Amint ment, mendegélt, találkozott Karsai elvtárssal, a búzaégetôvel. Karsai kormos arccal éppen azon serénykedett, hogy meggyújtsa a kukoricabomba kanócát, de a fránya zsinór alig akart lobot vetni. Segítenél-e nekem, Medgyessy elvtárs? kérdezte az agrártüntetések hôse a megfáradt vándortól. Meglásd, jó tett helyébe jót várhatsz. Nem urazták egymást, régi mozgalmároknál visszatér a beszéd a megszokott kerékvágásba, ha egymás között vannak. Tetszett a bomba Medgyessynek, a tarisznyája meg amúgy is ígéretekkel volt tele, nem hamuban sült pogácsával, így gyorsan megegyeztek. Kölcsönösen segítik eztán egymás ügyködését, s ha minden sikerül, Karsaiból akár miniszter is lehet Medgyessy kormányában. Persze csak akkor, ha az addig beélesített különféle tej-, disznó- és mindenféle bomba gyôzelem esetén önmagát hatástalanítja, nehogy rárobbanjon kitalálóira.
És így már ketten mentek tovább. Találkoztak a sokat tudó Doszpot elvtárssal, a sztárrendôrrel. A gyilkosságot messzirôl felismerô médiakedvenc éppen azon gondolkodott, hogyan lehetne bevezetni a köznyelvbe a „pandúrból lesz a legjobb rabló” szólásmondást, de kollégái akadékoskodása miatt ez sehogyan sem sikerült neki. Segítenél-e nekem, Medgyessy elvtárs? kérdezte a látványos akciók hôse a riadt tekintetű vándortól. Meglásd, jó tett helyébe jót várhatsz. Úgy kellettek a népszerűnek gondolt emberek a formálódó csapatba, mint egy falat kenyér, megegyeztek hát. Az ábrándos tekintetű rendôrnôk kedvence mondja meg ezentúl, ki a jó rabló, ki a rossz pandúr, és siker esetén akár belügyminiszter is lehet Medgyessy kormányában. Persze csak akkor, ha addig egyikôjüket sem dugják dutyiba addigi életük serénykedéseiért.
Így már hárman mentek tovább. Találkoztak Vári elvtárssal, a MIG–29-es vadászrepülô világbajnok hajtójával. A botkormány avatott mozgatója éppen egy felszállni képtelen csotrogányt bütykölt szorgalmasan, de sehogyan sem tudta megújítani az elöregedett alkatrészeket. Már kérnie sem kellett, Medgyessy elvtárs a nyakában lévô szocialistákkal együtt felajánlotta segítségét. Még néhány kisgazda is ott sertepertélt az ügylet körül, bár ezt a mai napig nem sikerült bizonyítani. De a lényeg az, hogy – nagy úr a népszerűség – bevették hát Vári ôrnagyot is a csapatba. Siker esetén akár honvédelmi miniszter is lehet belôle, persze csak, ha Juhász Ferenc szocialista pártalelnök nem sértôdik meg ezen.
És négyen mentek már tovább. A befolyásos tanácsosztó, a búzaégetô, a gyilkosságot messzirôl felismerô és a botkormány avatott mozgatója. Rossz nyelvek szerint találkoztak a sztárügyvéddel is, de ô egyelôre nem kívánt beleülni az árnyékkormány árnyékszékébe. Feltehetôen úgy gondolta, többet tud Medgyessyn segíteni, ha azt híreszteli, hogy még mindig a jelenlegi koalíció támogatója. Hogy támadhatatlanságot ígértek-e neki érte cserébe, vagy ismét miniszter lehetne egy bôszen tagadott titkos paktum szerint, azt remélhetôleg soha nem tudjuk meg. Így azt sem, mit szól az utóbbi verzióhoz a búzaégetô.
Viszont minden bizonnyal találkoznak még vándorlásaik során sztárorvossal, sztárnyugdíjassal és sztárpedagógussal. Sztáregyetemistával csak azért nem, mert a gonosz rektorok összefogtak a sztárcsapat ellen, és nem engedik ôket az egyetemek falai közé. Ha a független tudósemberek a szerencselovagok ellen össze nem fogtak volna, az én mesém is tovább tartott volna.
origo.hu
Menczer Tamás: Ez még soha nem jutott eszembe! Avagy Magyar Péter ámokfutásának két hete, 1. rész.
