Lassuló gazdaság, emelkedő jövedelmek

A GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a gazdasági növekedés folytatódó lassulása az egyensúly romlásával párosul. A tavalyinál is gyorsabban növekszik a lakosság jövedelme, a beruházások 2001-ben is lassú növekedése azonban alig élénkül.

A januári adatok a tavaly második félévi tendenciák folytatódását jelzik. Az ipari termelés januárban is kisebb volt az előző év azonos időszakáénál, ez szeptember óta csaknem minden hónapban így alakult. Az év első hónapjában az ipari export 1,3 százelékkal, a belföldi értékesítés 0,9 százalékkal volt kisebb a tavalyinál. Az ipari foglalkoztatottak száma 1,7 százalékkal csökkent. Az építőipari termelés viszont továbbra is rendkívül gyorsan bővül.

Tovább tart a külkereskedelmi forgalom lassulása. Januárban az import kisebb is volt a tavaly januárinál, de az export növekedése is minimálisra csökkent. A második félévben a javuló világgazdasági konjunktúra hatására gyorsulni fog a kivitel. Ugyanakkor a készletek feltöltése, az év egészében emelkedő állami beruházások és a rendkívül dinamikusan bővülő lakossági fogyasztás hatására az import lényegesen erőteljesebben emelkedik. Így a külső egyensúly romlik. Januárban a folyó fizetési mérleg hiánya már lényegesen rosszabb volt a tavalyinál.

A keresetek nominális növekedése a közszférában még gyorsulhat is a tavalyihoz képest (a végrehajtott, illetve bejelentett intézkedések szerint akár a 20 százelékot is elérheti). Az üzleti szférában némi lassulás várható (13-14 százalékra), így összességében 15 százalék körüli béremelkedés valószínű. Ez a reálkeresetek 8-10 százalékos, rendkívül gyors emelkedését jelenti. A nyugdíjak reálértéke körülbelül 7 százalékkal javul. A családi pótlék reálértéke idén is csökken, s más jövedelemtételeknél is csak lassú emelkedés várható; ezért a lakosság egy főre jutó reáljövedelme körülbelül 6 százalékkal bővül. A lakásberuházások céljára fölhasznált jövedelem emelkedik a leggyorsabban, de a fogyasztás is legalább 5 százalékkal növekszik. A pénzmegtakarítási ráta tovább csökken.

Az infláció az év közepéig érezhetően, 5 százalék körülire mérséklődik. Júliustól belép néhány, már bejelentett hatósági áremelés. A belföldi üzemanyagárak a világpiaci olajár-növekedés következtében is emelkednek. A reálfelértékelődés fokozatosan „előjövő” hatása ezt nem tudja ellensúlyozni. Mindezek és az alacsony 2001. második félévi áremelkedések hatása miatt az infláció mérséklődésének folyamata 2002 közepén megáll, ekkortól az árindex 5-6 százalék között fog ingadozni. Az év átlagában és az év végén is körülbelül 5,7 százalékos infláció valószínűsíthető.