Megépül a világ leghosszabb hídja?

Több mint kétezer éves álom valósulhatna meg néhány év leforgása alatt, ha megépülne a világ leghosszabb függőhídja az olasz szárazföld és Szicília szigete között. Az olasz kormány merész tevei szerint legkésőbb 2011-re elkészülne a média által "a világ nyolcadik csodájának" nevezett építmény.

A környezetvédőknek a hídépítéssel kapcsolatos fenntartásait azonban még nem sikerült eloszlatni. „Presztízsprojektről van szó. Mielőtt az ember ilyen hidat építene, előbb működő vízvezetékekkel kellene ellátni Szicíliát” – bírálta a tervet az olasz zöldek vezetője, Alfonso Pecoraro Scianio.

Maguk a tervezők is a természetbe való nagyarányú beavatkozásnak tartják a hídépítést – a csaknem 400 méter magasra tervezett híd ugyanis érintené az Afrika és Európa között vándorló madarak útvonalát is. Ugyanakkor viszont földrengésbiztos lenne a kereken öt kilométer hosszú híd, jóllehet Szicíliát és az „olasz csizmát” Európa földrengések által leginkább fenyegetett területei között tartják számon – emlékeztet a dpa tudósítása.

A projekt dimenziói valóban jó benyomást keltőek. A két hídoszlop 370 méter magasba szökne, alapjuk pedig 55 méter mélyen nyúlna le a tengerfenék alá. Az 1,32 méter vastag acélkábelek nyolc autópályasávot és egy vasúti sínpárt tartanának 64 méter magasban a tengerszínt fölött.

A két hídoszlop közötti távolságot 3360 méteresre tervezik, ami azt jelenti, hogy a világ leghosszabb függőhídja épülne meg. Jelenleg a kobei (Japán) híd tekinthető a világ leghosszabb függőhídjának (a két oszlop között két kilométer a távolság), s azt követi a San Francisco-i Golden Gate Bridge (fesztávolsága 1280 méter).

A tervezők szerint a Calabria és Szicília közt építendő függőhíd elviselne a Richter skála szerint 7,1-es erősségű földrengést és óránként 200 kilométeres sebességű szélvihart is. Nem szenvedne károsodást akkor sem, ha tőle 500 méteres távolságra atombomba robbanna fel – igaz, azt nem közölték a tervezők, hogy milyen erejű atombombára gondolnak.

Az emberek már a római kor óta álmodtak róla, hogy állandó összeköttetés létesüljön Szicília és a szárazföld között. A rómaiak a Karthágó ellen viselt pún háborúk idején egymáshoz erősített csónakokból úszó hidat akartak létrehozni, de kudarcot vallottak. Állítólag Nagy Károly is lelkesedett a gondolatért, hogy hídon keresztül juthasson el a nagy Földközi-tengeri szigetre. A XIX. század végén felmerült a gondolat, hogy alagutat építenek a (messinai) tengerszoros alatt. Ezeket a terveket is éppen úgy belepte azonban a por, mint több háború utáni olasz kormány nyilatkozatát arról, hogy hidat szándékozik építeni Szicília és a szárazföld között.

A hídépítésről különben megoszlik a műszaki szakértők véleménye. „Olyan kihívásról van szó, amely nemzetközi elismerést szerezne nekünk” – jelentette ki Giuseppe Mancini, aki a hídépítés tanára a torinói egyetemen. Milanói kollégája, Claudio Podesta ellenben szkeptikus. „Túlságosan sok a tisztázatlan tényező, kezdve a tervezett híd csatlakoztatásától a közúti és a vasúti hálózathoz” – mutatott rá.

Nem tisztázott még a projekt finanszírozásának a kérdése sem. Az olasz kormány abból indul ki, hogy öt-hat milliárd euróba kerül majd a híd hat év alatti megépítése. Ennek az összegnek nagy részét a nemzetközi pénzpiacról szereznék be, és magántulajdonban lévő társaság működtetné a hidat, amelyen naponta 4500 gépjármű és 200 vasúti szerelvény haladhatna át. Maffia-szakértők azonban már most rámutattak, hogy az építésre szánt pénzek egy része sötét csatornákon keresztül folyhat el. „A maffia biztosítani akarja magának az összeg egynegyedét” – figyelmeztetett a Corriere della Sera hasábjain a „maffiavadász” Salvatore Boemi.