Január 24.: Magyar politikai élet (1)

A Bocskai Szövetség a kedvezménytörvény-vitáról; Népszavazást kezdeményez az FKGP; Az MSZP az ifjúságról; Több mint 212 ezer aláírás a közalkalmazotti bérekről; Demszky Grespik Lászlóról; Fővárosi engedély az olimpiai aláírásgyűjtőknek; A Fidesz aláírásgyűjtése Olimpia-ügyben; Az MSZP vitaanyaga.

A Bocskai Szövetség a kedvezménytörvény-vitáról

Az Országos Sajtószolgálat az alábbi közlemény kiadására kapott felkérést:
„A Bocskai szövetség álláspontja a kedvezménytörvény-vitáról
(magyar-román egyetértési nyilatkozatról)

A Bocskai Szövetség – mint az erdélyi magyarságot szolgáló társadalmi szervezet – mély megdöbbenéssel és értetlenséggel viszonyul ahhoz a minősíthetetlen hangvételű politika össztűzhöz, amelyet a politikai ellenzék zúdít a kedvezménytörvényre, a magyar-román egyetértési nyilatkozatra és ezáltal a határon túli magyarságra.

Szakmailag és politikailag megalapozatlan indokokkal naponta riogatják a magyarországi lakosságot, feszültséget, gyűlöletet gerjesztve az elcsatolt területek magyarsága iránt, tovább mélyítve ezáltal az egyébként is megalázó helyzetét. A politikai ellenzék hadat üzent Európának és hadat üzent saját hazájának. Minden megnyilvánulásával igyekszik lejáratni nemcsak a jelenlegi kormányt, hanem Magyarországot is. Ahelyett, hogy konstruktív hozzáállással keresné a törvény alkalmazásának legoptimálisabb feltételeit ötleteket, tippeket ad a szomszédos államok kormányainak, hogy ők is ragaszkodjanak a magyar-román egyetértési nyilatkozat tartalmához.

A politikai ellenzék magatartásával egyszer s mindenkorra bebizonyította: számára a hatalom nem eszköz, hanem cél. E cél eléréséért pedig kész bármilyen árat megfizetni. Kicsinyes politikai céljai oltárán feláldozza akár nemzetünk egy részét is: a határainkon túl élő magyarságot. Néhány szavazatért képes – a kádári időkre emlékeztető módon – az erőszakos asszimiláció hiénái elé vetni magyarok milliót.

Bízunk abban, hogy a politikai ellenzék képes lesz magyar politikai párthoz méltó önmérsékletet tanúsítani. Eltekint attól, hogy önhibájukon kívül a határainkon túlra rekedt magyarságot a választási csatározások játékszerévé tegye. Ezért elvárjuk minden politikai párttól, hogy Bocskai István – az alábbiakban idézett – végrendeletének szellemében viszonyuljon a határainkon túli magyarsághoz: >>... meghagyom s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Országi Híveinket az egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lésznek is, el ne szakadjanak, a Magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőllök el ne taszítsák, tartsák ő atyjokfiainak, és ő véreknek, tagoknak ...<<.

A Bocskai Szövetség elnöksége nevében dr. Kreczinger István”

---

Népszavazást kezdeményez az FKGP

Háromigenes népszavazást kezdeményez a Független Kisgazdapárt (FKGP) a nyugdíjkorhatár, az ingyenes egészségügyi ellátás és a föld kérdésében – jelentette be Torgyán József, az FKGP elnöke csütörtökön, Budapesten.

A politikus elmondta: a kezdeményezésről az országos vezetőség döntött rendkívüli ülésén. Torgyán József ismertette a népszavazási kezdeményezés kérdéseit: támogatja-e, hogy visszaállítsuk a nyugdíjkorhatárt, (nőknél 55 év férfiaknál 60 év); támogatja-e, hogy valóban ingyenes legyen az egészségügyi ellátás; támogatja-e, hogy a magyar földek magyar állampolgárok tulajdonában maradjanak?

A pártelnök úgy fogalmazott: az FKGP azért tartotta szükségesnek a népszavazás kezdeményezését, illetve az aláírásgyűjtés megkezdését, mert a Fidesz az ország kormányzása helyett a kisgazdapárt szétverésének eredménytelen kísérletével van elfoglalva.

Az aláírásgyűjtési kezdeményezésnek az a célja, hogy felmérjék, milyen támogatottsága van az általuk felvetett három kérdésnek – mondta az MTI-nek G. Nagyné Maczó Ágnes alelnök. Hozzátette: nem kívánnak foglalkozni a kérdések hitelesítésével, mivel a péntektől meginduló aláírásgyűjtéssel a társadalmi támogatottság nagyságára kíváncsiak.

Az alelnök kifejtette: azt szeretnék, ha a következő kormány figyelembe venné az emberek véleményét a kezdeményezésükben felvetett problémákról.

G. Nagyné Maczó Ágnes felhívta a figyelmet arra, hogy 1997-ben közel négyszázezer aláírást gyűjtöttek össze a földkérdésben, s ennek köszönhetően az MSZP akkor visszavonta a földtörvény módosítására vonatkozó előterjesztését. A kisgazda politikus elmondta, amennyiben sikeresnek ítélik meg kezdeményezésüket, a választások után tovább foglalkoznak vele.

G. Nagyné Maczó Ágnes tájékoztatása szerint az FKGP országos vezetőségének ülésén a választási programmal és a választási előkészületekkel is foglalkoztak. Az ülés szünetében Torgyán József pártelnök sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kisgazdapárt háromigenes népszavazást kezdeményez a nyugdíjkorhatárról az ingyenes egészségügyi ellátásról és a földről.

---

Az MSZP az ifjúságról

A kormány becsapta a fiatalokat is, mert ugyan sokat beszélt róluk, de semmit nem tett értük – jelentette ki sajtótájékoztatón Arató Gergely szocialista országgyűlési képviselőjelölt, az Ifjú Szocialisták elnöke csütörtökön a fővárosban.

Véleménye szerint ebben a kormányzati ciklusban drága, pazarló pr-kampányok helyettesítették a valódi problémák megoldását. Arató Gergely kitért arra: romlott az esélyegyenlőség az oktatásban. Mint mondta, a diákok költségei másfélszeresére nőttek a felsőoktatásban, ráadásul a diákhitel programban csak a tanulók egynegyede vesz részt. Bírálta a kormányt amiért mostanra százezerrel nőtt a szegény gyermekek száma, és mert a családtámogatási rendszer nem éri el a szegény fiatal családokat.

Arató Gergely úgy látja, megbukott a kormány drogpolitikája is, mert a femérések szerint a szórakozóhelyeken a fiatalok több mint a fele kipróbálja a drogokat.

Szavai szerint a minisztérium nem mert szembesülni lépései következményeivel, ezért szétverte az ifjúsági érdekegyeztető rendszert, ugyanakkor négy év alatt sem találta meg szerepét a kormányzati rendszerben. Kifogásolta, hogy a ciklus végére sem készült el az ifjúsági törvény tervezete.

Tóbiás József, a Fiatal Baloldal elnöke a sajtótájékoztatón közölte: az MSZP kormányra kerülése esetén megvalósítja a nemzedéki programot, amely valós válaszokat ad a fiatalok problémáira, amelyek közül a munkanélküliséget, az egzisztencia kérdését és a lakáshelyzetet emelte ki. A program középpontjában – mint mondta – az oktatás és az élethosszig tartó tanulás áll. Szavai szerint a diákhitel önmagában nem megoldás, ezért ezt összekötnék a munkavállalás lehetőségével, és 30 százalékkal megemelnék az ösztöndíjakat.

Tóbiás József azt ígérte továbbá, hogy a Medgyessy Péter vezette kormány 10 ezer új kollégiumi férőhelyet biztosít, és megszünteti a sok helyen „XIX. századi kaszárnyára” emlékeztető állapotokat. Az MSZP családpolitikájával kapcsolatban jelezte: terveik szerint a gyest és gyedet munkaviszonyként ismerik majd el, illetve a lakásépítésre felvehető, első gyermek után járó 200 ezer forintot pedig felemelik 800 ezer forintra.

Tóbiás József szorgalmazta, hogy Magyarország csatlakozzon a Szingapúri Egyezményhez, amelynek segítségével kedvezőbb áron lehet hozzájutni a számítástechnikai eszközökhöz.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy március közepén az MSZP-hez közel álló ifjúsági szervezetek egyesülnek.

---

Több mint 212 ezer aláírás a közalkalmazotti bérekrőll

Összesen 212.284 aláírást adnak át csütörtökön az Országos Választási Bizottságnak annak érdekében, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre és tárgyalja meg a közalkalmazotti bértábla minimálbérhez igazítását.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által decemberben kezdeményezett aláírásgyűjtési akciójáról szóló csütörtöki sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy az összegyűlt szavazatok számának ismeretében az Országgyűlés nem térhet ki követelésük elől.

A PSZ a továbbiakban is aktív marad, a szavazatok átadása után megpróbálják meggyőzni a politikai erőket arról, hogy amikor összeül a parlament ebben a kérdésben, akkor a döntés megfeleljen elvárásaiknak. Hiszen nem csupán a parlamenti tárgyalást szeretnék elérni, hanem azt akarják, hogy olyan illetményrendszer alapjai jöjjenek létre, amely egyaránt becsüli a hűséget a pályához, valamint a munka felelősségi szintjét. Szóvivőjük hozzátette: ehhez konkrét javaslataik is vannak, s ezeket a döntéshozók elé tudják tenni.

Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke hangsúlyozta: az aláírásgyűjtési akció nem választási kampány, és az FDSZ nem kíván a pártokkal politikai szövetséget kötni sem most, sem a jövőben. Az elnök kiemelte, hogy az oktatók vonatkozásában a 2002-es béremelés mértéke 6,52 százalék, amely nem éri el a tervezett infláció szintjét. Ezt elfogadhatatlannak tartják. Hangsúlyozta: a bértáblán 2002-ben szeretnének elmozdulást tapasztalni, álláspontjuk szerint nem lehet 2006-os dátumban gondolkozni, vagyis addig várni.

Molnár Péter, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) képviselője úgy vélekedett, hogy az aláírásgyűjtési akció a PDSZ ugyanebben témában benyújtott alkotmánybírósági beadványát is meg tudja erősíteni. Mester Judit, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének képviselője felhívta a figyelmet, hogy az ágazatban nekik a legalacsonyabb a keresetük. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára hangsúlyozta, hogy az aláírásgyűjtés az orvoskollégák sztrájkkészségét is felhangolta. Az aláírásgyűjtéshez a közoktatási szférából csatlakoztak a legtöbben, több mint 140 ezren. Az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók közül 35 ezren, a felsőoktatás, tudományos kutatás területéről pedig 13 ezren írták alá a kezdeményezést.

A sajtótájékoztatón úgy vélekedtek: a gazdasági szakemberek már most gondolkoznak azon, hogyan lehetne változtatni a helyzeten. Reményüket fejezték ki, hogy az elképzelések legkésőbb az újjáválasztott Országgyűlés napirendjére kerülnek, várhatóan júniusban.

---

Demszky Grespik Lászlóról

A miniszterelnök által a fővárosi közigazgatási hivatal élére kinevezett és általa hivatalban hagyott Grespik László csaknem kétéves működése komoly károkat okozott Budapestnek és az országnak – mutat rá a Főpolgármesteri Hivatal Demszky Gábor sajtótájékoztatójáról készült közleményében.

A közlemény szerint Grespik László kárt okozott Magyarország és Budapest imázsának, valamint a főváros gazdaságának azzal, hogy tevékenységével korlátozta a külföldiek ingatlanhoz jutását.

- A külföldi befektetők bizalmának elvesztése pénzt vont el a magyar gazdaságtól. A közleményből kiderül, hogy Izrael nagykövete is több mint egy éve jelezte a főpolgármesternek: a hivatalvezetőnek az ingatlanvásárlást korlátozó rendelkezése ellentétes az uniós szerződések szellemével.

A sajtóiroda szerint a közigazgatási hivatalvezető felmentésének valódi oka nyilvánvalóan az volt, hogy „Grespik kikotyogta a Fidesz-MIÉP-paktum tényét, amikor azt mondta a televízióban, hogy mivel kinevezője Orbán Viktor miniszterelnök, ő pedig a MIÉP országos listáján szerepel, így személyében már most megvalósul a Fidesz-MIÉP-együttműködés”.

---

A Fidesz aláírásgyűjtése Olimpia-ügyben

Az Országos Sajtószolgálat az alábbi közlemény kiadására kapott felkérést:

„A 2012-es Nyári Olimpiai Játékok megrendezése érdekében a Fidesz – Magyar Polgári Párt folytatja országos aláírásgyűjtési akcióját. Az ívet aláírni szándékozó budapestiek 2002. január 25-én, pénteken olimpiai érmesekkel – 12.00 órától a Mammut 2 Bevásárlóközpont földszinti aulájában Jánosi Zsuzsával, 16 órától a Duna Plazában Kökény Beával – találkozhatnak.

Fidesz – Magyar Polgári Párt sajtóosztály”

---

Fővárosi engedély az olimpiai aláírásgyűjtőknek

Egyhangúlag hozzájárult a Fővárosi Közgyűlés városképvédelmi bizottsága csütörtök délutáni rendkívüli ülésén ahhoz, hogy az olimpiai aláírásgyűjtés érdekében a Fidesz fővárosi szervezete a XI. kerületben 23 helyszínen igénybe vegye a közterületet. A fideszesek január 18-tól, aznapi keltezésű telefaxban kérték március 26-ig az egyenként 4 négyzetméternyi közterületek ingyenes használatát.

Ugyancsak egyhangúlag járult hozzá a bizottság az MSZP-nek ahhoz a kérelméhez, hogy január 24-től október 30-ig a főváros több pontján lakossági kapcsolattartás céljára esetenként fél négyzetméternyi közterületet ingyenesen használhassanak.

---

Az MSZP vitaanyaga

Vastagh Pál szocialista képviselő szerint Magyarország külső és belső viszonyai szükségessé teszik, hogy az MSZP politikai célként egy új alkotmány megalkotását jelölje meg.

Erről az ellenzéki politikus az MSZP Demokrácia, állam, jog című szakmai vitaanyagának ismertetőjén beszélt a Pallas Páholyban, Budapesten. Vastagh Pál az új alkotmány kidolgozásának szükségességét azzal indokolta, hogy Magyarország egy korszakhatár végéhez közeledik, és mostanra jelentősen megerősödött a civil társadalom, így meg kell találni azokat a formákat, amelyek a részvétel és a véleménynyilvánítás jogát szélesebbé teszik.

A politikus kiemelte: az MSZP szerint a következő évtizedben két stratégiai területen kell az állami tevékenységet erősíteni. Egyrészt támogatni kell Magyarország alkalmazkodását a globális versenyhez, másrészt az államnak biztosítania kell a belső szociális kohézió minél magasabb szintjét.

- A kettő áthatja egymást, hiszen nem tud sikeresen beilleszkedni a globalizáció folyamatába az az ország, amely szociálisan és területileg is megosztott – fogalmazott.