Mi a lépfene?

Lépfene (anthrax), vagyis a gyapjúválogatók betegsége (pustula maligna).

Állatok – elsősorban kérődzők – igen ragályos betegsége, mely az állatokról vagy az állati eredetű termékekről terjed az emberre.

Kóreredet és járványtan

A kórokozó (Bacillus anthracis) tokba zárt, pálca formájú baktérium. Spórái igen ellenállóak, a talajban és állati eredetű termékekben évtizedekig életképesek maradnak. Az ember leginkább a bőrön át fertőződik, de ez fertőzött hús fogyasztásával is lehetséges. Kedvezőtlen körülmények (pl. heveny felső légúti hurut) esetén a spórák belélegzésekor tüdőanthrax (gyapjúválogatók betegsége) alakulhat ki, mely gyakran halált okoz.

Bár az anthrax az állatgyógyászatban továbbra is jelentős betegség, emberben ma már ritkán észlelhető. Elsősorban olyan országokban fordul elő, ahol a fertőzött kecskékről, szarvasmarhákról, birkákról és lovakról, vagy az állati eredetű termékekről az emberre terjedő fertőzés megelőzésére nem dolgoztak ki közegészségügyi előírásokat.

Panaszok, tünetek és kórisme

A lappangási időszak 12 óra – 5 nap között van (általában 3-5 nap). A bőrfertőzéses forma vörösesbarna bibircsekkel kezdődik, melyeket jelentős bőrpír vesz körül, és hólyagképződés, valamint beszűrődés után terjed. Az elváltozás közepe kifekélyesedik, váladékozás indul meg és fekete pörk képződik. A regionális nyirokcsomók megduzzadhatnak, ritkán rossz közérzet, myalgia, fejfájás, láz, émelygés, hányás jelentkezhet.

A tüdőanthrax kialakulása előtt a spórák gyors szaporodásnak indulnak a nyirokcsomókban. A tünetek eleinte enyhék, influenzára emlékeztetnek. A láz egyre fokozódik; néhány napon belül súlyos légzési elégtelenség, kóma alakul ki. Korán kezdett kezelés nélkül a betegség gyakran halálos.

Az emésztőrendszeren keresztül fertőző anthrax ma már nagyon ritka, fertőzött hús fogyasztása után keletkezik; a kórokozó a garat- vagy a bélnyálkahártya sérülésén keresztül hatol be a bélfalba. Ez a fertőzési forma is halálhoz vezethet kezelés nélkül.

Megelőzés és kezelés

A baktérium tenyészetének szűrletéből készült vakcina áll rendelkezésre a fertőzés veszélyének kitett egyének (állatorvosok, laboránsok, textilüzemek importált kecskeszőrt feldolgozó munkásai) oltására.

A fertőzötteket antibiotikummal kezelik. Az általában téves diagnózis miatt elkésett kezelés halállal fenyeget.