gondozta. A hazai megjelenés végre eloszlatja a Góg és Magóg körüli félreértéseket, s árnyalja a Martin Buberről kialakult képet is. – A könyv a Haszid krónika alcímet kapta. Mi a haszidizmus? – A zsidó misztika romantikus irányzata. Amerikában reneszánsza van, mint nálunk a hinduizmusnak, buddhizmusnak, s legfőképpen a történelmi keresztény egyházakon belüli karizmatikus keresztény megújulási mozgalmaknak. Buber az első világháború alatt és közben fölvirágzó, folklórelemekkel teli haszidizmus képviselője. Buber Én és te című műve nyomán a haszidizmust sokan a kartéziánus filozófiával azonosítják. Mert a cogito (gondolkodom) és a sum (létezem) kapcsolatát kutatja. Célszerű a kabbalizmusban keresnük a gyökereket. A kabbalizmus a világot szférákra osztja föl. A regény megértése szempontjából a haszidizmusról tudnunk kell, miben tér el a normatív judaizmustól. A judaizmus szerint a megváltás majd be fog következni. Előre nem tudni, mikor várható a Messiás. Amíg ez megtörténik, az isteni normák szentelik meg az életet, amelyeket be kell tartani. A haszidizmust Báál Sém Tov (1700–1760) alapította. Szerinte a Messiás eljövetelét siettetni lehet azzal, hogy az ember betartja az isteni parancsolatokat, jó cselekedeteket hajt végre, s tetteinek közvetlen áthatása van az égi világra, a legalsó isteni szférára, a Sechinára. A kiválasztottak, cadikok, azaz a csodarabbik imái és jó cselekedetei jóval hamarabb találnak meghallgatásra, mint a köznapi emberé. A normatív judaisták szerint a Talmudot, a haszidok szerint inkább a Kabbalát kell tanulmányozni. A Buber-regény szemszögéből fontos, hogy a judaizmus és a haszidizmus a holokausztot is másként magyarázza. A normatív fölfogás szerint: bizonyos korokban a jók szenvednek, a gonoszok vigadnak. Az, hogy miért történhet meg például a holokauszt, titok, amely az ember számára felfoghatatlan. A haszidizmus szerint a holokauszt is, mint minden fontos dolog: a jó és a gonosz küzdelme. A regény alapproblematikája: a jó és gonosz, Góg és Magóg háborúja Istennel. A mű a napóleoni háborúk korában játszódik, hősei szerint ez a kor a Messiás eljövetele előtti időszak. Napóleon maga a gonosz. A háború pedig a világ szülési fájdalma, pontosabban a Messiás eljövetele előtti vajúdás.