Az utolsó szó a választóké

Ne felejtsék el, hogy önöké az utolsó szó - figyelmeztetett Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke a Közgazdaságtudományi Egyetem választási rendezvénysorozatának csütörtöki vitaestjén, ahol vitapartnere a szocialista pártelnök, Kovács László volt.

Pokorni ezáltal mintegy átadta az őt megillető utolsó szó jogát a hallgatóságnak, a szavazóknak.

Az MSZP ifjúszocialista aktivistái fürtökben rajzották körül a vitára érkező Kovács László pártelnököt: a nyakukban lógó, fehér alapon piros díszítésű egyensálról lehetett őket megismerni, melyen „A derű velünk van” felirat állt. Egyikük a vita végén, a ruhatárnál sorban állva azt mondta társának: „Pokorni olyan, mint egy költő a huszas évekből, nekem Tóth Árpádot juttatja eszembe”. Nem feltétlenül Pokorni szavainak hatására, de a vita utolsó perceiben Kovács László váratlanul egy kokárdát halászott elő zsebéből, s kitűzte zakójára, majd várakozóan vitapartnerére tekintett. Pokorni visszanézett, s azt mondta: „Jól teszi”.

A két politikus párbeszéde főleg gazdaságpolitikai és oktatási témakörök körül forgott, Kovács néha ki-kirándult a sajtó, a média, s a frissen megszellőztetett „botrányok'' területére, ám e kísérletei nem bizonyultak túl sikeresnek. Az MSZP elnöke például rákérdezett a Népszabadság csütörtöki számában fölvetett tűzijáték-ügyre. A lap által közölt adatokra hivatkozva Kovács a 2000. augusztus 20-án rendezett tűzijátékok kapcsán mintegy 130 millió forint eltűnt közpénzeket kért számon a Fideszen, mely a lap információi szerint egy PR-szakértő, Wermer András édesanyja nevére íratott off shore cég számlájára került.

Wermer András anyja meghalt – válaszolt Pokorni, aki – előrebocsátva, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálta az ügyet, és ”vitathatatlan előrelépésként értékelte, hogy a tűzijátékhoz hasonló rendezvények szervezése egy kézben, az Országimázs Központnál összpontosul'. – Valóban ezzel kell foglalkoznunk a választások előtt két nappal? – kérdezte Kovács Lászlótól. A Népszabadságban a választások előestéjére időzített cikk várható folytatásáról is értesülhettünk: „Az újságírók elmondták nekem, hogy közlik'' az ügy fejleményeit, újabb bizonyítékokkal – jelentette ki Kovács.

Az elmúlt négy év elvesztegetett négy év volt – fogalmazott az MSZP elnöke. Szerinte a nem teljesített ígéretek korát jelentette a Fidesz-kormányzat, mely alatt az adóterhek 11 százalékkal növekedtek, s a költségtérítéses rendszerben tanuló diákok, a hallgatók 45 százaléka, magasabb hozzájárulást fizetnek, mint a szerinte is helyesen eltörölt tandíj összege volt. Kovács a hallgatóság némi megdöbbenésére a diákhitel bevezetése előtt is ”megemelte kalapját'', bár aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy sokan félnek a hitelt fölvenni, tartva a kamatok fizetésének kötelezettségétől.

Pokorni úgy vélte: „Szép, izgalmas négy év volt'' az elmúlt időszak, melyben a küzdelmes faladatokat lenyűgöző tettrekészség, aktivitás segítette végrehajtani. Az állam ma 58 500 diák képzését finanszírozza, míg a Bokros-csomag értelmében, s annak egyenes folytatásaként, ha 1998-ban a szocialista kormány marad hatalmon, a tandíj megemelt összege már azon az őszön 13 ezer forintra emelkedett volna. Az SZDSZ által is támogatott tervek szerint a tandíj 1998-ra a képzési költségek 20-25 százalékát fedezte volna, ez ma évi 200 ezer forintot is kitenne. – ”Az utolsó pillanatban jöttünk, hogy véget vessünk ennek az őrületnek„ – hangoztatta.

Élénk vita kerekedett a két politikus között az autópályák építését illetően is: míg Kovács László 600 kilométernyi autópályát kért számon Pokornin a Fidesz 1999-es hosszú távú programjára hivatkozva, Pokorni a így válaszolt: – Ha árvíz van Magyarországon, a gátakat kell magasítani, márpedig az előző kormány idején mindössze 5 kilométernyi gát épült. Utalt arra is, hogy a kizárólag külföldi fővállalkozókkal építtető szocialista módszer nem sok pénzt hoz a magyar állam számára.

Az elmúlt időszak egyik legfontosabb fegyvertényeként említette Pokorni, hogy ”kidolgoztuk magunkat az országot 12 éve sújtó adósságteher alól„. Kemény vita során, többször is cáfolta Pokorni Kovácsot, aki szerint szociális értelemben megindult a magyar társadalom kettészakadása. Pokorni a TÁRKI felméréseire hivatkozva kijelentette: bár a reáljövedelmek növekedtek az elmúlt 4 évben, nem igaz az, hogy nőttek a társadalmi különbségek, nem lettek még szegényebbek a szűkösebb körülmények között élők.