Megújult a miskolctapolcai barlangfürdő

A közelmúltban átadták a miskolc-tapolcai barlangfürdő új csarnokát, s ezzel egy időben – befejezve a fejlesztések eddigi szakaszait – a nemzetközi hírű intézményt hivatalosan is gyógyfürdőnek minősítették. Az üzemeltető cég pályázatot nyújt be arra, hogy a fürdőt a világörökség részének nyilvánítsák.

Keresztény Gabriella
2002. 12. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lezárult a négy éve kezdődött fürdőrenkonstrukció második üteme a fürndőcsarnok átadásával. Ennek részenként épült fel a barlang előterében az új, hatszáz négyzetméteres gyönyörű csarnok a fürdő és a Várhegy sziklafala között, és kibővítették a gyógyászati szolgáltatások körét is. Az előcsarnokból üvegajtó vezet az új részbe, ahol a kék víztükör mögötti háttér a sziklafal, amelybe a medencék nyúlnak.
Aki régen járt itt, valószínűleg rá sem ismerne a fürdőre.
Vojtilla László, az üzemeltető Miskolci Vízművek Részvénytársaság igazgatója elmondta, cégük közel háromszázmillió forintos beruházásával a kívül-belül megszépült és megújult épület fejlesztési terveit Bodonyi Csaba Ybl-díjas miskolci építész készítette. A csarnokon kívül élményfürdővel, igényesen kivitelezett kiszolgáló létesítményekkel, öltözőkkel, konyhával, étteremmel, újdonságként szolgáló gyógyító technológiákkal gazdagodott a fürdő, az árak mégis változatlanok maradtak, sőt az eddigiekhez képest gyarapodott a családok, diákcsoportok által igénybevehető kedvezmények köre.
A forrásokban gazdag Miskolctapolcán már a középkorban is gyógyításra használták a 24-31 Celsius-fokos, kalciumban, magnéziumban, hidrogén-karbonátban dús, a több százmillió éves triász kori mészkőből feltörő termálvizet. Ezek a meleg vizű források hozták létre a Várhegy tömegében azt az üreges barlangrendszert, amelyek közül ma a tavas barlang a terület igazi kincse. Az évezredek alatt kivájt kemény mészkősziklára épült a barlangfürdő, a múlt század harmincas éveiben, a Monarchia idejének pompát kedvelő stílusában. Az épület előterében ismeretlen olasz mester műve, egy fürdőző nő szobra látható az ólomüvegből készült, szétnyitható tetejű kupolacsarnokban, szökőkúttal és örökzöld pálmákkal. A többmedencés létesítmény egyik híressége a Kagyló fürdő, mellette dögönyözőkkel. A medencék díszes kőfalára ősi tengeri állatok domborműveit vésték, s a Kagyló fürdőből juthatunk el a három méter átmérőjű, harminc méter mély termálforráshoz, körötte a barlangfürdőben szinte mindenütt fellelhető jellegzetes cseppkőképződményekkel, melyeknek a növekedési sebességét még most sem sikerült pontosan meghatározni. A barlang-, Kagyló és termálfürdő együttesét a nagyközönség számára hivatalosan csak 1959 májusában nyitották meg. Előtte a tehetős hazai és külföldi kúravendégek kiváltsága volt a szívműködési és vérkeringési zavarok, érbetegségek, rendellenes vérnyomás, légúti megbetegedések, asztmatikus panaszok gyógyítására egyaránt alkalmas langymeleg termálvíz élvezete. Ebben a vízben korlátlan ideig lehet lubickolni, úszni, dögönyözni, itt nincs téli és nyári szezon, egész éves nyitva tartásával a gyógyterápiás kezelések mellett számos, felüdülést nyújtó szolgáltatást is kínál a fürdő.
A látogatóknak érdekességként említhetjük, hogy a többéves munkát geológiai problémák lassították, mert a természet időnként nehezen engedett módosítani önmagán. Az épület sziklához csatlakoztatásakor, amikor a pilléreket alapozták, a régi talpgerendák eltávolítása alkalmával például megrepedt egy hatalmas, százhúsz tonnás sziklatömb. Az iszapos altalaj eltávolítása, a hegyoldal jellegzetes porló mészkőszerkezete is gyakran okozott nem várt fejtörést az építészeknek. Ám mindebből most a vendégek csak a lenyűgözően szép, szemet gyönyörködtető végeredményt érzékelhetik: az előcsarnok aranyszínű burkolatát (az olasz csempe négyzetmétere félmillió forintba került, ezért nem is jutott belőle mindenhova), a nyugat-európai színvonalú, váltókabinos öltözőket, ahol a szürke és bordó padlóburkolat két részre osztja fel a fürdőt (a szürke szín a papucsos, a bordó a cipős vendégek számára szolgál). A leglátványosabb újdonság azonban a pihenőcsarnok tizenkét méter magas tere, melynek speciális klímájáról a tetőzetbe rejtve elhelyezett berendezések gondoskodnak.
Vojtilla László elmondta, hogy a rekonstrukciónak ezzel koránt sincs vége, a folytatására további terveik vannak. Mivel a korábban beadott Széchenyi terves pályázat eddigi támogatási forrása az idén kimerült, a város önkormányzata most újabb pályázati lehetőségeket keres, hogy többek között gyógymedencét és szaunaligetet építsen, bővítse a zöldterületet, és idővel az egykori tavi fürdőt is szeretnék újból üzemeltetni. Bár önmagában véve már a világörökség címének megpályázása is többmilliós költséggel jár, ha megkapnák ezt a rangot az UNESCO világörökségi bizottságától, az igazgató szerint a barlangfürdő nemzetközi híre az észak-magyarországi régió idegenforgalmának is elhozná az áttörést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.