November 26.: Parlamenti összefoglaló

Az Országgyűlés kedden új jegyzőket választott. Az MDF a nap során nyolc alkalommal nem a Fidesz, hanem a kormány mellett szavazott. A részletes költségvetési vitában Varga Mihály Keller Lászlótól várt választ arra, hogy a Pénzügyminisztérium fejezetén belül az államháztartás reformjára, illetve az üvegzsebprogramra elkülönített 1 milliárd forint az államtitkár személyes kerete lesz-e?

Az Országgyűlés új jegyzői
Az Országgyűlés titkos szavazással jegyzőnek választotta az MDF-es Balogh Lászlót és a szocialista Podolák Györgyöt. Balogh Lászlóra 264 képviselő szavazott igennel és 19 nemmel, Podolák György esetében ez az arány 265:15 volt. Az MDF-es Herényi Károly frakcióvezetővé, a szocialista Juhászné Lévai Katalin pedig Hajdú-Bihar megyei közgyűlési elnökké választása miatt mondott le a jegyzői tisztről.


Az MDF a kormány mellett szavazott
A Magyar Demokrata Fórum többször a kormánykoalícióval együtt szavazott a délelőtti parlamenti szavazásokon. Az MDF képviselői nyolc esetben támogatták a kormánypártok javaslatait. A Fidesszel ellentétben az MDF igennel szavazott a költségvetés, az uniós alkotmánymódosítás és a foglalkoztatási törvény módosításának részletes vitára bocsátásáról is. A párt frakcióvezetője az Info Rádióban közölte: az MDF nem a kormánypártokkal, hanem a saját szakmai meggyőződése, a kabinetülések és a frakcióülések döntései alapján szavazott. Herényi Károly hozzátette: nagysúlyú politikai döntések előtt ezentúl is egyeztetnek a Fidesszel.


Részletes költségvetési vita
A közalkalmazotti béremelés önkormányzatokat érintő finanszírozási kérdéseinek megvitatásával kezdődött meg a 2003. évi költségvetési törvényjavaslat részletes vitája kedden.
A fideszes Varga Mihály úgy vélekedett: az, hogy soha ennyi módosító indítvány nem érkezett még költségvetési előterjesztéshez, alátámasztja azt a véleményüket, hogy a jogszabályt nem készítették elő elég jól. A Fidesz örömmel vette, hogy a kormánypárti képviselők is támogatják azokat az indítványokat, amelyek többet juttatnának például az önkormányzatoknak és a rendvédelmi szerveknek.
A Fidesz három nagy módosító csomagot nyújtott be. Az első összesen mintegy 92 milliárd forinttal növelné azokat a kiadásokat, amelyekre az ország gazdasági növekedése érdekében szükség van, többek között a turisztika, az útfenntartás és -építés, a beruházásösztönzés, a kis- és középvállalkozások, a lakásépítések támogatása terén.
A második nagy módosító csomag Budapest megerősítését célozza. Ebben 26 tétel szerepel, többek között az új északi Duna-híd megépítése, az M0-ás továbbépítése, kórház-konszolidáció, a panelrekonstrukció elindítása, a Mátyás-templom felújítása, valamint a fővárosi közlekedési szövetség létrehozása. A Fidesz harmadik módosító csomagja négy területet, az önkormányzatokat, az egészségügyet, az oktatást és a mezőgazdaságot érinti.
Varga Mihály szerint az illetékemelést, illetve azt, hogy jövőre minden második magyar állampolgár a 40 százalékos kulccsal fog adózni, nem tervezte be a kormány a bevételi oldalon. Ezen is módosító javaslatokkal kívánnak korrigálni.

Gémesi György MDF-es képviselő több ellenzéki képviselővel egyetemben azt kifogásolta, hogy a béremelés finanszírozása részben a helyi gépjárműadó növekményéből történik majd, s így a bérnövekedés egy részének finanszírozását az állam gyakorlatilag az állampolgárokra hárítja át. Turi-Kovács Béla (Fidesz) felszólalásában a környezetvédelmet nevezte a költségvetés vesztesének.

Keller László (MSZP) véleménye szerint a költségvetés jelentős támogatást biztosít az önkormányzatoknak. Úgy vélte, amikor az ellenzéki képviselők bírálják a büdzsét, figyelmen kívül hagyják Veres János szocialista és Gulyás József szabad demokrata honatyák módosító javaslatát. Mint mondta, a 2003-as költségvetés négy fontos kérdést tart szem előtt: a hiány és az adók mérséklését, a szociális fordulatot és a bérek felzárkóztatását. Hozzátette, a kabinet munkáját és a teljesített célkitűzések megvalósulását a kormányzati ciklus végén lehet majd minősíteni.

Az elmondottakra reagálva több ellenzéki képviselő is úgy fogalmazott, hogy nem elégséges az önkormányzatok gazdálkodásához a kormánypárti módosító javaslat által meghatározott összeg. Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint az előző kormány „szétzilálta” a költségvetést, aminek következtében az idén 8,7 százalék lett az államháztartás hiánya.

Babák Mihály (Fidesz) ugyanakkor azt mondta: a költségvetés úgy rossz, ahogy benyújtották, s ezen a módosító indítványokkal már nem lehet segíteni. Véleménye szerint az önkormányzatok olyan nehéz helyzetbe kerülnek, hogy leépítésekre, elbocsátásokra, a szolgáltatások leállítására kényszerülnek. Mátrai Márta (Fidesz) megfogalmazása szerint a költségvetés elfogadásával leáll a fogyatékosügyi program és nem teljesülnek az MSZP kampány során tett ígéretei.

Az önkormányzatok finanszírozásáról szólva Gulyás József (SZDSZ) azt emelte ki, hogy a kormány „nemes terhet” vállalt a 2003. évi költségvetésben a 300 milliárd forintot kitevő béremeléssel. Ugyanakkor a kormánypárti képviselő elismerte, hogy az eltérő bevételek miatt lehetnek olyan önkormányzatok, ahol nem fedezik a többletbevételek a bérkiadásokat, ezért támogat az SZDSZ és az MSZP több olyan módosító indítványt, amelyik kiegészítő támogatást ad azoknak az önkormányzatoknak, amelyek bevételük alapján hátrányos helyzetbe kerülnek.

Ékes József (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi önkormányzatok eddig támogatták a tömegközlekedést, a hiányos finanszírozás miatt azonban ez 2003-ban már nem várható. – Ez pedig magasabb jegyáremeléshez vezet, ami a lakosság terheit növeli – vélte a képviselő. Molnár Oszkár (Fidesz) kiemelte, hogy a béremeléseket a Fidesz is megszavazta, akkor azonban még nem gondolták, hogy annak jelentős finanszírozási terhét az önkormányzatokra terhelik.

Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára elmondta: a helyi iparűzési adóbevételek növekménye nélkül 284 milliárd forinttal emelkedik a helyi önkormányzatok támogatása jövőre a 2002-es szinthez képest. – Ezzel szemben a béremelések és a pluszfeladatok 282,5 milliárd forint terhet rónak az önkormányzatokra – közölte, jelezve: többletforrásként jelenik meg az iparűzési adóból várható mintegy 70 milliárd forint a helyhatóságoknál.

Font Sándor (MDF) arra helyezte a hangsúlyt, hogy jövőre lehetne utoljára szabadon gazdálkodni a mezőgazdaság támogatásával az uniós csatlakozás előtt. A mezőgazdasági támogatás az MDF képviselője szerint fikcióra épül, mivel régi bázisadatokat vesznek figyelembe. – Ennek ellenére érdemi vizsgálatok nélkül utasítják el az összes ellenzéki módosító indítványt – tette hozzá a honatya.

Horn Gyula (MSZP) volt miniszterelnök a védelmi kiadások csökkentésére tett indítványokkal kapcsolatban szólalt fel. – Magyarország a NATO-hoz való csatlakozáskor vállalta, hogy a bruttó hazai termék (GDP) meghatározott százalékát fordítja védelmi kiadásaira, illetve hozzájárul a NATO költségvetéséhez – jelezte Horn Gyula.

Vojnik Mária (MSZP) racionálisnak tervezett költségvetésnek nevezte a büdzsét, amely biztosítja a népegészségügyi program megvalósítását. Kökény Mihály, az egészségügyi tárca politikai államtitkára úgy fogalmazott: a költségvetésben biztonságosabb a gyógyszerkassza tervezése, mint korábban. A népegészségügyi programról szólva elmondta: szeretnék azt egy országgyűlési határozattal megerősíteni.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) támogatásáról biztosította a népegészségügyi program finanszírozását. A költségvetési vita egészségügyi kérdéseket érintő részében Lezsák Sándor (MDF) szorgalmazta, hogy az Országos Mentőszolgálat legalább az előző kormány idején biztosított összeget kapja meg. – Jó lenne elkerülni a rossz emlékű mentőleállásokat – mondta a képviselő. Ehhez kapcsolódva Kökény Mihály megjegyezte: vannak javaslatok az Országos Mentőszolgálat költségvetési forrásokból történő támogatásához, azok előteremtéséhez.

Sisák Imre MDF-es képviselő szerint „józan vizsgálat nélkül utasít el a kormányoldal minden ellenzéki módosító indítványt”. Mint mondta, a költségvetés nem tartalmazza a kilenc városi regionális tűzoltóbázis működtetéséhez szükséges összeget. Az önkéntes tűzoltóságok esetében a 100 milliós emelés „bagatellnek” számít.

Varga Mihály (Fidesz) azt kérdezte Keller Lászlótól, hogy a Pénzügyminisztérium fejezetén belül az államháztartás reformjára, illetve az üvegzsebprogramra elkülönített 1 milliárd forint az államtitkár személyes kerete lesz-e. – Az üvegzsebprogram 100 milliárd forintok útját teszi láthatóvá, ehhez pedig ráfordításra is szükség van – tette hozzá az államtitkár.