Kósáné: Fölépítettünk egy demokráciát

Az alkotmány az állam és az egyház szétválasztásáról, a hatalom világnézeti semlegességéről beszél. Ha az alkotmányjog egyszer valahol megdől, akkor a demokrácia dől meg - fejtette ki Kósáné Kovács Magda az Aktuális tegnapi műsorában.

Vitapartnere, Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megnyugtatta: az egyházat és államot már régen szétválasztották, „A cél, hogy a társadalom fontos, egész nemzeti érdeket szolgáló célkitűzései érdekében az egyházak szabadon és nyugodtan tehessenek valamit. Az egyházat és a társadalmat nem szabad szétválasztani” – tette hozzá.

„Miniszter úr, ez elegáns, de nem bevált bújócska. Soha, senki nem akarta elszigetelni az egyházat a társadalomtól. De a politikába való beavatkozás már más, valahol az alkotmány mezsgyéjén súrolja valahol az alkotmányos érdekeket'' – erősítette meg Kósáné, aki szerint ”'a katolikus egyháznak is tudomásul kell venni, hogy egy politikai közegben élünk. Fölépítettünk egy demokráciát, és ha ezt a demokráciát életben akarjuk tartani, akkor az állampolgári kötelességekre figyelmeztetni kötelesség. Az egyháznak fel kell hívni a hívei figyelmét, hogy a választáson részt venni a demokrácia megőrzését jelenti. Hogy konkrét pártok támogatására agitáljon a klérus, az bizony súlyos szereptévesztés, ami ellenkezik az alkotmányos alapelvekkel, az állam és az egyház szétválasztásával és következménye, hogy nem lehet tartani az állam világnézeti semlegességét sem.„

Lehet-e szerepe az egyháznak a politikában? – tette föl a kérdést Harrach is, s ezt így válaszolta meg: ”A papok nem vehetnek részt a pártpolitikai életben, a híveket viszont felszólítja az egyház, hogy vegyenek részt a politikában. Olyan helyzetekben, amikor az egész nemzetet érintő döntést kell hozni felelősen gondolkodó embereknek, egy közösség vezetőinek meg kell szólalni. Ha úgy érzik, hogy az az értékrend, amelyet ők képviselnek, valamelyik politikai csoportosulás törekvéseiben érhető tetten, nyilván azt mondják: ez képvisel minket.'' A családügyi miniszter mindemellett „nem illő feltételezésnek'' vélte, hogy az a hívő, aki szereti az egyházat, szereti a papjait, elmegy a szocialista párthoz és papjaira panaszkodik. Kovács László, a Magyar Szocialista Párt képviselője ugyanis kijelentette, hogy konkrét helyszíneket, templomokat tudnak, ahol a papok a szószékről a jobboldali pártok mellett szóltak.

A műsorvezető, Krizsó Szilvia megjegyezte: Gyulay Endre, a katolikus püspöki kar elnökhelyettese, szeged-csanádi megyéspüspök szerint törvénnyel és keresztény erkölcsökkel sem ellentétes, ha egy pap a magánvéleményéről beszél. Harrach úgy vélte: ”Természetes, hogy csak két válaszadás létezik. Az MSZOSZ az MSZP-vel fog kezet, az egyház szimpatizál a jobboldallal. Az egyházak autonómiáját néhány évtizeddel ezelőtt nemcsak veszélyeztették, de sértették is. Nyilvánvaló, hogy aggodalmat kelt az egyházakban, ha ugyanazok a személyek most hallgatásra próbálják késztetni őket.''

Kósáné szerint Horn nyilvánosság előtti megszólalása óta áttört egy gát, s ismerősök, barátok egymás után sorolnak példákat a papok pártos tevékenységéről. A szociális és családügyi minisztérium és a baptista egyház közös rendezvényt szervez – hozta fel példaként Kósáné, aki szerint a hiba „el van követve”. A múlt felhánytorgatása nem tetszett az MSZP-s politikusnak: „A múltra való hivatkozás egy olyan pótszer, ami egy mára szóló és a jövőről szóló vitát el nem dönthet. Azért döntött ez az ország 1988-ban és 1989-ben a rendszerváltozás mellett, hogy a háta mögött tudja a múltját. Visszahozni a múltat új keletű hiba, ami talán bűn is'' – vélekedett Kósáné, aki szerint ”Hogyha a szociális bizottság elnöke nem mehet be a kórházba (kampányolni, a szerk) és a kórház alkalmazottaival egy kocsmában találkozik, akkor nem tudom, hogy miért természetes az, hogy a fideszes képviselőnek egyébként ott a helye Isten házában.„

Hogy a múlt visszahozása kinek a bűne, abban a vitázó felek az adás végéig nem jutottak egyetértésre.