Több országgal bővülhet a NATO

Valószínűleg "meglehetősen nagy számú államot" invitál majd NATO-csatlakozásra az atlanti szövetség novemberi, prágai csúcstalálkozóján - jelentette ki Colin Powell amerikai külügyminiszter kedden Washingtonban, a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán .

Powell nem közölte, hogy a kilenc jelentkező ország (Albánia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia) közül végül is hányat kívánnak meghívni a NATO-ba, de úgy vélekedett, hogy az új belépőkkel „elég szépen ki fog bővülni” a tagállamok száma.

Szakértők általában biztos befutónak tartják Szlovéniát, majdnem biztosnak a három balti államot és Szlovákiát, kétségesnek Bulgáriát és Romániát, esélytelennek pedig Albániát és Macedóniát.

Powell arról is szólt a szenátusi bizottság előtt, hogy Washington várhatólag kész teljesíteni a nukleáris leszerelésről Moszkvával kötendő megállapodás jogilag rá vonatkozó orosz igényt.

Az Egyesült Államok és Oroszország vezetése már korábban jelezte, hogy egy évtized leforgása alatt mindketten bő kétharmaddal kívánják csökkenteni saját, jelenleg 6-7 ezer robbanófejnyi nukleáris fegyverkészletüket. George Bush amerikai elnök azt próbálta elfogadtatni Vlagyimir Putyin orosz államfővel, hogy ehhez nem kell patikamérlegen kimért, jogi kötelező erővel felruházott szerződést kötni, elég lenne, ha mindkét fél egyszerűen beszámolna a maga részéről egyoldalú nyilatkozattal tett ígéret teljesítéséről. Putyin ezt nem fogadta el, mondván, a világban egyelőre nem uralkodik az ehhez szükséges bizalom légköre.

Powell nyilatkozata tehát amerikai engedményt tükröz ebben a kérdésben. Nincs azonban egyelőre megbízható értesülés a lehetséges kibontakozásról abban a másik vitás pontban, hogy kötelező legyen-e ténylegesen megsemmisíteni a hadrendből kivonandó robbanófejeket (ez az orosz álláspont), vagy azok egy része „biztonsági tartalékban” őrizhető-e, miként azt Washington szeretné.