Nyughatatlan nyughelyek

Rákospalotán hagyomány születik. A roma sírokra üvegbura borul, a sírokat övező építménybe kényelmes szék, az elhunyt fotója, s megannyi színes dísz kerül. Az új keletű hagyomány apró szépséghibája, hogy az üvegkamrák java része engedély nélkül épült.A romák üveg síremlékei az elmúlt évtized termékei, hasonló szokást ugyanis sem a vándor életmódot folytató cigány törzseknél, sem az évszázadok óta letelepült romáknál nem jegyeztek fel a kutatók – fejtette ki Szuhay Péter muzeológus. A halottakra történő látványos megemlékezést már a nemesség is fontosnak tartotta, s halottait családi kriptákban helyezte örök nyugovóra. A polgárság – a társadalmi egyenlőségre törekvés részeként – átvette ezt a temetkezési szokást, így megjelentek a már nem nemesi származású elhunytaknak emelt síremlékek is. Hasonló folyamatok játszódnak le a rákospalotai temetőben. Az üvegházak kezdetben a vagyonosodást jelképezték, mivel a tehetősebb romák a látványosabb nyughelyekkel kívánták kifejezni a halott iránti tiszteletüket. Az építmények később a tiszteletadáson túl a cigányok társadalmi egyenlőségre való törekvésének, a sikerességnek és az etnikai hovatartozásnak is jelképei lettek. A Néprajzi Múzeum munkatársa szerint a romák hagyományokhoz való ragaszkodását jól példázza az elhalálozás napjától a temetésig tartó virrasztás szokása is, amely szerves része kultúrájuknak, a magyar családokban ugyanakkor már vidéken is csak elvétve fordul elő. A hagyományos temetkezés része az is, hogy a cigányok halottaikat néhány négyzetméteres kibetonozott, szőnyegpadlóval, szőnyegekkel díszített, falvédőkkel körbetapétázott szobákba süllyesztik, sőt alkalmanként asztalt, széket, pénzt, italt, s az elhunyt foglalkozására utaló tárgyakat is elhelyeznek a szertartás végén légmentesen lezárt apró helyiségben. Szüleink – adja hírül a családi tragédiát egy fájdalmasan egyszerű síremlék felirata. A talán négyzetméternyi hófehér márványt egy héttel halottak napja után is friss virág díszíti, igazolva a mondást, hogy igazából csak az hal meg, akit elfelejtenek. A holtukban is egymás mellett maradó házaspár nyughelye mellett három méter magas, furcsa, buburékos kupolájú építmény tör az égbolt felé. A füstüveg mögött halványan két kovácsoltvas szék körvonalai látszódnak, a kényelmes ülőalkalmatosságok talán az élet és halál kérdésében való elményedést hivatottak elősegíteni. Az üvegkripta színpompás díszítése a hely szelleméhez nem illően hivalkodó, ám a szomorúságot s a komor gondolatokat minden bizonynyal távol tartja. A cigányok mindig másképpen temetkeztek, mint az átlag, ám az igazán látványos temetéseket csak mintegy tizenöt esztendeje tapasztaljuk – közölte lapunkkal Hepp Éva, a rákospalotai temető igazgatója. Megtudtuk azt is: maga a sírhely semmivel sem nagyobb az átlagosnál – a kétszemélyes ugyanúgy 190x190 centiméteres –, így fizetni sem kell többet érte. A romák síremlékeinél a kő járdarésze nagyobb, és sok helyet foglalnak el azok az üvegburák is, amelyeket a sírhely köré emelnek. Tizenhárom, üvegburával ellátott síremlék található Rákospalotán – tudatta a temetőigazgató. Elmondása szerint ezek felépítéséhez építési engedélyt kellene kérni a kerületi önkormányzattól, ám a tizenhárom emlék közül mindössze egy jogszerű. A rákospalotai üvegházak furcsasága, hogy az illetékes helyhatóság hivatalosan nem értesült felépítésükről. A XV. kerületi önkormányzat műszaki és városüzemeltetési osztályának vezetője elmondta: csupán magánszemélyként van tudomása a síremlékekről, mivel a temetkezési részvénytársaság az osztályon nem jelentette a szabálysértést. Millián György szerint az üvegsírok építőinek minden esetben a helyhatósághoz kellett volna fordulniuk engedélyért, s az építési hatóság a tulajdonos – jelen esetben a fővárosi önkormányzat és a Fővárosi Temetkezési Intézet Rt. – írásos hozzájárulását is kérné. Millián György nem érti azt sem: miként fordulhatott elő, hogy a temető vezetői nem észlelték az építkezéseket. A láthatatlan építőmunkásokra sincs magyarázat, ugyanakkor Hepp Éva, a rákospalotai temető vezetője elmondta: korábban kísérleteztek az engedély nélküli felépítmények lebontásával, ám minden esetben a rendőrség segítségét kellett kérniük. Végül azért nem távolították el a burákat, mert nem akarták, hogy a rendőrség a temetőben csapjon össze a romákkal.