V4-ek: a Benelux-államok nyomán?

Marek Borowski, a Szejm elnöke rámutatott: míg az EU-csatlakozás lazította a visegrádiak egymás közötti kapcsolatrendszerét, most itt az idő, hogy „mind észak–déli, mind kelet–nyugati irányban elkezdjük a kapcsolatok újbóli megerősítését.

A visegrádi négyek parlamenti elnökeinek ma sorra került, első találkozója új dimenziót nyit a V4-ek együttműködésében – jelentette ki a mai, budapesti találkozó után, a parlamenti elnökök közöt sajtótájékoztatóján Szili Katalin. Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett: ez a találkozó a múlt évi, madridi kezdeményezést követi, amely valamennyi részről támogatásra talált.

Szili kiemelte: a résztvevők megállapították, hogy 2003 új időszakot nyit a V4-ek történetében. „A nemzeti parlamentek éve lesz 2003. Előtérbe kerül a parlamenti diplomácia, a kormányoktól a parlamentek térfelére kerül a labda” – hangoztatta. A V4-ek EU-tagsággal kapcsolatos tennivalóit ismertetve az Országgyűlés elnöke aláhúzta a társadalom felkészítésének fontosságát az EU-tagságra, az uniós parlamenti választásokra való felkészülést, az együttműködést az EU konventjén belül, amely megalapozza, hogy milyen uniót szeretnénk kialakítani. Szili megszívlelendő példaként említette azt a lobbitevékenységet, amelyet a lengyel fél tekintélyes lélekszámú emigrációjára alapozva fejt ki.

Marek Borowski, a Szejm elnöke rámutatott: míg az EU-csatlakozás lazította a visegrádiak egymás közötti kapcsolatrendszerét, most itt az idő, hogy „mind észak–déli, mind kelet–nyugati irányban elkezdjük a kapcsolatok újbóli megerősítését. A V4-nek van értelme a jövőben is” – hangsúlyozta Borowski. A nagy feladat, hogy gyorsan hozzuk be civilizációs elmaradottságunkat az infrastruktúra területén is.

A lengyel szenátus elnöke, Longin Pastusiak szlovák kollégájával, Pavol Hrusovskyval, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökével egybehangzóan a Benelux-országok példáját hozta fel, olyan modellként, amely a jövőben kijelöltheti a V4-ek további együttműködésének módját.