Akár egy szabadtéri színházban, úgy ülnek az emberek a dombon. Arcukat a nap felé fordítják, pisszenés sem hallatszik. Az áhítatot csak egy-egy nyerítés zavarja meg. Lejjebb ugyanis ménes legelész, a lipicaiak néha a padok közé is felmerészkednek. Szendvicset, almát kunyerálnak.
A legenda szerint ide, a tápiószentmártoni dombra épült egykor Attila fapalotája. E régészeti védettséget élvezô részen találták meg a szkíta aranyszarvast, és itt született Kincsem, minden idôk legkiválóbb magyar versenylova. A csodaparipa állítólag csak azt a szénát fogadta el, amit a közeli Selyem-réten kaszáltak, s még külföldi versenyein is azt ropogtatta. Talán abból merítette az erôt. Késôbb katonai repülôtér, magyar majd orosz laktanya feküdt a területen. Azt azonban vizsgálatokkal igazolták, hogy nem a katonák „felejtettek” itt olyasmit, amitôl sugároz a föld. Ha sugároz…
Elôfordult már egy-két látványos gyógyulás, meséli a gyógytornásznô, aki a fôvárosból költözött ki a „tanyára”, hogy eligazítsa az ide zarándoklókat. Azt mondja, a fájós, merev ízületek kilazulnak, a ciszták felszívódnak, a látás javul a tápiószentmártoni földsugárzástól, amelyet legjobb kúraszerűen alkalmazni. Ez annyit tesz, hogy a „páciens” tíz-tizenöt alkalommal egy-két órára kiül a dombra, s várja a hatást. Közben nézelôdik, mereng, és gyűjti a hitet. Hit mindenképp kell e gyógymód sikeréhez. Errefelé vékonyabb a földkéreg, ettôl áramlik erôsebben az univerzum gyógyító ereje – hangzik a helybeliek magyarázata. Szombat, vasárnap tele a domb emberekkel. Hoztak már ide állatokat is, epilepsziás kutyát például.
Pléd, kispárna, némi elemózsia – Margó otthonosan berendezkedett a padon. Tizenkét éve küzd a tumoros betegséggel, s már a csontjait hasogatta a fájdalom. Mióta ide jár, enyhült a kínja, s nem kellett hozzá sem tapasz, sem tucatnyi pirula. A teljes gyógyulásban persze nem reménykedik az ötvenéves asszony. Neki már az is elég, ha a tünetei csendesednek, s éjszaka álom jön a szemére. Margó a szomszédos megyébôl utazgat ide hónapok óta esôben, sárban is. Most azon töpreng, mi lesz télen. Hogy bírja ki órákig a szabad ég alatt…
– Ugye érzi, hogy bizsereg a talpa? – érdeklôdik egy másik asszony csillogó szemmel, majd nógat, hogy lépjek arrébb, ott biztosan elönti a lábamat a melegség. Egy ideig türelmesen lépegetek, aztán inkább elindulok lefelé, hogy megkeressem a házigazdát.
– Ahogy követtem az energia útját, az mindig kikísért a dombra – magyarázza már a lovas tanya udvarán a park tulajdonosa, a sikeres vállalkozó. Ötvenkét éves koráig nem hitt az efféle dolgokban, de tavaly egy családi ebéd közben rádöbbent, hogy furcsa képességei támadtak. Jöttünkre mindjárt bemutatót tart, hogy bebizonyítsa, maga is sugározza az erôt. Tenyerét kollégám kézfeje fölé emeli, s puszta akaratával eléri, hogy a fotós ujjai megemelkedjenek. Elismerôen bólintok, s csak magamat okolom, hogy velem nem sikerült a kísérlet.
Ebédidô felé jár, megérkezik a nagyközség elsô embere is, akit arról faggatok, hisz-e a domb gyógyerejében. – Hivatalból hiszek – vágja rá gondolkodás nélkül. Megtudom aztán, hogy hatalmas tervekkel készültek a millenniumra. Megépítették volna Attila fapalotáját, de sajnos nem nyertek támogatást a pályázatukhoz. Nagyjából ezzel egy idôben történt, hogy a park tulajdonosa megérezte tenyerében az erôt. Most szeretnék tudományos kísérletekkel is alátámasztani a gyógyhatást. Hamarosan pedig belépôjegyet szednek az Attila-dombon.
Tápiószentmártonban nem árulták el, ki folytatja a fôváros műszaki egyetemén azokat a vizsgálatokat, amelyek bizonyíthatják a sugárzás eredetét. Mi pedig hiába érdeklôdünk elôbb az atomfizika majd a mérnök-geológia tanszéken, mint kiderül, a kutatók járatlanok ezen a területen. Nem úgy a természetgyógyászok, akik egyenesen azt jósolják, hogy a harmadik évezred nagy felfedezése e titokzatos gyógyenergia hasznosítása lesz. Szerintük a földsugárzás egy-két összetevôje ma már ismert, és műszerrel is mérhetô. A jelenség kutatása hamarosan széles körben elterjed.
A betegeskedôk addig is türelmesen üldögélnek a dombon. Itatás után köréjük gyűlik a ménes, a lovak élvezettel hemperednek meg a porban. Az emberek pedig gyógyulnak. Talán a napfény, talán a csend – talán a földsugárzás bűvkörében.
origo.hu
Ő lett a legszebb magyar kislány – olyan szerény, hogy még az osztálytársai sem tudtak róla
