Lassul az ipari termelés

Az ipari termelés novemberben nem érte el az egy évvel korábbi szintet és az építőipar növekedési üteme is elmaradt attól, az ország külső egyensúlyi helyzete azonban tovább javult - áll a Központi Statisztikai Hivatal kedden nyilvánosságra hozott összefoglalójában.

A folyó fizetési mérleg tizenegy havi egyenlege csupán a harmada, míg az államháztartás hiánya hasonló mértékű volt mint egy évvel korábban.

A keresetkiáramlás az első háromnegyedéves egyenletes növekedés után az utolsó hónapokban jelentősen felgyorsult. A foglalkoztatottak száma a negyedik negyedévben hasonlóan alakult mint a megelőző év azonos időszakában, a munkanélküliségi ráta csökkent. A gazdasági lassulás által közvetlenül érintett ágazatokban – például az iparban – azonban már erősödő létszámleépítés tapasztalható.

A lassuló gazdasági növekedést mérséklődő áremelkedés kísérte. Az ütemcsökkenés az ipari és a mezőgazdasági termelői árak esetében számottevő, az építőiparban és a fogyasztói árak esetében szerény mértékű volt. A fogyasztói árak növekedése csak az év utolsó hónapjaiban lassult.

Az iparban az októberi, átmeneti élénkülést követően a novemberi termelés 1,5 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. A belföldi eladásokat és az exportot egyaránt mérséklődés jellemezte. A november végi új rendelések a feldolgozóipar megfigyelt ágazataiban a belföldi eladások további csökkenésére és az exportdinamika gyengülésére utalnak.

A megelőző év azonos időszakához képest a január-novemberi termelés 4,7 százalékkal emelkedett, ami teljes mértékben az export 10,3 százalékos növekedéséből adódott, a belföldi eladások az egy évvel korábbi szinten maradtak.

Az ipari termelés kétharmadát és az export négyötödét előállító 300 főnél nagyobb létszámmal működő vállalkozások január-novemberi termelése az ipari átlagnál lényegesen lassúbb ütemben 1,9 százalékkal bővült, novemberben pedig 3,4 százalékkal visszaesett. A csökkenő irányzat az év közepe óta tart, és a korábban rendkívül dinamikusan fejlődő gépipari cégeknél is megfigyelhető.

A feldolgozóipar 14 ágazata közül novemberben 8-ban esett vissza a termelés, 1,6-17,5 százalék közötti mértékben. A tizenegy hónap átlagában csupán két ágazat, (a kőolaj-feldolgozás, valamint a vegyi anyagok és termékek) gyártása csökkent.

Mezőgazdasági termékekből 2001. január-novemberben – az előző évi visszaesés után – 8,5 százalékkal többet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. A növekedés teljes egészében a felvásárlás 45 százalékát kitevő növénytermesztési és kertészeti termékek értékesítésének 23 százalékos felfutására vezethető vissza. A felvásárlás mérséklődése a vágómarha esetében volt a legnagyobb, 19 százalékos. Az értékesítésben kiemelkedő részarányú vágósertés-felvásárlás 7,6 százalékkal esett vissza. Az ugyancsak nagy részesedésű vágóbaromfi-értékesítés viszont 14 százalékkal nőtt.

A tizenegyhavi export volumene – az I-III. negyedévi árindexekkel forintban számolva – 8 százalékkal, az importé 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Egy évvel korábban ebben az időszakban 22 százalékos volt az export és 21 százalékos az import volumenének növekedése.

Euróban számítva a tizenegy havi export 13 százalékkal, az import 9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Dollárban kifejezett adatokból számítva 10 százalékkal nőtt az export és 6 százalékkal az import.

A külkereskedelmi mérleg hiánya január-novemberben 3,2 milliárd euró volt, 610 millióval alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A folyó fizetési mérleg hiánya – a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint – az év első tizenegy hónapjában az egy évvel korábbinak egyharmada, 341 millió euró (307 millió dollár) volt.

November végén a nemzetgazdaság bruttó külföldi adósságállománya (beleértve a tulajdonosi hiteleket és a külföldiek tulajdonában lévő forint állampapírokat is) 37,1 milliárd euró volt, 3,5 milliárddal nagyobb, mint egy évvel azelőtt. A követelésállomány ennél nagyobb mértékben, 4,5 milliárd euróval 26,3 milliárdra emelkedett. E két tényező hatására a nettó adósságállomány 10,8 milliárd euróra mérséklődött.

Az államháztartás hiánya – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint – 2001-ben 484 milliárd forint volt, alig több, mint egy évvel korábban. A központi költségvetés GFS-rendszerű hiánya január-decemberben 413 milliárd forintot tett ki, 44 milliárd forinttal többet, mint egy évvel azelőtt.

A termelői árak január-novemberben az iparban 5,3 százalékkal, az építőiparban 10,6 százalékkal, a mezőgazdaságban 6,1 százalékkal, míg a fogyasztói árak az év egészében 9,2 százalékkal emelkedtek az egy évvel azelőttihez képest.