Csökken a pedagógusbérek értéke

A kormányzat terveiben szereplő oktatási normatívák nem lesznek elegendőek a béremelés fedezetére, a jövő év lesz hosszú idő után az első olyan esztendő, amikor a jelenleginél kevesebbet ér majd a pedagógusok keresete – mondta Pokorni Zoltán, a Parlament oktatási bizottságának alelnöke a Fidesz oktatási tagozatának ülésén szombaton Budapesten.

Az elmúlt négy évben összességében 83 százalékkal növekedtek a pedagógusbérek, ebből csak az utolsó másfél évben 35 százalék volt az emelkedés – emlékeztett Pokorni Zoltán. Mint mondta: a Fidesz örömmel járult hozzá a szeptemberi bérfejlesztéshez, a kormány költségvetési tervezetéből azonban kiderül, hogy a jövő év lesz hosszú idő után az első olyan esztendő, amikor reálértékben csökkennek a bérek, azaz a jelenleginél kevesebbet ér majd a pedagógusok keresete. Pokorni ennek egyik okát a januári béremelések befagyasztásában látja, és abban, hogy jövőre a legtöbb pedagógus a legmagasabb adósávba kerül.


Az oktatási bizottság alelnöke úgy véli: az önkormányzatoknak béremelési kötelezettségeik miatt le kell majd állítaniuk a jelentősebb fejlesztéseiket, sőt el kell majd adósodniuk. Legkritikusabb helyzetbe a budapesti kerületek kerülhetnek, mert a forrásmegosztás miatt a személyi jövedelemadóhoz sem juthatnak hozzá teljes egészében. A 3500 főnél kisebb lélekszámú településeknél hasonló a helyzet, amely mintegy 350 ezer gyermeket és és 3800 intézményt érint.


Pokorni szerint a kormányzat terveiben szereplő oktatási normatívák nem lesznek elegendőek a béremeléshez szükséges 185 milliárd forintos többlethez, és legalább 60-70 milliárd forint hiányzik. A tanulói óraszám csökkentésével kapcsolatos kormányzati elképzelésekről elmondta: arrogáns, durva eszköz, hogy a költségvetési törvényben akarnak módosítani közoktatási kérdést. A volt oktatási miniszter azt sem tartja helyesnek, hogy közoktatási törvény tervezett módosításása szerint a gyermekek abban az évben válnának tankötelezetté, amikor betöltik hatodik életévüket.

Sió László, az oktatási tagozat vezetője, úgy véli, hogy a közoktatási törvény tervezett módosítása iskolaszerkezeti és tantervi váltást készít elő, és újra nyitja a tantervi háborút. Sió szerint a módosítást eredményeként az iskolák pedagógiai programjuk átírására kényszerülnek, miközben nincsenek érvek, amelyek ezt alátámasztanák. A Fidesz oktatási tagozatának vezetője elmondta: a javaslat kiváltságos helyzetbe hozza a nem önkormányzati fenntartású iskolákat, amelyek teljesen szabadon, akár többlettámogatásokat is igénybe véve működhetnének majd.


A javaslat elfogadása esetén megnehezítené több szakmai fejlesztési program – a minőségfejlesztés, a mérés, értékelés – folytatását, és lehetetlenné tenné a kerettantervek alkalmazását.
Kiemelte: az önkormányzatokra több intézkedés komoly finanszírozási terhet róna, a módosítás bevezetése – különösen a felső tagozatban oktatók esetében – azt jelentené, hogy a tanárok a tömegesen veszíthetnék el az állásukat.


Ennek oka, hogy az általános iskola 5-6. évfolyamán a tanórák felében kötelező lenne a tanítók alkalmazása. Hozzátette: az általános iskola 1-4. osztályaiban megszűnne annak lehetősége, hogy emelt szintű oktatás esetén a művészeti tárgyakat, az idegen nyelvet, vagy a testnevelést a szaktanárok oktassák.


Külön megemlítette, hogy a törvényjavaslat olyan képtelen szabályozásokat is tartalmaz amelyek akár jogalkotási kuriózumnak is tekinthetőek. Példaként említette: az első-negyedik évfolyamon minden nap 45 percben játékos testmozgást kellene szervezni, amelynek az időkeretét akár a tanórákból is le lehetne csípni. Egy ilyen intézkedés felborítaná minden normálisan működő közoktatási intézmény életét.


Szabados Tamás az Országgyűlés oktatási bizottságának szocialista elnöke lapunkhoz eljuttatott közleményében döbbenetes cinizmussal vádolta Pokorni Zoltánt azon kijelentéséért, hogy a jövő évben reálértékben csökkennek a pedagógus-keresetek.


A dokumentum szerint január elsejétől kötelező soros emelésekre is sor kerül, amelyek a pedagógusoknak mintegy a harmadát érintik. Az elnök szerint az adósávok emelése és a jóváírás növekedése következtében a nettó keresetek ennél is nagyobb mértékben nőnek.