Sok vagy kevés?

Nem volt egyetértés az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) ülésén a külföldieknek egyidejűleg kiadható munkavállalási engedélyek számáról. A szakszervezetek soknak, a munkaadói érdekképviseletek pedig kevésnek találták a kormány által 2002-re javasolt 81.320-as számot.

A szakszervezetek szerint reálisabb lenne idén a 60 ezres irányszám, a munkaadók viszont azt javasolták, hogy a gazdasági miniszter az első féléves tényleges igények alapján bővíthesse a maximumértéket.

Matolcsy György gazdasági miniszter szerint elgondolkodtató a szakszervezetek 60 ezres javaslata, valahol a két szám között kellene megegyezni. Az ülésen azonban erre a megegyezésre nem került sor. A szakszervezeti oldal ugyanakkor nem kifogásolta a külföldiek munkavállalására vonatkozó rendelettervezet azon paragrafusát, amely alapján a 81.320-as keretszám kiszámítható.

A kormányzati oldal nem fogadta el azt a szakszervezeti indítványt, hogy az aktuális évi irányszámot – az éves minimálbérhez hasonlóan – csak az OMT-vel történő megállapodást követően lehessen közzétenni. A kormányzat szerint erre a feladatra a foglalkoztatási törvény a gazdasági minisztert hatalmazza fel.

A kormányzati oldal ugyanakkor megfontolja azt a munkáltatói javaslatot, hogy a tárgyév első félévének tapasztalatai, a tényleges piaci igények alapján a gazdasági miniszter mérlegelje az éves keretszám módosítását. Bár a foglalkoztatási törvény szerint erre eleve lehetősége van a miniszternek, esetleg a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendeletben ez viszont szövegszerűen is megfogalmazható.

Matolcsy György fogadókésznek bizonyult arra a javaslatra is, hogy a rendelettervezet alapján, az abban foglaltakat kiegészítve egy megfigyelőrendszerrel, az aktuális igényekhez történő alkalmazkodással az OMT állapodjon meg a külföldiek foglalkoztatásának átfogó rendszeréről.

A kormányzati oldal által az idei évre javasolt 81.320-as keretszám a munkaügyi központokban 2001-ben havonta rendelkezésre álló álláshely-kínálat éves átlaga, s ez a szám jól követi a munkaerőpiac dinamikáját – mondta az ülésen Székely Judit, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Rámutatott arra is, hogy a munkaadók álláshelyeiknek csak kis részét, a Gazdasági Minisztérium becslése szerint egyharmadát jelentik be a munkaügyi központoknak, azaz a jelzett számnál jóval több a tényleges betölthető álláshely.

Hosszas vitát folytattak az ülés résztvevői arról, hogy milyen kereseti mérték alatt kelljen elutasítani a munkavállalási engedélyekre vonatkozó kérelmet. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy külföldi munkavállalók miatt ne lehessen letörni a magyar kereseteket. A munkaadói oldal kifogásolta, hogy az egyes szakmákban alkalmazott bérek országos átlagánál alacsonyabb összegért nem vehetnek fel külföldieket. Szerintük olyan különös esetekhez vezet ez a szabályozás, hogy ugyanolyan munkakörben többet keresnek majd a külföldiek, mint a magyarok. A magyar munkavállaló esetében ugyanis csak a minimálbérnél kell többet fizetni a munkáltatónak.

Nehezményezték a munkáltatói képviseletek és gazdaságilag is elfogadhatatlannak tartották, hogy az átlag alatti teljesítményt átlag feletti díjazásban kell részesíteniük a cégeknek.

A szakszervezetek azt kifogásolták, hogy a rendelettervezet ide vonatkozó paragrafusa szerint csak a szakma országos átlagánál „lényegesen” alacsonyabb személyi alapbér esetén kell elutasítani a munkavállalási engedélyre vonatkozó kérelmet. A „lényeges” szó elhagyását, illetve a személyi alapbér helyett átlagkereset megjelölését kérték.

A kormányzati oldal a munkaadói felvetéssel nem értett egyet, megjegyezte, hogy más európai országokban is megfelelő garanciák adottak a hazai munkavállalók keresetének védelmére. A kormányzati oldal nem tartotta indokoltnak a szakszervezeteknek a „lényeges” szó elhagyására, illetve az átlagkeresetre vonatkozó javaslatát sem.

A tárgyalás végén a szakszervezeti oldal fenntartotta igényét arra, hogy a külföldiek munkavállalására vonatkozó éves irányszámot csak az OMT egyetértésével lehessen kiadni. Ennek mechanizmusáról további tárgyalásokat kívánnak folytatni. A szakszervezetek igényelték azt is, hogy a rendelet akadályozza meg sztrájk esetén külföldi sztrájktörő munkások alkalmazását.

A kormányzati oldal ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kérés teljesíthetőségére a kormányzat csak nemzetközi egyezmények és más jogszabályok áttanulmányozását követően tud válaszolni.

A munkáltatói oldal az ülés végén is hangsúlyozta: továbbra is elfogadhatatlan számára, hogy csak az egyes szakmákban alkalmazott átlagnál magasabb keresetekért alkalmazhassanak külföldieket.

A külföldiek munkavállalására vonatkozó rendelettervezettel csütörtöki ülésén foglalkozik a Gazdasági Tanács.