Ramalláhi főhadiszállásán adott interjújában a palesztin elnök a Háárec című izraeli lap munkatársának, Akiva Eldarnak kijelentette, hogy egy az egyben, pontról pontra kész lenne elfogadni a Clinton-tervet. Arafat nem zárta ki egy ideiglenes palesztin állam létrehozását, s meggyőződését fejezte ki, hogy Ariel Saron jelenlegi izraeli kormányfővel is megállapodásra lehet jutni.
A Clinton-terv szerint – amelyet Arafat és Ehud Barak akkori izraeli kormányfő kudarccal zárult, 2000. júliusi csúcstalálkozója után dolgozott ki Washington – a palesztinok Ciszjordánia és a Gázai övezet 95 százalékán hozhatnának létre saját államot, továbbá fennhatóságuk alá kerülnének Jeruzsálem arab negyedei és egy vitatott szent helye is. A terv ugyanakkor messzemenő engedményt szorgalmazott abból a palesztin követelésből, hogy visszatérhessen otthonába a zsidó állam létrejötte után vívott, 1948-49-es háború közel négymillió palesztin menekültje.
A palesztinok súlyos fenntartásokkal fogadták a Clinton-tervet, s a tárgyalások megszakadtak 2001. januárjában, nem sokkal az Ariel Saron vezette Likud választási győzelme előtt, amelynek nyomán a béketerv lekerült a napirendről – utal rá az AP. Arafat most a Háárecnek azt mondta, kész bizonyos módosításokra az Izraelt Ciszjordániától elválasztó vonalon, azaz hajlandó területcserét végrehajtani, amit a palesztin fél mindeddig ellenzett.
A hivatalos palesztin álláspont mostanáig az volt, hogy Izraelnek vissza kell vonulnia az 1949-es tűzszüneti vonalak mögé, teljes egészében feladva a Jordán folyó nyugati partját, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet, az összes ott létesített zsidó teleppel együtt.
A pénteken közölt interjúban Arafat nem ragaszkodott az összes palesztin menekült visszatéréséhez sem. Ehelyett azt mondta, hogy megoldást kell találni 200 ezer libanoni palesztin, európai és más nemzetközi segítséggel való hazatelepítésére. (Izrael ellenzi nagy számú menekült hazatérését, s libanoni adatok szerint az országban 350 ezer palesztin menekült él.)
A palesztin vezető a tekintélyes izraeli lapnak kijelentette: támogatja azt a szerdán közzétett felhívást, amelyben 55 palesztin politikus és értelmiségi az izraeliek elleni öngyilkos merényletek leállítását szorgalmazta. A Háárec szerint Arafat meg nem nevezett „külföldieket„ vádolt azzal, hogy öngyilkos merénylőkké változtatja az elkeseredett palesztin fiatalokat. Példaként azt hozta fel, hogy a Dzsenín városából kikerült öngyilkos merénylők családja egyenként 30 ezer dollárt kapott „a külföldiektől”.
Végül kifejtette, hogy szeretné közvetlenül részvétét nyilvánítani az öngyilkos merényletek áldozatává vált izraeliek családjának, ahogy azt Husszein jordániai uralkodó tette 1996-ban, amikor egy jordániai katona megölt öt izraeli iskoláslányt.
