Sok erőszak, kevés humor a magyar filmek szemléjén

Január 28. és február 4. között rendezte meg a 34. magyar filmszemlét a Magyar Mozgókép Alapítvány és a Magyar Filmnművészek Szövetsége. 1965 óta ilyenkor nyílik lehetőség az előző évi alkotások számbavételére, értékelésére. Tavaly 24 magyar filmet mutattak be. Több mint 25 ezer előadásra egymilliónál is több néző váltott jegyet, s ez 617 millió forint bevételt jelentett. A legnagyobb sikert 2002-ben a félmilliót is meghaladó nézőszámával a Valami Amerika aratta, de a Hídembert is csaknem háromszázezren látták. A „negatív rekord” A bolond gránátalmafa címet viselő produkciónak jutott, ezt alig harmincan nézték meg. Az elmúlt esztendőben 45 nemzetközi fesztiváldíjjal tértek haza filmjeink.
Ilyen hosszú szemlére még nem került sor: a filmmustra nyolc napig tartott. Több mint negyvenötezren látták a bemutatott 21 játékfilmet, a 37 dokumentum-, 21 kísérleti és kisjátékfilmet. Ekkora nézőszámra a szervezők sem számítottak: bebizonyosodott, hogy érdemes volt a szemle első két napján csak a dokumentum- és kisjátékfilmeket vetíteni, hiszen komoly az érdeklődés a remek gárda év közben szinte alig látható és a televízióban is alig vetített alkotásai iránt.
A hazai film ünnepe és legnagyobb seregszemléje szokás szerint korántsem volt panasz- és zökkenőmentes. Nehéz évük volt tavaly is a filmeseknek: utolsó pillanatban elkészült laboratóriumi munkák, kifizetetlen gázsik, vitatott zsűridöntések árnyékolták be a szemle örömét. Nyitó, illetve záró napon, versenyen kívül vetítették a már élő klasszikusnak számító két mester, Jancsó Miklós Kelj fel komám, ne aludjál és Makk Károly Egy hét Pesten és Budán című munkáját. A szakmai és közönségsikerek megítélése, mint általában, idén sem fog egybeesni, de ez szinte természetes, hiszen ízlésről nem érdemes vitatkozni.
Az előző években megindult nemzedékváltás folytatódott. Számos fiatal pályakezdő vagy első filmes – Balla Bertold, Dyga Zsolt, Fazekas Csaba, Fliegauf Benedek, Végh Zsolt, Kálmánczhelyi Zoltán, Pálfi György, Bodó Viktor, Meskó Zsolt – mellett a középkorú Szilágyi Andor (A Rózsa énekei), Bereczki Csaba (Bolondok éneke), az idősebb korosztályból az operatőr Kardos Sándor és Szabó Illés (Telitalálat) is most mutatkozott be filmrendezőként. A középnemzedéket Pacskovszky József és Sas Tamás, a „nagy generációt” Gothár Péter, Grunwalsky Ferenc, Szomjas György, András Ferenc képviselték.
Sokféle alkotó, sokrétű témaválasztás és képi megjelenítés: a leggyakrabban a rendezők maguk írták a forgatókönyveket. Különösen jellemző ez a fiatalokra, akik gyakran maguk is szerepelnek benne. Csellengő lakótelepi hősök, luxuséletmód, menedzservilág, munkanélküliek vegetálása, sok erőszak, kevés humor tűnik föl a művekben. A már megszokott és időnként joggal vitatott külföldi és civil szereplők mellett visszaköszön a jelenség, hogy ugyanaz a jó néhány – egyébként tehetséges és karakteres – színész négy-öt vagy még több filmben is szerepel. Mint példának okáért Andorai Péter, Gubás Gabi, Eperjes Károly, Rajhona Ádám, Molnár Piroska, Bánsági Ildikó vagy Máté Gábor.
A legjobb női alakításért díjazott Ónodi Eszter főszereplője a Boldog születésnapot! és a Szent Lőrinc-folyó lazacai című filmnek, de feltűnik a Libiomfiban is. Kovács Lajos, a legjobb férfi epizódszereplő játszik a Bolondok éneke, a Rinaldo, a Sobri és a Tesó című munkákban. Mucsi Zoltán, Jancsó utolsó filmjeinek sztárja a Libiomfi című, „tragikomikus szoció-mese-musical” műfajú filmben nyújtott alakításáért kapta a zsűritől a legjobb férfi színész elismerést.
Díjakban idén sem volt hiány. A szakmai és a diákzsűri több mint harminc különböző elismerést osztott ki. A szemle játékfilmes fődíját Gothár Péter Magyar szépség, a legjobb első filmes rendezői díjat Fazekas Csaba Boldog születésnapot! című alkotása kapta. Ebben a filmben nyújtott teljesítményéért Sas Tamás lett a legjobb operatőr. Rendezői látvány díjat kapott Grunwalsky Ferenc, a Táncalak rendező-operatőre. A legjobb forgatókönyvet Szilágyi Andor írta, a legjobb fiatal forgatókönyv-írói díj Dyga Zsomboré és Lovas Balázsé lett. Női előadói különdíjat kapott Ladányi Andrea a Táncalak című filmben nyújtott teljesítményéért. A dokumentumfilmek közül – immár egymást követő négy filmszemlén – Almási Tamás Az út vége című munkáját ítélte a zsűri fődíjra érdemesnek. Kísérleti és kisjátékfilm-kategóriában a fődíjat Ujj Mészáros Károly Gumiembere kapta. A kategória rendezői díját Politzer Péternek (Gránátok) ítélték. Szinte díjeső hullott a fiatal alkotókra.
Az igen színvonalas és elgondolkodtató dokumentumfilm-mezőnnyel szemben átütő erejű, egyöntetű szakmai és közönségsikerre számító játékfilmet a szemle nem hozott. Megjósolható sikert arathat a Szent Iván napja, a Szerelemtől sújtva, a Magyar szépség, a Boldog születésnapot!, de a kort és a filmes szakma tehetségét igazán erőteljesen képviselő remekmű most sem született.