Kellett ez nekünk?

Az igazság az, hogy mostantól van polgári kormánya Magyarországnak. Most, május 27-től. És nem korábban - tudjuk meg Vitányi Iván pénteki, Népszava-beli cikkéből.

A modern kapitalizmus, a polgári társadalom előtt másként éltek az emberek, egy némileg közvetlenebb, de ugyanakkor merevebben hierarchikusabb világban. (.) Gyönyörűek voltak a hagyományaik (.) A modern nyugati társadalom minden szeletében fölénybe került a polgári létezésmód és gondolkodás. Polgárok a városi emberek, az iparosok, a kereskedők, a növekvő számú értelmiségiek. Ebben az értelemben polgárok a nagyüzemi munkások is, (.), az egykori parasztok is.

Jóságos Marx, ha ezt te hallanád.

Mindazonáltal a ''polgárosodás'' eddigi legteljesebb formáiban sem volt soha maradéktalan, százszázalékos. Mindig voltak polgárosodás előtti magatartásformák, csoportok.

Közelítünk Magyarországhoz.

Az euroatlanti fejlődés első vonalától leszakadt Kelet- és Kelet-Közép-Európában, tehát nálunk is más a helyzet. A két pólus itt is megvan, de itt sokkal erősebbek, makacsabbak, a polgári szubsztanciától pedig érintetlenebbek a nem polgári rétegek.(.) A múlt század magyar szociológusai (többek közt Bibó István) ezt fogalmazták meg a társadalom kettős struktúrájának elméletében. Időközben azonban jelentőset léptünk előre a polgárosodás útján (és minden ellentétessége ellenére a legnagyobbat a Kádár-korszakban).

Na, itt azért álljunk meg egy kicsit. Akkoriban nem a polgári, hanem a lenini úton léptünk előre, meg sem álltunk rajta 1949-től 1989-ig. Ebben az időszakban kis híján sikerült fizikálisan is kiirtani a magyar középosztályt, a ''polgári'' pedig kizárólag negatív jelzőként kerülhetett említésre.

Ki szavazott a szocialistákra? Az ország polgárosodott fele. Mindenekelőtt a városiak. (.) Hiába ismételgette tehát a kormány, meg a pártelit imamalomként a polgár szót, éppen a polgárság volt az, amely nem ugrott be a terminológiának.

Az a fővárosi ügyvéd, aki a polgári erőkre adta voksát, ezek szerint félanalfabéta, megvezetett szántóvető, hasonlóan másfélmillió emberhez, akik összegyűltek a Kossuth-téren. A továbbiakban megtudjuk: Antall és Horn kormánya nem volt polgári, Antallt túlságosan kötötte az 1945 előtti helyzet,

Horn Gyula kormánya pedig azért nem, mert nem volt ideje hozzá. Horn Gyula nem arra szocializálódott, hogy polgárként írja be magát a magyar történelembe (.) A most megalakult új kormány (.) az a polgári kormány, amelyre Magyarországnak szüksége van.

Ady is megmondta: nekünk Mohács kell.