Meszesedő csigolyák, törékeny csontok

Korábban már írtunk a néma járványként emlegetett csontritkulás (osteoporosis) megelőzésére indított átfogó nemzeti programról, illetve a gyógyító központokról. Olvasóink kérésére újra szólunk a mozgásszervi megbetegedésekről, ugyanis minden ötödik beteg ilyen tünetekkel fordul háziorvoshoz. Felmérések szerint ötvenéves kor felett a reumás ízületi gyulladás mintegy százezer betegnél, az ízületi porckopás pedig több mint kétmillió betegnél fordul elô hazánkban. Errôl a sokakat érintô civilizációs népbetegségrôl beszélgettünk Genti György fôorvossal, a kistarcsai Flór Ferenc Kórház reumatológiai osztályának vezetôjével.

A reumás betegség gyűjtôfogalom: be letartoznak a mozgásszervek (csontok, ízületek, szalagok, inak) kopásos és gyulladásos jellegű betegségei, szám szerint több mint kétszáz. A gyulladásos betegségek zömmel a negyven-ötven éveseket sújtják. A milliókat érintô kopásos megbetegedésektôl az idôsödô korosztály, elsôsorban a változás korától a nôk szenvednek. A porckorongkopás vagy a gerincsérv például a negyvenes férfiaknál fordul elô gyakrabban a nagyobb fizikai megterhelés vagy igénybevétel miatt. A gerincmeszesedések, derékfájások, kopások az ötven éven felülieknél gyakoribbak.
Az ízületi kopások (artrózisok) tünetei: fájdalom terhelés alatt vagy éjszaka, az ízület merevsége, sántítás, a napi tevékenységben gátolt mozgás. A gyulladt ízületben folyadék képzôdik, ezért megdagad és melegebbé válik. Súlyosabb esetekben az ízület deformálódik, például elgörbül a láb. Mivel a porc teszi lehetôvé az ízület sima mozgását, ha a felülete megkopik és érdes lesz, a mozgás akadályozottá válik. A betegek panaszainak felderítése után röntgenvizsgálattal kimutatható az ízületi rés tágassága, a porc vastagsága, ultrahanggal a folyadék jelenléte. Tükrözéssel felderíthetô a porc elváltozása, amelyet a műszeren keresztül meg is lehet operálni.
– Megállítható az artrózis folyamata mai ismereteink szerint?
– Bizonyos esetekben részben lassítható, részben megállítható. De sajnos ma még nincs olyan gyógyszer, amelyrôl kétségtelenül bebizonyosodott, hogy meggyógyítja a beteg ízületet. Ám szinten tartani lehet az állapotot. Az artrózison nem csupán gyógyszeres kezeléssel segíthetünk. A gyulladáscsökkentô, fájdalomcsillapító gyógyszerek mellett az izom és az ízület mozgásképességét kell megtartani. Ehhez szükséges az izmok rendszeres erôsítése tornával, a testsúlycsökkentés, a terhelés és a pihenés megfelelô arányának kialakítása, a torna, az úszás, a séta. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás jelentôségét. Kiegészítésképpen fizioterápia, villanykezelés, masszázs, fürdô, masszírozás alkalmazható. Ha már ezek az eljárások nem segítenek, végsô eljárás a műtét: a tönkrement porcok pótlása protézisekkel a csípôben vagy a térdben.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete a 2000 és 2010 közötti idôszakot a csont és ízület évtizedének nyilvánította. A mozgásszervi betegségek a figyelem elôterébe kerülnek. Tudnunk kell, hogy a kopásos, meszesedéses tünetek az élettani öregedés természetes folyamatához tartoznak. Az artrózisra szerencsére nem jellemzô az állandó fájdalom. Ciklikusan zajlik: hosszú, tünet- és panaszmentes idôszakok váltakoznak a fádalmas periódusokkal. A meszesedésekrôl, kopásokról fontos tudni, hogy a panaszok és a röntgenkimutathatóság között nincs szoros összefüggés – magyarázza Genti György.
A mozgásszervi betegségeken számos gyógyító eljárással lehet segíteni. Ma már vannak olyan porcvédô hatású gyógyszerek, amelyek a porc állapotát javítják. Kúraszerű alkalmazása mellett rendszeres ellenôrzést is igényel. A gerincbetegségek nagy részén mozgás, gyógytorna segítségével, az életmód és a táplálkozás megváltoztatásával lehet segíteni. Nagy szerepet játszik a tudatos figyelem a betegség megelôzésében és kezelésében egyaránt: a fekhely minôsége, a házi- és kerti munka, a napi tevékenységek megfelelô végzése, az autó ülése mind fontos tényezôk. A helyes életmódra tulajdonképpen már az óvodától kell oktatni és felkészíteni a felnövekvô generációt.
– A háziorvosok szerepe és felelôssége jelentôs abban, hogy a betegek eljussanak a szakrendelésre és enyhüljenek a panaszaik. Lényeges kérdés, mikor forduljon a beteg a szakorvoshoz. A reumás tünetek még nem jelentenek betegséget. Egy kis, múló fájdalom bizonyos életkor után gyakori. Többsége olyan hétköznapi eset, amely általában házi öngyógyszerezéssel, kezeléssel – borogatás, jegelés, reumakrém, meleg fürdô – megszüntethetô. Vannak azonban olyan tünetek, amelyekkel nem lehet otthon megbirkózni. Ilyen például a tartós és erôs fájdalom, amely fájdalomcsillapítóra sem szűnik. Ha kisugárzik és továbbhúzódik, ha zsibbad, ha gyengeség, láz, székelési, vizelési zavar, ízületduzzadás lép fel, szakorvosi ellátásra, indokolt esetben kórházi kivizsgálásra és kezelésre van szükség. Hetvenágyas reumatológiai osztályunkon – amelyhez csontritkuláscentrum és szakambulancia, korszerű laboratórium is tartozik – évente kétezer fekvô beteget, a szakrendelésen húszezer járó beteget látunk el – összegzi a legfontosabb tudnivalókat Genti György reumatológus.

Balatonfüreden rendezték meg a közelmúltban a III. magyar osteológiai kongresszust, amelyen több mint ezer, a csont- és ízületi betegségek megelőzésén és gyógyításán fáradozó orvos vett részt. A szakemberek kifejtették: támogatják olyan betegklubok szerveződését, amelyek az idősebb korosztály és a csonttörést szenvedett betegek rehabilitációját szolgálják. Ezek ugyanis nem csupán a mozgásszervi betegségek leküzdésében, hanem az egészséges életvitel kialakításában is fontos szerepet töltenek be. Továbbra is segítséget szeretnének nyújtani a változó korba érkező nőknek, valamint minden aszszonyt meggyőzni arról: nekik kell lenniük a család s egyszersmind a társadalom egészségügyi „őrangyalainak”.