Nőhet az infláció

A jegybank Monetáris Tanácsa kedden közölte, hogy május 22-iki hatállyal 50 bázisponttal 9 százalékra emeli irányadó kéthetes betéti kamatát. Elemzők szerint elképzelhető a jövő év végi inflációs cél felfelé történő módosítása - értesült az MTI-ECO kedden.

A döntés nyilvánosságra hozatalát megelőzően a piacnak csak az egyik fele várt kamatemelést, sokan arra számítottak, hogy az MNB megvárja az új kormány felállását és az új prioritások ismeretében dönt a monetáris kondíciók megváltoztatásáról. Néhány elemző szerint azonban az MNB kényszerhelyzetbe került. Ezt jól mutatja az elmúlt napok hozamemelkedése, s ennek nyomán könnyen elképzelhető a jövő év végi inflációs cél megváltoztatása, felfelé tolása is.

Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője szerint a Monetáris Tanács kényszerhelyzetben cselekedett, s „izgalmas lesz a kiút e helyzetből”. Forián szerint nem kizárt, hogy a jegybank – a megalakuló újkormánnyal egyetértésben – felfelé tolja a jövő év végi inflációs célt, amely jelenleg decemberben év/év alapon számolva 3,5 százalék, plusz-mínusz egy százalékpont. A monetáris politika irányítóinak az új kormány felállása és az új kormány új prioritásai kedvező lehetőséget teremtenek az inflációs cél átgondolására, néhány hónap múlva ez csak bizalomvesztés árán lenne megvalósítható – mondta.

A Monetáris Tanács indoklásában az általa már korábban is veszélyforrásként említett tényezőkre hivatkozott, így az áprilisi vártnál magasabb inflációra, a bérek emelkedésére, valamint külső tényezőkre. Az indoklás szerint mindazonáltal az áprilisi infláció – év/év alapon 6,1 százalék a piac által várt 5,7 százalék helyett – önmagában nem indokolta volna a monetáris kondíciók szigorítását.

Az MNB közleménye szerint az áprilisi infláció „az elsősorban a monetáris politika hatókörén kívül eső tényezők áralakulása miatt emelkedett meg; bár egyes termékek esetében az aggregált kereslet gyors növekedése is hozzájárulhatott a magasabb áremelkedéshez”.

A jegybank indoklása a külső tényezők közül az importált inflációt és a magas olajárat emelte ki a versenyszektor bérköltséginek gyors növekedése mellett. A Monetáris Tanács hozzátette, hogy „az államháztartás keresleti hatását a korábban jelzettnél nagyobbnak várja”.