Aztán jött 2023. október 7-e, amikor a Hamász jól előkészített, összehangolt, brutális támadást intézett Gázából izraeli kibucok, telepek, fesztiválozó fiatalok ellen. Megtörtént az, amiről azt hitték Izraelben és a világ nagy részén, hogy elképzelhetetlen. Több mint ezer halott, százával elhurcolt túszok. Ma már tudjuk, hogy az izraeli hírszerzés tudott a Jerikó falai fedőnevű tervről, de nem tartották kivitelezhetőnek. Az izraeli hadsereg pedig a betörés első óráiban nem vette kellően komolyan a beérkező híreket a támadásról. Lassan és kevés erő bevetésével reagált.
A kudarchoz nyilván hozzájárult a megelőző hónapokban kialakult politikai széthúzás ezekben a szervezetekben,. amit aztán az ellenzék igyekezett a saját hasznára fordítani. Kormányváltást követeltek a támadás után, a kabinet alkalmatlanságára hivatkozva. Ilyen halmozottan nehéz körülmények között kezdte meg a Hamász elleni harcot Benjamin Netanjahu.
Eközben az is kiderült, hogy az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is nagyot változott a világ. A nyugati egyetemeken, nagyvárosokban olyan Izrael-ellenes, antiszemita jeleket mutató szélsőbaloldali tüntetések kezdődtek, amelyeket döbbenten nézett minden jóérzésű ember.
Mindezek ellenére az izraeli társadalom nagyobbik része nem ült föl ennek az akciónak. Kitartott a kormánya és az országa mellett. Amikor háromszázezer tartalékost hívott be szolgálatra a hadsereg, közel százezerrel többen jelentkeztek. Önként. És teszik a dolgukat a mai napig, Izrael újkori történetének leghosszabb háborújában.
Időközben az új washingtoni vezetés pedig teljes mellszélességgel Izrael és Benjamin Netanjahu mellé állt. A közel-keleti helyzet rendezése, a tartós béke megteremtése Donald Trump egyik kiemelt célja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!