Szükséges a felsőoktatás reformja

A tavaly szeptemberben bevezetett diákhitel sikeresen és jól működik, de nem tekinthető a források kizárólagos bővítésének és nem oldja meg a hallgatói ellátórendszer évek óta tartó stagnálását - mutat rá a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kedden az MTI-hez eljutatott nyilatkozatában.

Almássy Kornél, a HÖOK elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: szükségesnek tartanák 2003-tól a hallgatói normatíva 100 ezer forintra emelését, annak érdekében, hogy a normatíva részét képező tanulmányi ösztöndíjak ösztönző szerepüket továbbra is megőrizzék, és a szociális juttatások valóban segítséget nyújtsanak.

A hallgatói szervezet egyetért a Bursa Hungarica ösztöndíj-rendszer célkitűzéseivel, és fontosnak tartja, hogy a kormányhatározatnak megfelelően jövő évtől külön költségvetési sorként tervezzék meg. Almássy Kornél hangsúlyozta: a hallgatói ellátórendszer szerves részét képezi a diákok lakhatási helyzetének megoldása, ezért szükségesnek tartják 2006-ig a jelenleg 40 ezres kollégiumi férőhelyek megduplázását.

A HÖOK elnöke leszögezte: az európai uniós csatlakozás kiemelten fontossá teszi, hogy a felsőoktatásban tanulók minél nagyobb része töltsön el legalább fél évet egy külföldi felsőoktatási intézményben. Jelenleg a hallgatók 3-5 százalékának van erre módja. Almássy Kornél úgy látta öt éven belül 30-50 százalékos arányt kellene elérni.

A hallgatói szervezet vezetője szerint megoldást kell találni nemzetközi hallgatói rendszer kialakítására, és a magyar kormánynak biztosítania kell, hogy az ösztöndíjjal külföldre utazók az uniós megélhetési szintnek megfelelő juttatásban részesüljenek. Célszerűnek tartanák, ha olyan központi alap létesülne, amelyből az ösztöndíjat elnyerő hallgatók alanyi jogon kapnának támogatást.

A HÖOK említetett nyilatkozata szerint a felsőoktatási rendszer megérett az újabb átfogó reformra az európai és a bolognai folyamatoknak megfelelően. A felsőoktatási rendszer előtt álló új hazai és nemzetközi kihívások, a drasztikusan megnövekedett hallgatói létszám elengedhetetlenné teszi az akadémiai reform elvégzését, a munkaerő-piaci kihívásoknak megfelelő oktatási szisztéma kialakítását.

A hagyományos főiskolai és egyetemi képzéseket, a jól működő magyar képzési sajátosságok megtartásával, át kell alakítani a nemzetközi folyamatoknak is megfelelő bachelor (alapképzés) és master (mesterfokozat) képzésekké. Szükséges továbbá mind a képzési, mind a hallgatói infrastruktúra fokozottabb számítástechnikai fejlesztése. A HÖOK szerint a szeptembertől bevezetendő kreditrendszer számára biztosítani kell a megfelelő informatikai hátteret.