Kampány szabad stílusban

Azért kell mennie a kormánynak, mert hazudtak, rombolták a politikai kultúrát, és mert szembefordultak a szabadsággal. Menniük kell, elég volt, ennyi volt – idézi a Magyar Hírlap Fodor Gábort szabad demokrata ügyvivőt, aki az SZDSZ Tessék választani 2002! nevű kampányrendezvényén és plakátbemutatóján vett részt.

Az SMS-eken is hirdetett kampánygyűlésre a Nyugati pályaudvarnál került sor, ezzel is jelezték, hogy szerintük a kormány a Keleti pályaudvarnál vert tábort. Arról kevesebb szó esett, hogy az SZDSZ koalíciós korszakának miniszterelnöke miket csinált a Nyugati pályaudvarnál – pedig korhű ruhában fellépve valószínűleg emelte volna a rendezvény hangulatát.

Fodor szerint a kormány fél a nyilvánosságtól és a vitáktól, mert nem mertek vizsgálóbizottságokat állítani, amely leleplezi „disznóságaikat”, nem tiszteli a jogállamiságot, rombolják a politikai kultúrát. Az SZDSZ 2002-ben a kormányváltás után végrehajtja az egészségügyi reformot és az adócsökkentéseket, helyreállítja az egészségügy iránti bizalmat, s bevezetik a diplomás minimálbért. – olvashatjuk a Magyar Hírlapban.

Örvendetes, várakozással teli hangulatba kerültünk. Már csak azt a nem elhanyagloható feltételt kell teljesíteni, hogy azért elérjék szabadmadárék a parlamenti küszöböt – persze ígérgetni enélkül is lehet. Ha sikerül nekik, az SZDSZ megteszi mindazt, amit bizony elmulasztott 1994–1998 között, kormányzati pozícióban. Így a jelenlegi kormányra hárult az a kínos feladat, hogy disznóságokat leplezzen le, bár ebbe a Postabank-botrány felgöngyölése után valószínűleg belefáradtak. A Népszabadság, mely szintén vezető hírként kezeli az eseményt, kiemeli Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivőjének szavait:

Álszent ez a kormány, mert komcsizik, pedig a kormánytagok jelentős része MSZMP-tag volt az elmúlt rendszerben.

Az egykori MSZMP-tagság pedig megbocsáthatatlan bűn egy ilyen komcsikat reggelire késsel-villával fogyasztó hiperdemokrata párt szemében. Persze csak a sorsfordító Nyugati pályaudvari beszédet követően – a pufajkás kurzus alatt még nem jött el az idő, hogy szabad madár uramék megvilágosodjanak. De most aztán. . . ! Valószínűleg fegyelmi bizottságuk elé állítják Kuncze Gábort, hiszen az általa vezényelt Belügyminisztérium bocsátott ki igazolást egy Ausztráliában élő ÁVH-s védelmében az ávós ellen indult per során. A pribék ellen tán felléptek volna az ausztrál hatóságok, ám a magyar állam Kuncze-féle Belügyminisztériuma hivatalos iratban igazolta, hogy az ÁVH nem volt terrorszervezet. A következetes antikommunizmust számon kérő párt tagja Demszky Gábor budapesti főpolgármester, akit az SZDSZ egy ilyen nyilatkozat megtétele után a következetesség jegyében rögtön kizárhat soraiból, hiszen Demszky megakadályozta, hogy Sztálint töröljék a főváros díszpolgárainak sorából. Eörsi Mátyás is jobb, ha csomagol az irodájában, hiszen neki egészen a legutóbbi időszakig közös ügyvédi irodája volt egy ÁVH-s tiszttel, a kínzási módszereiről körmös Bauernek nevezett Bauer Miklóssal, aki a többszöri (nem a Népszabadság részéről) indított sajtótámadások után formálisan kilépett az irodából. De olvassuk csak tovább a Népszabadságban, miket mondott az SZDSZ ügyvivője:

Gyakorlatilag hülyének nézik az állampolgárokat, úgy gondolják, hogy ezt mind elhiszik és beveszik. Ez a stílus nekünk nem tetszik” – mondta Magyar. Hozzátette: ez a kormány hazaszerető, mert mindent haza szeret vinni, amit csak tud. Ennek kialakította feltételrendszerét is, például a Magyar Fejlesztési Bankot, ahova átszivattyúzza az autópálya-építésre szánt közpénzeket, amelyeket aztán a kormány ellenőrzés nélkül haveri, baráti, rokoni cégeknek pumpál át. A Széchenyi-terv is a Fidesz klientúráját, a rokoni, baráti kör gazdagodását szolgálja.

Nincs annál élesebb fájdalom, mint amikor magyar vállalkozók vesznek részt a magyar autóutak építésében. Se proletár nemzetköziség, se jól tejelő külföldi cégek. Érdemes így politizálni? Bezzeg a Lotz Károly-féle közlekedési minisztérium idején vitézül kibuktatták az alvállalkozóként pályázó magyar cégeket. Igaz, hogy Némethonban vagy Franciaországban dühöngő tömeg üldözne ki hivatalából egy olyan minisztert, aki nem engedi pozícióba jutni a hazai cégeket, de hát az a Nyugat. Ez meg itt, Magyarékkal, csak a Nyugati pályaudvar. A plakátokon kézcsókkal, ahol az egyik képen egy öreg néni szorongatja Orbán kezét, a másikon Kuncze egy idős hölgyét. Ki kinek ad kézcsókot? – ez itt a múlt, jelen, jövő kardinális kérdése. Prisztás, Princz, Sztálin, Bauer, Horn, vagy az ÁVH – ezek csak epizódszereplők a párt életében.