Jókora előny a francia jobboldalon

A következő francia nemzetgyűlés erőviszonyait öt évre eldöntő törvényhozási választások vasárnapi első fordulója előtt fölényes jobboldali többséget jeleznek a legfrissebb közvélemény-kutatási felmérések.

Az IPSOS intézet a két forduló valószínűsíthető összesítéséből arra következtet, hogy az 577 tagú törvényhozásban a konzervatív oldalon 359-397 jobboldali képviselő, a parlamenti patkó balfelén 158-196 honatya, illetve képviselőnő foglalhat helyet. A június 16-i második fordulóba való továbbjutáshoz szükséges pártközi egyezkedésekből jó eséllyel kiszoruló szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) maximum négy képviselőt juttathat be a párizsi Bourbon-palotába – derül ki a becslésekből.

Az IPSOS adatai szerint a franciák 35-44 százaléka fog az első körben a három parlamenti konzervatív pártot (RPR, DL, UDF) szinte teljesen lefedő választási pártszövetség, az UMP (Unió az elnöki többségért) jelöltjeire, az önálló pártként induló UDF vagy más, kisebb jobboldali formáció színeiben induló politikusra voksolni. Ez átlagosan 40 százalékos jobboldali arányt mutat.

A szavazóközönség 30,5-38,5 százaléka (középarányosan 34 százalék) a szocialisták (PS), kommunisták (PCF), a zöldek (Verts), illetve kisebb baloldali szervezetek jelöltjeit kívánja támogatni. Az FN stabil 13 százalékos táborra támaszkodhat, a választók 4 százaléka a három szélsőbaloldali (trockista) párt valamelyikét fogja szavazatával kitüntetni. Az 1869 fős reprezentatív mintában részt vett állampolgárok 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már végleges döntésre jutott, 28 százalékuk még nem határozott.

A második fordulóban várható jobb-bal párharc esetében a válaszadók 53 százaléka jobbra, 47 százalékuk balra szánja szavazatát. 13 százalék nem nyilvánított véleményt. A legkényesebb, háromszögű felállás esetén (bal/jobb/FN) 44 százalék a jobboldal, 40 százalék a baloldal, 16 százalék viszont az FN jelöltjét kívánja győzelemre juttatni. A felmérésben részt vevők 10 százaléka tartózkodott az állásfoglalástól.

Az Ifop közvélemény-kutató hasonló tendenciát érzékel. Más típusú vizsgálata szerint a megkérdezettek 54 százaléka tesz jobboldali győzelemre, a baloldalt 38 százalék kívánja befutónak látni. 4 százalék egyik felet sem részesíti előnyben, a megkérdezettek fennmaradó 4 százaléka pedig nem kívánta felfedni pártrokonszenvét. A l,Express című hetilap e heti száma az Ifop-jelentést elemezve arra emlékezteti olvasóit, hogy a legutóbbi, 1997-es választások előtt a közvélemény-kutatók 320 fős jobboldali többséget prognosztizáltak a döntő összecsapás előtt, a valóság azonban rácáfolt a szakemberekre: a most leköszönő törvényhozásban 318:249 volt a bal és jobboldal aránya.