Az ISPA környezetvédelmi vonatkozású támogatása a hulladékgazdálkodásra, a szennyvíztisztításra és csatornázásra, az ivóvíz és a levegôtisztaság védelmére terjed ki, vagyis olyan területekre, amelyek akár helyi, akár régiós szinten föltétlenül közérdekűek. A támogatás elnyerésének fontos föltétele, hogy az igényelt fejlesztés legalább tizenötezer fôs agglomerációt érintsen, továbbá hogy önkormányzat vagy önkormányzatok nyújtsák be. A megvalósítandó beruházás nagyságára nézve irányadó, hogy annak költségigénye legalább ötmillió euró legyen. Az igényelt fejlesztések rangsorolásakor Brüsszel szempontjai a beruházások (projektek) regionális elhelyezkedése, a várható szakmapolitikai hatás, illetve az, hogy nagyjából azonos értékű (költségigényű) fejlesztéseket támogasson. További feltételek még, hogy milyen gazdasági és szociális elônyök származnak a megvalósításból, mennyire teszik hatékonnyá a megvalósulást (milyen mértékben biztosítják a még hiányzó forrásokat, mennyire fölkészült, képzett kivitelezôket tudnak hadrendbe állítani), továbbá, hogy a leendô beruházás mennyire áll összhangban az Európai Unió környezetvédelmi céljaival.
A Környezetvédelmi Minisztériumban fôosztályi szinten hangolják össze és intézik az ISPA-támogatások ügyeit. A minisztérium a hulladékgazdálkodási és légtisztaság-védelmi fejlesztésekben saját hatáskörben dönt, a szennyvíztisztítás, csatornázás és az ivóvízvédelem körébe tartozó beruházásokban pedig a Közlekedési és Vízügyi Minisztériummal egyeztetve. Az egyes fejlesztési elképzelések végleges elfogadásáról az ISPA döntéshozó bizottsága (Management Commitee) dönt, amelynek munkájában valamennyi tagállam képviselôje részt vesz.
Becker László, a Környezetvédelmi Minisztérium nemzetközi támogatások fôosztályának vezetôje az egyéves hazai ISPA-tapasztalatokról szólva kiemelte: az elképzelések kialakítása (a projektszervezés) során mindenekelôtt a stratégiai és a szakmai szempontoknak kell eleget tenni. Ilyenformán addig nem is érdemes a pénzügyekkel foglalkozni, amíg a tervezett beruházások nincsenek összhangban a nemzeti környezetvédelmi programmal, illetve a regionális hulladékgazdálkodási tervvel. Az ISPA-támogatások sorában kiemelt helyen áll a több térség összefogásával tervezett hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása. Ezzel kapcsolatban a fôosztályvezetô hangsúlyozta: az ilyen támogatás odaítélésének egyik fontos mércéje, hogy a föltételezett húszéves beruházási tartam (projektciklus) alatt meg is térüljön a beruházás, vagyis ez idô alatt az elképzelés elég jövedelmet termeljen ahhoz, hogy abból megtérüljön a teljes üzemeltetési költség, és fedezzék a karbantartás és az amortizáció költségeit.
Az ISPA döntôbizottsága a hazánk rendelkezésére álló 2000. évi keretbôl több projekt támogatásáról döntött, összesen mintegy húszmilliárd forint értékű uniós pénz felhasználásának lehetôsége nyílt meg számunkra. Ezek között szerepel Gyôr szennyvíztisztító telepének fejlesztése, amelyben kilenc szomszédos település – Vámosszabadi, Gyôrújfalu, Nagybajcs, Kisbajcs-Szôgye, Vének, Abda, Börcs, Koroncó és Gyôrújbarát – is érintett. A beruházás összes költsége 4,6 milliárd forint (a fele ISPA-támogatás), és több mint 147 ezer embert érint. A Szeged térségi szennyvízkezelési rendszer és csatornahálózat fejlesztése a következô a sorban. Ez a legnagyobb volumenű beruházás, összes költsége 21 milliárd forintra rúg, ez is felerészben ISPA-támogatáson alapul. Szegeden kívül érdekeltek benne Tiszasziget, Újszentiván, Deszk és Kübekháza lakói, összesen 183 ezer fô. A Miskolc regionális hulladékgazdálkodási program címen futó beruházás négymilliárd forintba kerül, ennek hetven százaléka ISPA-pénz. Miskolcra és a térségbeli 37 településre, összesen 262 ezer lakosra terjed ki. A Hajdú-Bihar megyei hulladékgazdálkodási program költségigénye mintegy hatmilliárd forint, háromnegyed részben ISPA-támogatás fedezi. A beruházás Debrecen és vele 72 település (többek között Hajdúböszörmény és Berettyóújfalu) hulladékgazdálkodását javítja majd, bô negyedmillióan érdekeltek benne. A Szolnok térségi hulladékgazdálkodási rendszer megépítésének költsége 3,6 milliárd forint, az ISPA-támogatás mértéke hetven százalék. Szolnokon és vonzáskörzetének 26 településén összesen kétszázezer polgár látja majd hasznát. A korábban említett nagyszabású Szeged térségi szennyvízkezelési és csatornahálózat-fejlesztési beruházás regionális hulladékgazdálkodási programmal is rendelkezik. Költségigénye négymilliárd forint, ebbôl 65 százalék az ISPA-pénz. Szeged és a környékbeli 29 település összefogásával 258 ezer helybelinek teremt majd tisztább környezetet.
A 2001. évre az ISPA döntôbizottsága mintegy tizenegymilliárd forintos keretet hagyott jóvá hazánk számára olyan fejlesztésekre (projektekre), mint a Duna–Tisza közi nagytérségi regionális települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer kiépítése, amelynek keretében nagy kapacitású hulladéklerakót létesítenek Cegléden. ISPA-támogatással épül a Sajó–Bódva-völgyi települések regionális települési szilárdhulladék-kezelési rendszere, ilyen pénzbôl fejlesztik Pécs csatornarendszerét, óvják sérülékeny vízbázisainak védelmét, ebbôl valósítják meg a soproni régió csatornázási és szennyvíztisztítási programját, és ebbôl fejlesztik majd a Tisza-tó térségének hulladékgazdálkodási rendszerét is.
origo.hu
Erre nagyon ráfázhat Magyar Péter, újabb ügyekben jelentették fel
