Az IKSZ nyílt levele Medgyessy Péternek

„Egyes számítások szerint az Ön választási ígéretei a költségvetésben ezermilliárd forint bevételkiesést jelentenek. Honnan pótolná Ön az éves költségvetés majd egyharmadát kitevő hiányt? Milyen pozitívumokat talál Ön az Orbán-kormány politikájában?”

Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt úrnak
Magyar Szocialista Párt

Tisztelt Miniszterelnök-jelölt Úr!

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) nevében írjuk Önnek ezt a levelet azzal a céllal, hogy kifejtsük néhány kérdésben álláspontunkat, más ügyekben pedig megtudjuk az Ön véleményét.

Nem világos számunkra az Ön viszonya a történelmi egyházakhoz. Tudvalevő, hogy az Önt jelölő párt nem szavazta meg az egész nemzet érdekében álló, és több mint százhatvanötezer hiteles állampolgári aláírással is támogatott egyházi törvény-módosítást (1990. évi IV. tv. és a T/3621 sz. módosító javaslat). Ennek köszönhető, hogy még ma is szabadon alapíthatók és működtethetők egyházak eredeti rendeltetésükkel össze nem egyeztethető céllal. Ön mégis együttműködést ajánlott a papság minden tagjának, miközben az Önt jelölő párt egyik vezető személyisége pont ezeket a papokat bírálta minősíthetetlen és intoleráns hangnemben. Ön melyik álláspontot képviseli valójában? Önnek csak játékszerek az egyházak a kampányban? Ön miért nem határolódik el az egyház kocsmai stílusú bírálójától?

Köztudomású, hogy hazánk demográfiai helyzete 1981. óta csak az utóbbi években ad okot némi bizakodásra. Ennek oka a felelőtlen születésszabályozási rendszer és a művi terhesség-megszakítás életellenesen engedékeny szabályozása. Az élet és az emberi méltóság védelme – alapállásunk szerint – a mindenkori kormányzat legfontosabb feladata. Ön hogyan vélekedik az abortusz és az eutanázia kérdéséről? Ön milyen elvi alapokra és szocialista értékekre – ha vannak ilyenek – alapozza ezzel kapcsolatos álláspontját? Hogyan jelentek meg ezek az értékek eddig az Ön közéleti tevékenységében?

A Magyar Népköztársaság és a Magyar Köztársaság történelme során Ön már többször töltött be fontos pártbeli, pénzügyi és kormányzati pozíciókat. Így tehát részt vett hazánk gazdasági-társadalmi struktúrájának alakításában. Mire büszke pénzügyminiszteri tevékenységéből? Mit csinálna – mai tapasztalatai alapján – másként? Mit tett Ön a társadalom kettészakadásának megakadályozása érdekében? Mi az Ön szerepe a spontán privatizációban? Nyertese volt Ön ennek, vagy megpróbált tenni valamit a folyamat ellen?

A parlament az 1995. évi XLVIII. törvénnyel fogadta el az úgynevezett Bokros-csomagot. Ennek egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette, mondván, gazdasági megszorításoknál nem elégséges a beavatkozás gazdasági indokaira hivatkozni, a társadalomnak ugyanis elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy a jövőben is legyen olyan aktív népesség, amely képes realizálni az állami kötelezettségvállalásokat (43/1995. AB határozat). Mint a határozat is írja, a tervezet társadalmi hatásai, szociális, egészségügyi és népesedési következményei a jövő generáció életlehetőségeit aránytalanul rontották, így alkotmányellenesek. Ön szerint a társadalom mely rétegére volt pozitív hatással a csomag? Ön kiállt-e a törvény elfogadása mellett? Hogy értékeli a Bokros-csomagot az Alkotmánybíróság elmarasztaló határozatának fényében?

Sajnálatos módon a státustörvény a kampány első időszakának fő témájává és áldozatává vált. Az IKSZ álláspontja szerint a törvény puszta léte is már siker és érték. Kinyilvánítja a legfőbb közjogi norma – a törvények – szintjén, hogy a nemzet részei elszakított honfitársaink is, és az anyaország ténylegesen is gondoskodni kíván róluk. Magyarország integrál, nem pedig elzárkózik és lemarad. A státustörvény rendelkezései a jövő generáció gazdagságát szolgálják, így mindnyájunk javára válnak. Ezt mindenkinek látnia kell, aki képes távlatokban gondolkozni, és nem csupán másodperc-szemléletű politikus. Nagy történelmi alakjaink azzal emelkedtek ki kortársaik közül, hogy képesek voltak erre. Ön képes ilyen, nemzetért felelős szemszögből kiindulva tekinteni a státustörvényre, és a törvény alkalmazását lehetővé tevő megállapodásokra?

Ön Együttműködési Nyilatkozatot írt alá 35 szakszervezeti vezetővel. Az alkotmány szerint a szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit (4. paragrafus) míg a Munka törvénykönyve azt írja, hogy a szakszervezetek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése (1992. évi XXII. tv. 18. paragrafus.) Ezekből a törvényi szövegekből egyértelműen kiderül, hogy a szakszervezetek alapvető céljával ellentétes, ha a szakszervezeti vezetők egy része kifejezetten csak bizonyos politikai körökkel kíván együttműködni. A szakszervezetek vezetésének és egy pártnak az ilyen mértékű egybeolvadása kísértetiesen emlékeztet korábbi idők gyakorlatára, és veszélyezteti a jogállamban nélkülözhetetlen munkás érdekképviselet hatékonyságát. Nem képviseli egy szakszervezet a tagjai érdekét, ha vezetői egy párt mellett kötelezik el magukat. Anakronisztikus és a múltbeli illúziókra építő, demagógia-gyanús ígéretnek tűnik a teljes foglalkoztatás ígérete egy ciklus alatt (a nyilatkozat 2. pontja). Ön – mint a tőkés gazdasági viszonyok ismerője – lehetségesnek tartja a piaci verseny fenntartása mellett a teljes foglalkoztatottságot? Ha igen, milyen példát tudna erre napjainkból felhozni, ha nem, akkor miért ígérte meg? Ön miért írta alá azt az Együttműködési Nyilatkozatot, mely nyílt támadás a hazai érdekképviseleti eszme, és annak hatékonysága ellen?

Ön a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje. Az MSZP-nek – mint szocialista pártnak – olyan személyt kellett választania miniszterelnök-jelöltnek, akinek szociális érzékenysége példamutató lehet mindenki előtt.

Ön hogyan éli bele magát a minimálbérből élők helyzetébe a Medgyessy Tanácsadó Kft. egyik ügyvezetőjeként? Nem gondolja, hogy az Ön 30 millió forintos szakértői díja irritálja az átlagbérből élőket? Mikor élt Ön utoljára átlagbérből? Miért pártonkívüli (és nem párttag), ha magáénak vallja az MSZP értékeit, és egyetért a párt elképzeléseivel?

Az Önt jelölő párt kampánya igen agresszív. Naponta jelennek meg vezető szocialisták a sajtóban radikális propagandával, kemény, sokszor sértő és bántó szóhasználattal. Úgy gondolja, hogy az Ön kampánya megfelel a választási törvényben lefektetett jóhiszeműség és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének (1997. évi C. tv. 3. paragrafus d)? Mit gondol, az MSZP tagjait és szimpatizánsait az ilyesfajta kampány jó érzéssel tölti el? Vajon jól látjuk-e a helyzetet, ha ezt úgy értékeljük, hogy az Önt jelölő párt romboló jellegű választási hadjárata mögött teljes értéktelenség (vagy inkább értékközömbösség) áll, és csak a hatalom akarása a vezérlő elv?

Egyes számítások szerint az Ön választási ígéretei a költségvetésben ezermilliárd forint bevételkiesést jelentenek. Honnan pótolná Ön az éves költségvetés majd egyharmadát kitevő hiányt? Milyen pozitívumokat talál Ön az Orbán-kormány politikájában?

Két utolsó kérdésünk pedig a következő: Hogyan épít Ön modern polgári jövőt az elbukott pártállami vezetéssel az oldalán? Mik a szocialista értékek, és hol láthattunk eddig ezeknek megfelelő cselekvést az Ön és jelölői részéről?

Számunkra fontos az Ön és köreinek, támogatóinak véleménye. Tisztelettel kérjük és várjuk válaszát a levélben feltett kérdésekre.

Rétvári Bence és Wertán Zsolt Zoltán társelnökök