A kialakult feszültségeket jellemzi, hogy az ORTT testületi tagjainak egy része nem értett egyet sajtótájékoztató megtartásával, ám Körmendy-Ékes rámutatott: az ORTT testületének egyetlen érvényes határozata, melyben a tagok egyetértettek, kimondja: feltétlenül szükséges a jelenleginél mintegy 450 millió forinttal több költségvetési támogatás.
A költségvetési javaslat nominálértékben 17 százalékos, reálértékben körülbelül 23 százalékos csökkentést jelent az ORTT finanszírozásában – hívta fel a figyelmet Körmendy-Ékes. Kérdésekre válaszolva Körmendy-Ékes elmondta: az ORTT 2003-as költségvetési előirányzata 831 milliárd forint, a 2002-es költségvetés 1 milliárd forintjával szemben, míg az ORTT igénye a működőképesség fenntartása (a köztisztviselői béremelés és a jogharmonizáció megvalósítása) 1,2 milliárd forintba kerülne.
Az ORTT-vel szemben a közvélemény és az újságírói szakma komoly elvárásokat támaszt, ám az kevéssé közismert, milyen anyagi alapokon néz szembe a testület ezekkel az igényekkel. Az a tény, hogy a parlament sikeresen elfogadta az európai uniós csatlakozás miatt szükségessé vált módosításokat, örvendetes. A kedvező jelek közé tartozik, hogy az EU országjelentése foglalkozik az ORTT-vel, s az elmúlt időszakban megfogalmazott egyes belpolitikai vélekedésekkel szemben dicsérőleg szól, kimondva, hogy meg kell erősíteni Magyarországon a testületet – emlékzetetett a testület elnöke.
A médiatörvényből adódó feladatok, melynek egyik megnyilvánulása a piktogram-rendszer bevezetése, a közvélemény számára értelmezhetővé tétele új erőforrásokat követel. Az európai uniós módosítások elfogadása számos új feladatot ruház a testületre. Médiarendszerünk papíron teljesíti az uniós vállalásokat, ám az új feladattömeg teljesítése nagy szakmai és anyagi terhet ró a testületre – vázolta a megnövekedett feladatmennyiséget Körmendy-Ékes. Hozzátette: Jelentős növekedés történt e területen, emelkedett a műsorszolgáltatók száma. Ez a mnoitoring-szolgálat számára a törvénysértések ellenőrzése és a folyamatos elemzés szempontjából hatványozza a feladatokat.A panaszáradat, amelyet egyes műsorok kiváltanak, egyre növekvő mértékű, ennek is erőteljes költségvetési kihatásai vannak. A monitoring-szolgálatok fejlődése következtében egyre több műsoróráját vizsgálják meg a szolgáltatóknak, s bár relatív arányban csökken a törvénysértések száma, ez a szám nominális értékben növekszik. Körmendy tájékoztatott: szintén az ORTT-re terhelődnek vissza az elhúzódó peres eljárások. 1997 óta az ORTT-ben elkészített előterjesztések száma az ötszörösére, a határozatoké a hatszorosára emelkedett.
– Azon kívül, hogy a 2003-ra előirányzott költségvetési előirányzat több mint 20 százalékkal csökkenti az ORTT által felhasználható pénzösszeget, a tény, hogy az ORTT köztisztviselőket foglalkoztat, s a számukra törvényben foglalt béremelkedés is terheli júliustól az ORTT költségvetését, is indokolja, miért hívtuk össze a mai sajtótájékoztatót – mutatott rá a várható megszorításokra Körmendy-Ékes. Megszűnt az üzembentartási díj, mely az elmúlt években megalapozta az ORTT és a közszolgálatiak működését, ám amíg e díj létezett, addig sem volt e díj ’’karbantartva’’. A médiarendszer finanszírozásának másik lába, a kereskedelmi médiaszolgáltatók befizetéseit illetően is komoly gondok vannak: ’’Nagyon udvariasan Úgy tűnik, fizetőképességük megromolni látszik’’, fogalmazott Körmendy-Ékes.
Összehasonlítási alapként a testület elnöke rámutatott: az Alkotmánybíróság intézményében körülbelül 60 személlyel kevesebbet foglalkoztatnak, ám költségvetési részesedésük körülbelül 10 millió forinttal nagyobb.
Az ORTT hatékony működése veszélybe kerülhet, az ebből adódó anyagi kiszolgáltatottság súlyosan érinti a médiarendszer szabályozó hatóságának függetlenségét. Óriási a piaci szférából érkező csábítás az ORTT elismert szakemberei számára.
Wéber János testületei tag kijelentette: a költségek létszámarányosak, megtakarítást legfeljebb létszámcsökkentéssel tudnak elérni, ám egy 20 százalékos csökkentés esetén megtakarítást az átlagos köztisztviselői felmondási idő és végkielégítés miatt csak szeptemberre tudnak elérni egy februárban kezdődő leépítés esetén. Wéber hozzátette: azon el lehet gondolkodni, hogy egy szerényebb szintű médiatestület miképpen látja el a feladatot, ám a szükségessé váló átmenet idején, amikor a piac működéséből adódóan sokan szembesülnek azzal, hogy koncessziós díjaikat nem tudják fizetni, és komoly átrendeződés vagy stabilizáció indulhat el, ’’rendkívül veszélyes’’ egy ilyen szervezet működését megbénítani.
Az elmúlt időszakban, három parlamenti időszakban, konszenzussal fogadták el az ORTT költségvetését, ez az egyetértés most felborulni látszik – fejtette ki Wéber, aki az MNO kérdésére válaszolva elmondta: a médiahatóság, melyet elve ’’nem túl erős’’ intézményként hoztak létre, hatóságként olyan szankciókat hozhat, melyeket a véget nem érő pereskedések miatt gyakran vagy nem tartanak be, vagy elavulnak, mire egy három évvel ezelőtti rendelkezés megvalósul. A törvény részben korlátozza a kiszabható büntetéseket, a bíróság gyakran ’’engedékeny, belátó’’.
Újságírói fölvetésre Wéber kijelentette: bár tény, hogy a jelenlegi parlament kulturális bizottsága nem fogadta el a beszámolójukat (hozzátette: a meghallgatáson szakmai kérdések helyett politikai jellegű kérdések vetődtek föl), nem érzi egyértelműnek, hogy konkrét személycserékre irányuló politikai nyomásgyakorlásról lenne szó. Azt sem látta kizártnak, hogy piaci érdekek állnak a költségvetési megszorítások mögött.
origo.hu
Peking, Moszkva, Teherán és az éhező Európa
