Gazdaságfilozófiai váltásra lenne szükség

- Tizennégy hónapi politizálás után azt tapasztalom, hogy a megye és Szombathely együttműködése néha különböző presztízskérdéseknek esik áldozatul – nyilatkozta lapunknak Markó Péter. A Vas Megyei Közgyűlés elnöke elfogadja, hogy a kormány a hátrányos helyzetű megyéket igyekszik felzárkóztatni, de a szerves fejlődés híve. Ez – mint mondta – azt jelenti, hogy a fejlettebb megyéket jobban kellene támogatni, mivel ennek tovagyűrűző hatásai lehetnek.- Az önkormányzati választások után mind a megye, mind a város élére fideszes vezető került. Sokan úgy vélték, végre javulhat a két önkormányzat korábban nem éppen felhőtlen kapcsolata. Ehhez képest a közös fenntartású intézmények finanszírozásáról a mai napig sem sikerült megegyezni, sőt legutóbb úgy nyilatkozott, hogy végső megoldásként jogi útra terelik a kérdést. Ennyire elmérgesedett volna a kapcsolat?- Miután a polgármester úrral a tanárképző főiskolán egyaránt szociológiát tanítottunk, sőt gyakran beszélgettünk, én is úgy gondoltam, hogy könnyű lesz az együttműködés. Ezt várta el a megyei és a városi közvélemény is, de nyilvánvalóan akadnak természetes érdekkülönbségek a két önkormányzat között, hiszen a közös intézmények fenntartására mindkét helyen kevés pénz áll rendelkezésre. Mivel a közös intézményeknek mi vagyunk a tulajdonosai, mindig úgy tűnik, hogy a megye kéri a pénzt. Öt intézményről van szó, amelyek közül például a szimfonikus zenekar fenntartása nem kötelező feladat. A megye a közös intézményekhez több pénzt szeretne kérni, míg a város kevesebbet szeretne adni, mint amennyit korábban szerződésben vállalt. Tizennégy hónap politizálás után ezen a poszton azt is tapasztalhattam, hogy néha különböző presztízskérdéseknek esik áldozatul az együttműködés.- A személyes kapcsolata is megromlott Szombathely polgármesterével?- Ami a polgármester úr körül kialakult az elmúlt fél évben, nyomasztó teherként nehezedik a kapcsolatunkra.- Megoldást jelentene, ha az intézmények fenntartói jogát elosztaná egymás között a két önkormányzat?- A város egy évvel ezelőtt vetette fel ezt az ötletet. Van ebben ésszerűség, de a jelenlegi viszonyok között biztonságosabb, ha a közös fenntartású intézmények két lábon állnak. 1998 decemberében abban egyeztünk meg, hogy a város 1999. április elsejéig kidolgozza, mely intézményeket venné át. A javaslat azóta sem érkezett meg.- A megyei intézmények közül a Markusovszky Kórház csőd közeli helyzetbe került. Bár az elmúlt évben komoly vezetőváltozások voltak, nagyon úgy tűnik, még mindig bizonytalan a kórház jövője.- A megyei kórházak országosan is nagyon nehéz helyzetbe kerültek. 1998 tavaszán szigorú költségracionalizálási programot vezettünk be. Fél év után kiderült, hogy ez kevés. Voltak ugyan eredmények, de közben született néhány központi döntés, amely az intézményt hátrányosan érintette. Nyomasztó teherként nehezedett a kórházra a befejezés előtt álló onkoradiológiai tömb beruházása is, amelynek átadását eredetileg 1996-ra tervezték. A kórház vezetését nemrégiben egy új generáció vette át. November elsején az intézmény élére önkormányzati biztost neveztünk ki, akinek hamarosan egy reorganizációs tervet kell az asztalra tennie. Hittünk abban is, hogy a város segít majd az intézmény fenntartásában, de Szombathely eddig egy fillért sem adott. Mi kidolgoztunk egy programot arra, hogyan tudnánk a kórházat közösen működtetni, de választ a mai napig sem kaptunk.- Egy éve ön az Alpok- Adria Munkaközösség soros elnöke. Milyen eredményeket könyvelhet el?- Az Alpok-Adria Munkaközösséget húsz éve alapították Velencében. A szervezethez az észak-olasz és az osztrák tartományok mellett Horvátország, Szlovénia, Bajorország, egy svájci kanton, valamint öt dunántúli megye tartozik. Vas megye 1988-ban csatlakozott a munkaközösséghez, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy a térségben a közlekedési, a környezetvédelmi és a gazdasági ügyeket összehangolják, de a szervezet átfogó politikai tevékenységet is folytat. Az Alpok-Adria Munkaközösség például nagyon sokat tett a vasfüggöny lebontásáért. A szervezet elnökeként legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy olyan programokat indítsunk el, amelyek a közösséget a hétköznapi emberekhez is közelebb viszik. Ennek érdekében reformokat vezettünk be, s ez a 17 tartományt tömörítő szervezet esetében nem volt könnyű feladat.- Sokan úgy gondolták, hogy a kormányváltás révén a területfejlesztési pénzek elosztási gyakorlata is megváltozik. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy továbbra is jelentős központi forrásokat juttatnak a keleti megyéknek, miközben itt, a nyugati határszélen a gazdaság további erősödésének most már infrastrukturális akadályai vannak. Hogyan ítéli meg a kialakult helyzetet?- A területfejlesztésre juttatott központi források elosztásának gazdaság- és politikatörténeti okai vannak. A rendszerváltozás utáni időszak mindhárom kormánya valószínűleg erkölcsi megfontolásokból próbált segíteni a lényegesen hátrányosabb helyzetben lévő keleti megyéken. Csakhogy nem biztos, hogy a segélyként elosztogatott összegek jó célt szolgáltak. Meg kell vizsgálni, hogy a támogatások miként hasznosultak. Másrészt Vas megyének is vannak olyan kistérségei, ahol a munkanélküliség nagyobb, mint az egyes keleti megyében. Egyszóval a fejlesztési forrásokat nem az egy főre jutó bruttó nemzeti termék alapján kellene elosztani. A nemzeti összterméket nézve Vas megye ugyan dobogós helyet foglal el, de az egy főre jutó jövedelem rangsorában a megyék között csak a 13. helyen állunk. Úgy látom, a jelenlegi kormányzat a területfejlesztési pénzeket továbbra is inkább keletre juttatja. Ennek oka az is, hogy az Országgyűlés területfejlesztési bizottságában mindössze két dunántúli képviselő van. Elfogadom, hogy a kormányzat a hátrányos helyzetű megyéket igyekszik felzárkóztatni, de én a szerves fejlődés híve vagyok, ami azt jelenti, hogy a fejlettebb megyéket jobban kellene támogatni, hiszen ennek tovagyűrűző hatása lehet. Összefoglalva: gazdaságfilozófiai váltásra lenne szükség ahhoz, hogy a területfejlesztésre szánt pénzek jobban hasznosuljanak.- Sokan abban reménykednek továbbra is, hogy a Bécs-Graz közötti vasútvonalat végül nem a Semmeringen, hanem Sopron és Szombathely érintésével Magyarországon keresztül építik meg. A szakemberek szerint ez a beruházás komoly lendületet adhatna a nyugati határszél gazdaságának. Lát esélyt a magyarországi beruházásra?- Burgenlanddal együtt felismertük azt, hogy ha nem alakul ki egy észak-déli összeköttetés, amely Brünntől Bécsen, Sopronon és Szombathelyen keresztül egészen az Adriáig húzódik, akkor kétmillió ember a senki földjére kerül, és a főközlekedési utak elkerülik a térséget. Arról, hogy a Bécs-Graz közötti vasútvonal a Semmeringen keresztül épüljön meg, a stájerek még nem mondtak le. A vasúti szakemberek viszont azt mondják, a legésszerűbb megoldás a Sopron-Szombat-hely-Szentgotthárd vonal lenne. Egyelőre még nincs döntés.