A közösség soros elnöki tisztét betöltô Spanyolország ötlete volt, hogy – az Európai Unió történetében elôször – munkaülésre hívják meg a tagjelöltek vezetôit. Ha csak ennyi történik, már ez is áttörés, legalábbis a bôvítés menetében. Az új tagok befogadása gyorsan érlelôdô feladat, ha minden az ismert bôvítési menetrend betartásával zajlik, két év múlva akár huszonöt tagja is lehet az Európai Uniónak. A jelenlegiek és a majdaniak számára egyaránt komoly kihívás, hogy 2010-re – két éve, az elsô ilyen rendkívüli csúcson Lisszabonban ezt középtávú célnak tették meg – a világ leglendületesebben fejlôdô és legversenyképesebb, tudásalapú gazdaságával szeretne rendelkezni az Európai Unió. Ennek eléréséért – a tavaly tavaszi stockholmi csúcs kudarca után – sürgetôvé váltak a határozott lépések. Megtételükre tettek kísérletet az állam- és kormányfôk Barcelonában.
A csúcstalálkozó legfôbb eredménye, hogy 2004-tôl a közüzemi fogyasztók maguk választhatják majd meg, kitôl vásárolják az elektromos áramot és a gázt, a lakossági energiapiac liberalizálásáról pedig a jövô évi tavaszi csúcson várható döntés. A felívelés és a jobb egységesülés elôtt nyílt meg az út – értékelte a megegyezést José Maria Aznar spanyol kormányfô. Megfigyelôk figyelemre méltónak tartják, hogy Németország feladta tavalyi kerékkötô szerepét, s bár az idei Franciaországban is választási év, Jacques Chirac elnök és Lionel Jospin miniszterelnök ugyancsak hajlott a kiegyezésre.
Számos elemzô megítélése szerint a 250 milliárd eurós forgalmú energiapiac hatvanszázalékos feloldása a tagjelölt országokat is lépésváltásra kényszeríti, hiszen a megállapodás a közösségi joganyag része lesz. Orbán Viktor kormányfô Barcelonában úgy nyilatkozott, hogy Magyarországnak nincs félnivalója az áram- és a gázpiac megnyitásától. A csúcson az is kiderült, hogy az unió a csatlakozásig hátralevô idôben igyekszik minél jobban bevonni a tagjelölteket a lisszaboni folyamatba, ösztönözni az elôttük álló gazdasági, szociális és környezetvédelmi reformokat. Az Egyesült Államokhoz való felzárkózásnak egyik fontos eszköze nyilvánvalóan a bôvítés, hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, mert új lendületet, új piacokat, új ötleteket hoz a közösségbe.
A barcelonai eredmények közé tartozik az is, hogy még ebben a hónapban döntés várható a Galileo műholdas vezérlôrendszerrôl. Az állam- és kormányfôk emellett 2002 végét jelölték meg határidônek az egységes európai égbolt létrehozásáról szóló javaslat elfogadására. Állást foglaltak a pénzügyi akcióterv 2005-ös megvalósítása mellett és az értékpapírpiaci szabályozásról szóló Lámfalussy-terv azonnali végrehajtására szólítottak fel. Azzal is egyetértettek, hogy a tagállamoknak 2010-ig bruttó hazai termékük három százalékát kell kutatásra és fejlesztésre fordítaniuk.
A piacnyitási lépések várható kedvezôtlen hatásának ellensúlyozásaként a tagállamok több döntést is hoztak a lisszaboni stratégia szociális pillérének megerôsítésére, például a nôk munkavállalásának megkönnyítésére, a nyugdíjkorhatár felemelésére. Végül abban is megállapodtak, hogy egységes egészségügyi kártyát vezetnek be, amely tulajdonosának az egész unióban lehetôvé teszi az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét. A vezérelv az, hogy az európai szociális modell a jó gazdasági teljesítményen, a magas színvonalú szociális védelmen, oktatáson és társadalmi párbeszéden alapuljon. A tevékeny jóléti államnak arra kell ösztönöznie a polgárokat, hangsúlyozza a kiadott közlemény, hogy dolgozzanak, mert a foglalkoztatás nyújtja a leghatékonyabb védelmet a szociális kirekesztés ellen.
A barcelonai rendkívüli EU-csúcs alapvetô célja az volt, hogy lendületet adjon a két évvel ezelôtt Lisszabonban meghirdetett gazdasági reformoknak, s ezt, úgy tűnik, sikerült elérniük az állam- és kormányfôknek. A legfontosabb fejlemény, hogy az új brit–olasz–spanyol tengely liberalizálást pártoló irányvonala rést tudott ütni a német–francia tengely választások elôtti óvatos álláspontján. Ugyancsak fontos fordulat, hogy bár két évvel ezelôtt Lisszabonban a tizenötök hirdették meg az átfogó gazdasági reformprogramot, nyolc év múlva, amikor számon kérik az eredményeket, már legalább tízzel több tagja lesz az uniónak. Az EU ezért is érezte szükségét annak, hogy a felvételi tárgyalásokra mintegy „tűzszünetet hirdetve” már a csatlakozás utáni teendôikre hívja fel a tagjelölt államok figyelmét.
A barcelonai a jövô csúcstalálkozója volt a jelenben, amely egyértelművé tette, hogy az új Európa megteremtéséhez mindannyiunknak elkerülhetetlenül meg kell változnunk. Bármennyire rejtjelesnek látszik, az üzenet egyértelmű.
kocsis máté
„Aki ma háborúpárti, az holnap magyar fiatalokat küldene a frontra”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!