Bortanárokat képeznek a bikavér városában

Jó dolog egri diáknak lenni – ezt bizonyítja az is, hogy elmúlt évtizedben megháromszorozódott az Eszterházy Károly Fôiskola hallgatóinak száma. Tavasszal átadják az új sportcsarnokot, s reményeik szerint jövôre belevághatnak egy több mint kétmilliárd forintos fejlesztésbe.
Az egri Líceum ódon falai 1774 óta adnak otthont a felsôoktatásnak, s a tanárképzés is több, mint félszáz éves. Jelenleg nyolcezer hallgató koptatja a lépcsôket, közülük háromezren nappali tagozatra járnak. A hagyományos tanárképzés mellett egyre népszerűbbek azok a kurzusok, ahol informatikát, közgazdaságtant, vállalkozási és idegenforgalmi ismereteket tanulhatnak a diákok, tudtuk meg Hauser Zoltán fôigazgatótól.
A korszerűsítés jegyében tervezik, hogy tovább gazdagítják a kínálatot, így például a „boros szakmákhoz” szükséges – marketing és gasztronómiai – tudnivalókat is elsajátíthatják majd a bikavér városában. A fôiskola szeretné, ha minél szervesebben kapcsolódhatna a régió gazdaságához. Ezért is vesz részt abban a konzorciumban, melyet a legnevesebb egri borászokkal alakítottak a bikavér eredetvédelmi rendszerének kidolgozására.
Idén indul az intézmény távoktatási programja, melynek kiépítéséhez több nyertes pályázatuk jóvoltából mintegy százmillió forintos támogatást kaptak a Miniszterelnöki Hivatal mellett működô Informatikai Kormánybiztosságtól. A tantervek kidolgozásához segítséget nyújtott egy Phare-pályázat is, amely ugyancsak százmillió forintot hozott az intézménynek. Az uniós támogatás emellett lehetôvé teszi, hogy környezetvédelmi, jogi és közigazgatási tanfolyamokat indítsanak. Ugyancsak ebbôl az összegbôl tarthatnak továbbképzéseket azoknak a pedagógusoknak, akik hátrányos helyzetű gyermekeket tanítanak az ország északi régiójában.
Az intézmény népszerűsége azzal járt, hogy lassan kinôtte az épületeit: nemcsak a bazilikával szemközt álló líceumot, de az Almagyar-dombi részeket is. A tervek szerint a következô két-három évben az oktatási tárca felsôoktatást fejlesztô programja segítségével új tantermekkel, elôadókkal, központi laboratóriummal, kollégiummal gazdagodhat Eger – tájékoztatott a fôigazgató. Jelenleg csak minden ötödik diáknak jut kollégiumi szoba, ezért még legalább kétszáz új férôhelyet kívánnak kialakítani. Elképzeléseik közt szerepel egy úgynevezett diákcentrum megvalósítása is, amely nemcsak a fiatalok szabadidôs programjainak nyújtana helyet, hanem számukra hasznos szolgáltatásoknak is. Tanácsot kérhetnének például a karrierépítéshez, a tanulási problémák leküzdéséhez.
A minisztériumhoz már benyújtották a beruházási tervet, melynek elbírálását az év elsô felében várják. Az új szárnyak a városközponttól távolabb, a Leányka úti részen épülhetnek fel. Ugyanott, ahol már állnak az új tornacsarnok falai. A sportlétesítmény megvalósításához több mint kétszázmillió forintos támogatást nyújtott az oktatási tárca. A csaknem félmilliárd forintos beruházáshoz még hiányzó pénzt a saját erôbôl, illetve az egyházi ingatlanok megváltása után járó öszszegbôl teremtette elô az intézmény. A nemzetközi szabványnak megfelelô sportközpont régi vágyuk az egrieknek, ugyanis itt képzik a jövô testnevelô tanárait. Több mint ötszázan hallgatnak sporttudománnyal, testkultúrával kapcsolatos tárgyakat.
Néhány éve még az egyetemi cím elnyerésében látta az Eszterházy Fôiskola a továbblépés lehetôségét. Ma úgy véli a fôigazgató, nem az a fontos, hogy miként hívják az intézményt, sokkal inkább az, milyen színvonalú oktatás folyik az évszázados falak közt. A minôség mutatója lehet, hogy ebben a tanévben saját jogú egyetemi képzést indíthattak történelembôl, s reményeik szerint hasonló kurzus indulhat a biológia, valamint a magyar nyelv és irodalom szakon is. Egerben örömmel fogadták a kormány legutóbbi döntését, mely szerint januártól önálló bölcsész- és természettudományi fôiskolai kart hozhatnak létre. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél értékesebb legyen a barokk városban szerzett diploma.