Arab-csúcs: veszélyben a biztonság?

Az Arab Liga főtitkára, Amr Musza a szervezet előtt szerdán mondott felszólalásában kifejtette, hogy veszélybe kerülhet a közel-keleti térség biztonsága, ha támadás érne bizonyos arab országokat.

- Veszélybe kerülhet a térség biztonsága, ha konkrét formákat öltenek azok az elképzelések, amelyek bizonyos arab országok elleni támadásokra vonatkoznak – mondta Musza Irakra célozva, amelyet az Egyesült Államok a nemzetközi terrorizmus ellen viselt háború következő lehetséges célpontjaként emleget.

Az Arab Liga vezetője ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az iraki vezetés és az ENSZ-főtitkár közötti kapcsolat révén elérhető lesz, hogy a nemzetközi közösség feloldja a közel-keleti országgal szemben alkalmazott szankciókat, tiszteletben tartva Kuvait biztonságát és szuverenitását.

Jasszer Arafat palesztin elnök távolmaradásával kapcsolatban Amr Musza kijelentette: úgy tűnik, hogy a jelenlegi izraeli politikai és katonai vezetés abszolút védelmet élvez, amelynek alapján bármit megtehet, körülzárhatja a palesztin területeket, megtilthatja Arafatnak, hogy részt vegyen az arab csúcsértekezleten, és mindezt úgy, hogy senki sem emeli fel ellene a szavát.

Miközben a szaúd-arábiai trónörökös az általa benyújtott béketerv támogatására szólította fel az arab csúcsértekezlet résztvevőit, Bassár el-Aszad szíriai elnök, szembehelyezkedve Abdallah herceg felhívásával, a palesztin felkelés támogatását, illetve a zsidó állammal való mindennemű kapcsolat megszakítását kérte az arab országoktól.

<dd<- Ha nem kapunk világos garanciákat arra, hogy Izrael kivonul az 1967-ben megszállt területekről, akkor nincs értelme vesztegetni az időnket, nem lesz megállapodás – hangsúlyozta Aszad, azt követelve az izraeli vezetéstől, hogy hivatalos nyilatkozatban vállaljon kötelezettséget a zsidó állam által megszállt területek kiürítésére. Aszad szerint a vízkészletek megosztásáról és a diplomáciai kapcsolatokról lehet tárgyalni, de a föld oszthatatlan, ezért az nem képezheti egyeztetések alapját, a zsidó államnak a megszállt területek egészéről vissza kell vonulnia.

A csúcsértekezlet munkáját alaposan felkavarta, hogy a libanoni vezetés „technikai hibára” hivatkozva megakadályozta a Rámalláhban veszteglő Arafat beszédének műholdas közvetítését. A szaúd-arábiai trónörökös szerint a bejrúti vezetésnek az eset miatt bocsánatot kell kérnie a palesztin küldöttségtől. A szaúdi delegáció ezen kívül élesen bírálta a csúcson elnöklő Emile Lahud libanoni államfőt is, aki kétszer is megtagadta a szót Faruk Kaddumitól, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet politikai osztályának vezetőjétől.

Abdullah bin Szajed an-Nahajan, az Egyesült Arab Emírségek tájékoztatási és kulturális minisztere bejelentette: országa a következőkben alacsonyabb szinten képviselteti magát Bejrútban, mert az abu-dzabi vezetés úgy érzi, hogy a csúcstalálkozó képtelen megvalósítani az arab nemzet törekvéseit. Időközben elterjedt a hír, hogy az Arafat beszédének műholdas közvetítése körül kirobbant botrány miatt Szaúd-Arábia is kivonul a tárgyalásokról, de Szaud el-Feiszal külügyminiszter az AFP-nek adott nyilatkozatában cáfolta ezt az értesülést.

Navaf bin Abdul-Aziz, a szaúdi titkosszolgálat vezetője kisebb agyvérzésen esett át nem sokkal a bejrúti csúcs megnyitása után. Navafot azonnal kórházba szállították, állapota válságos.