Az USA a Nato-bővítésről

Mértékadó amerikai személyiségek a balti országokat esélyesként, Romániát viszont esélytelenként említették a NATO-ba való meghívásra.

Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes a napokban több nagy európai újságnak adott nyilatkozatában, amelyből a Brüsszelben megjelenő Atlantic News hírlevél idézett, kijelentette, hogy a NATO novemberi prágai csúcstalálkozója előtt „a balti államok komoly esélyesnek tekinthetők a meghívásra. Van tagfelvételi tervünk és úgy véljük, hogy azokat az országokat, amelyek teljesítik a követelményeket, fel kell venni”.

Armitage a NATO tagsági előkészítő programjára utalt, amelyben kilenc kelet-európai ország vesz részt: Albánia, Macedónia, Románia, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia és a három balti ország – Észtország, Lettország és Litvánia.

A NATO-bővítés orosz ellenzésével kapcsolatban feltett kérdésre Armitage úgy felelt, hogy „ezek a nehézségek enyhültek, mióta Oroszország önbizalma megnőtt”. Ehhez még hozzá kell tenni azt is, mondta az amerikai külügyminiszter-helyettes, hogy tervek vannak a NATO és Oroszország együttműködésének szorosabbra fűzésére és Moszkva ezzel „jóval közelebb kerül a NATO belső mechanizmusaihoz”.

Joseph Ralston tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka január 22-én Romániában járt, hogy helyszíni tapasztalatokat szerezzen és jelentést készítsen a tagságra aspiráló kilenc kelet-európai ország felkészüléséről. A tábornok úgy nyilatkozott benyomásairól, hogy Románia az elmúlt hat év alatt rendkívüli haladást ért el, de ezzel még nem teljesíti a tagsági követelményeket. Romániának tovább kell csökkentenie a hadsereg létszámát, hogy így pénzeszközöket szabadítson fel fejlettebb haditechnika beszerzésére és jobb kiképzésre, vélekedett a főparancsnok. Arra is figyelmeztetett viszont, hogy a jó katonai felkészülés még nem jelenti feltétlenül a meghívást a szövetségbe.

A hírlevél szerint a három balti országon kívül Szlovénia látszik esélyesnek a NATO-ba való meghívásra. Szlovákiának is van esélye, ha az őszi választásokon nyugati irányzatú kormányt választ. Románia és Bulgária esélyei gyengének, Albániáé és Macedóniáé pedig még gyengébbnek tűnnek.