Magyarország kormányzója holnap kezdi alföldi körútját, nem ünnepségek tartása céljából, hanem azért, hogy mint államfő személyes jelenlétével növelje a súlyát azoknak a pillanatoknak, midőn a nemzet művek alkotásához lát hozzá és műveket fejez be. Kecskeméten át Szegedre vezet az út, majd rövid megszakítással Debrecenbe, Szabolcsba és Szolnokra. Csupa olyan hely, melynek hallatára örvend a magyar lélek; csupa olyan hely, mely a magyar erő forrása. És mindenütt olyan intézmények létesülnek és készültek el, melyeknek közvetlen célja az Alföld népének egészsége és műveltsége.
Ezért lesz a kormányzó alföldi körútja a magyar tettnek, a magyar alkotómunkának ünnepe.
Megjelent: Budapesti Hírlap, 1926. október 3.
BCT 352-355. p.
Jegyzetek
1. Az 1921: XXV. tc. az 1872-ben alapított, Kolozsvárról menekült Ferenc József Tudományegyetemet Szegedre helyezte.
2. A népiskolaépítési programról lásd a 11. sz. dokumentum 1. jegyzetét.
Gróf Klebelsberg Kuno (1875-1932) volt Magyarország kultuszminisztere 1922-1931 között. A nagy formátumú politikus, aki – mint azt Tudomány, Kultúra, politika című gyűjteményes kötetében Glatz Ferenc is leírta – „a trianoni Magyarország kultúrpolitikájának nagy formátumú teoretikusat, rendkívüli lényeglátással megáldott egyénisége volt”, megalapozta a tudomány, az oktatás és az iskolán kívüli népművelés jövőjét, felledülését a szétszabdalt, háborútól sújtott országban. A teljes politikai elszigeteltségből éppen a kultúra jelentette az egyik kitörési pontot Magyarország számára az I. világháború után, mikor az úgynevezett „kulturális program” többek közt – mint minden civilizált országban – a középosztáűly megerősítését célozta. Az Akadémiát állami dotációban részesítették, s a kibontakozott „óriási népiskolai program” keretében országszerte iskolaépítéskezések kezdődtek, a tankötelezettséget 14 éves korig emelték.