2003. március 3.: Magyar politikai élet

Máris hat a Werber-tanulmány - Száz kérdés az oktatási miniszterhez - Felcsaphat az iskolabezárási hullám - Négypárti irattanulmányozás - Atkári fordítva ül a lován? - Fidesz nélküli tévékuratórium

Máris hat a Werber-tanulmány

Továbbra sem tisztázott, hogy miért rendelt el László Csaba pénzügyminiszter adatmásolást az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál, a Szerencsejáték Felügyeletnél, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán, a Magyar Államkincstárnál, az Államháztartási Hivatalnál és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF).
Medgyessy Péter miniszterelnökön és kabinetfőnökén, Draskovics Tiboron kívül senkinek sem szabadna betekinteni a miniszterelnöki kabinetről szóló tanulmányba – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Ron Werber, a szerző.

A PSZÁF – egyedüliként – nem tett eleget László Csaba kérésének, arra hivatkozva, hogy a tárcavezető nem jelölte meg a kért adatok pontos körét, felhasználási célját, jogszabályi alapját, ezek nélkül pedig törvényellenes lenne a magánvállalkozásokról szóló adathalmaz kiadása.

A Magyar Nemzet korábban beszámolt róla, hogy az APEH-en kívül további állami cégeknél is elrendelt adatmásolást a pénzügyminiszter. A május 27-i adatmentés egy másolatát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén kívül minden állami cég elküldte a tárcához. László Csaba az adatmentések után közel egy hónappal, július 22-én arra is megkérte a felügyelete alá tartozó állami szerveket, hogy a lemásolt információhalmazt hozzá juttassák el, elektronikus adathordozón.

Gulácsi Ferenc, a PSZÁF kommunikációs főosztályvezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: a PSZÁF nem tagadta meg az adatszolgáltatást, csupán felhívta a Pénzügyminisztérium figyelmét arra, hogy a hatályos törvényi előírások alapján meg kellene jelölni az adatok körét, felhasználási célját, jogszabályi alapját, annak érdekében, hogy az adatok kiadhatók legyenek. – A felügyelet adatbázisai a jogszabályok fokozott védelme alatt álló titkokat tartalmaznak, amelyek törvényi felhatalmazás alapján adhatók ki más intézményeknek – mutatott rá Gulácsi, hozzátéve: a Pénzügyminisztérium főként a felügyelet iktatórendszerében lévő adatokra volt kíváncsi. – A felügyelet adatkezelése akkor jogszerű, ha minden esetben eleget tesz a törvényi követelményeknek. A PSZÁF-nak pedig kötelessége betartani a törvényeket, megőrizni a szakmai titkokat, hiszen munkája során éppen ezt kell megkövetelnie a felügyelt intézményektől is – figyelmeztetett, de sietett hozzáfűzni: ha megkapják a hiányolt információt, máris teljesíthető a kért adatszolgáltatás.

A Szerencsejáték Felügyelet elnöke, Sibinger Márta a Magyar Nemzetnek kijelentette: az informatikai rendszer egy másolati példányát elektronikus adathordozón kérte be a pénzügyminiszter.

Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője elmondta: a Pénzügyminisztériumnak ezekből a mentett – nem pedig másolt – adatállományokból küldtek tájékoztatást, más személy nem kapta meg az anyagot.

A Magyar Államkincstártól Király Péter vezérigazgatót kereste meg a lap. Kiderült: a Pénzügyminisztérium hivatalos megkereséssel kérte az adatállományt, egy adott időpontra vonatkozóan. – Az adatok nem kerültek ki a rendszer ellenőrzése alól, hiszen a fájlok csak a kincstár informatikai rendszerében hívhatók elő – szögezte le. Mohos András, az Államháztartási Hivatal elnöke arról számolt be: a pénzügyminiszter kérésének megfelelően a 2002. május 27-i adatmentés egy másolati példányát adta át, amely a költségvetési törvényben szereplő kiemelt előirányzatok tárgyévi felhasználási adatait tartalmazza.

Molnár Zoltán, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vezérigazgatója elmondta: a KVI az elmúlt négyéves munkájáról adott át beszámolót a Pénzügyminisztériumnak, mert korábban ez a cég a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozott. Normális leltár készült a feladatokról, a cég működéséről, semmiféle plusz és extra adatszolgáltatást a KVI-től nem kértek.

Az Államadósság-kezelő Központ Rt. vezérigazgató-helyettese, Borbély László András kifejtette: minden kormányváltáskor szoktak kérni tőlük adatokat az államadósságról, ezen túl nem kért mást a pénzügyi tárca.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től Büky Dorottya ügyvezető igazgató azt állította a Magyar Nemzetnek: a kormányváltás idején a pénzügyminiszter mint a részvényesi jogok gyakorlója, nem adott utasítást az ÁPV Rt.-nek a szokásos adatmentési gyakorlattól való eltérésre.

Ezzel szemben Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője azt hangoztatta, hogy az ÁPV Rt.-nél is elrendeltek az adóhivataléhoz hasonló adatmentést.


Száz kérdés az oktatási miniszterhez

A Fidesz támogatja, az MSZP elutasítja az albizottság létrehozását

Albizottság létrehozását kezdeményezi a Fidesz az intézménybezárási hullám okainak tisztázására, és a szükséges javaslatok kidolgozására – jelentette be Pokorni Zoltán mai sajtótájékoztatóján. A Fidesz oktatási kabinetje délelőtt száz – eddig megválaszolatlan – kérdést jutatott el az oktatási miniszterhez.

Az az MSZP beszél európai életszínvonalról, amelyik befagyasztotta a kistelepülések kiegészítő támogatását, pedig a jelenlegi forráshiány mintegy 3800 intézményt sújthat – közölte Pokorni Zoltán. A Fidesz az Országgyűlés oktatási, költségvetési és önkormányzati bizottságait kívánja bevonni annak a közös albizottságnak a létrehozására, amely segíthetné az előállt helyzet tisztázását, és segítségnyújtás lehetőségeit. Pokorni elmondta: az MSZP meghirdette az eurofalu-programot, amellyel szemben 250 polgármester írt tiltakozó levelet. Mint mondta: talán először a magyar falut kellene működésképes helyzetben tartani, hiszen közel félszáz település már most jelezte, hogy nem tudja fenntartani az iskoláit, óvodáit. Ez több, mint száz intézményt érint. – Jelenleg a középfokú oktatási intézményeket fenntartó települések legalább tíz százaléka akarja a megyéknek átadni a fenntartói feladatot, mert azt nem tudják majd ellátni. A tervezett intézkedések jelentős pedagógus elbocsátást eredményezhetnek, s több ezer gyereket kényszerítenek óvoda- illetve iskolaváltásra – tette hozzá.

Pokorni kemlékeztetett arra, hogy a Fidesz a tavalyi költségvetési vita során többször is felhívta a kormánypártok figyelmét arra, hogy a javaslat elfogadása beláthatatlan következményekkel jár az önkormányzatok – így az iskolák, óvodák, kollégiumok számára, mert nem biztosítja a 2002. évi béremelés fedezetét. Mint mondta: az önkormányzati szövetségek állásfoglalása szerint ehhez 117 milliárd forint hiányzik.

A volt oktatási miniszter szerint az, hogy gond van, annak ellenére jól látszik, hogy a kormány tagjai igyekeznek a homokba dugni a fejüket, és letagadni a probléma létét, pedig jobb lenne szembesülni azzal, és valódi megoldást keresni. A Fidesz javaslatában azért szerepel az albizottság létrehozói között a költségvetési és pénzügyi bizottság is, hogy akár a Parlament, akár a kormány számára megfontolandó javaslatokat tegyen. A Fidesz oktatási kabinetje 100 olyan kérdést juttatott el Magyar Bálint oktatási miniszternek, amelyekre eddig nem kaptak érdemi választ. A szaktárca vezetőjét arra kérik, hogy a keddi oktatási bizottsági ülésen történő meghallgatásakor térjen ki ezekre. A nyilvánosságra hozott kérdések egyebek mellett az iskolabezárásokról, a pedagógusbérek befagyasztásáról, az intézményi támogatásokról, a tervezett törvénymódosítási javaslatokról, valamint a közoktatás, a felsőoktatás és tudomány, a kutatás-fejlesztés szakterületein az új oktatási kormányzat működése alatt keletkezett problémákról szólnak.
Pokorni kiemelte: önálló tudományos minisztérium létrehozását javasolják a tudománypolitika területén dolgozó szakemberek, mert „elégedetlenek az oktatási tárca tevékenységével”.

***

Az MSZP parlamenti képviselőcsoportja nem támogatja a Fidesz által kezdeményezett albizottság létrehozását – jelentette ki Juhász Gábor, a szocialisták frakcióvezető-helyettese mai sajtótájékoztatóján. Juhász pártja álláspontját azzal magyarázta, hogy 80 ezerrel csökken az elmúlt négy évben a gyermekek létszáma, s ez indokolja az intézmények összevonását, vagy esetenként a megszüntetését.


Felcsaphat az iskolabezárási hullám

A demográfiai mélypont miatt kevesebb gyereket iskoláznak be szeptemberben, mint tavaly ősszel. Az önkormányzatoknak az is komoly gondot jelent, hogy a megemelt pedagógusbéreket mibõl fizetik az önkormányzatok. A helyzet megoldását sok helyütt az iskolaösszevonásban – és a pedagógusok elbocsátásában – látják.

Szegeden ősszel kétszázzal kevesebb elsõs kezdi meg tanulmányait, mint tavaly. Így várhatóan kilenc osztállyal kevesebb indul a szegedi iskolákban. Hogy ennek milyen hatása lesz, iskolabezárás vagy összevonás, esetleg pedagógus álláshelyek megszüntetése, arra április 30-ig készül javaslat. A város vezetõi azt ígérik, bármilyen kényszerûségbõl megszületõ döntésnél maximálisan figyelembe veszik majd a szakma, a pedagógusok véleményét. Az érdekegyeztetésre közmûvelõdési tanácsot hoznak létre, a cél a XXI. század minõségi igényeinek megfelelõ iskolák mûködtetése.

Debrecenben 17 csoporttal kevesebb lesz szeptemberben az elsõosztályos, mint ahány nyolcadik osztály kilép az általános iskolából. A városvezetés szeretné elkerülni az iskolabezárásokat, valamint az ezzel járó pedagógus elbocsátásokat, inkább átszervezésekben gondolkodik – vélekedett Halászdi János alpolgármester. Mint mondta: mivel jelenleg még egyre több a gimnazista, így a szakképzésben meglévõ párhuzamosságok megszüntetésével új gimnáziumokat lehetne kialakítani, amelyek felszívhatnák az általános iskolák felsõ tagozatain felszabaduló tanárokat. Azok a pedagógusok pedig, akiknek megvan a megfelelõ szakképesítésük, a családsegítõ szolgálatoknál közalkalmazottként dolgozhatnának tovább. Hogy pontosan milyen változtatásokra lesz szükség a következõ tanév elején Debrecenben, arról egy hónapon belül dönt a városvezetés.

A baranyai önkormányzatok többsége eddig erõn felül vállalva próbálta meg fenntartani iskoláit. Ennek is köszönhetõ, hogy utoljára három éve szûnt meg oktatási létesítmény a megyeszékhelyen, illetve Garé községben. De az idei esztendõ költségvetésének ismeretében sokhelyütt kényszerülnek az álláspont felülvizsgálatára. Babarcon például úgy döntöttek, hogy szeptembertõl megszüntetik a felsõ tagozatosok oktatását; a szomszédos Liptódról átjáró diákokkal együtt is csak 61 tanuló jutott a nyolc osztályba, ami évente 33,5 millió forintjába került a falunak. A normatív támogatás mellé szükséges 11 millió forintot már képtelenek elõteremteni, banki kölcsönt pedig erre a célra nem vesznek föl, inkább Bólyba küldik a felsõsöket. Az iskola bezárásáról érkezett hír Kölkedrõl is, amit a település polgármestere cáfolt, mint mondta, szakértõk vizsgálják meg annak lehetõségét, hogy a 25 milliós központi támogatás kétszeresét felemésztõ oktatási létesítmény mûködtetésén hol lehet még spórolni.

Mohácson már most számolnak az év végére kialakuló hiánnyal, iskolát mégsem zárnak be, további szigorításokra és takarékossági lépésekre azonban sor kerül. Komlón még nem tudtak biztosan mondani, a hónap közepén várható végleges döntés. Az bizonyos, hogy két óvodát meg kell szüntetni, illetve néhány iskolát anyagi okokból közös igazgatás alá vonnak.

Győr-Moson-Sopron megyében a tervek szerint a tanév végén lakat kerül egy általános iskolára, egy szakközépiskolára, valamint néhány óvodára és bölcsõdére, a Petz Lajos szakközépiskola pedig kifutórendszerben fejezi be működését. Az átszervezés miatt változások lesznek további 15 oktatási intézményben. A programtól éves szinten 150 millió forintos mûködési költség megtakarítást vár az önkormányzat, a béreken pedig további 250-300 milliót spórolnak meg. Két iskolaépület értékesítése is várható, amibõl egymilliárdos bevétellel számolnak.


Négypárti irattanulmányozás

A kormánypártok kimagaslónak, az ellenzékiek közepes színvonalúnak tartják a Werber-tanulmányt

A négy parlamenti frakció képviselői Szekeres Imre politikai államtitkár társaságában mintegy fél órán át tanulmányozhatták Ron Werber tízezer dolláros tanulmányát. Az újságírók részére azonban csak a dokumentum első öt oldalát hozták nyilvánosságra. A tanulmány megtekintését Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal általános államtitkára, valamint Katona Béla, az MSZP képviselője egyaránt „történelmi eseménynek” nevezte.

Ezt azzal indokolták, hogy eddig egyetlen kormány sem engedett betekintést ellenzéki képviselőknek a belső anyagaiba.

A dokumentum a miniszterelnöki kabinet átalakítására és hatékonyabb működésére fogalmaz meg javaslatokat. Eörsi Mátyás (SZDSZ) a tanulmányban felvetett hiányosságok között említette az információáramlást, a döntéselőkészítést, a kormányzati határozatok kiadásának időzítését, és egyfajta „frusztrációt” a kabinet munkájában. Répássy Róbert, a Fidesz képviselője szerint egy közepes színvonalú összefoglaló jelentést tekinthettek meg, amelyből számos kérdésre nem kaptak választ.

- Nincs magyarázat arra, milyen módon tudott Ron Werber hosszas feltáró munkát végezni, illetve hogyan fejti ki a jövőben az úgynevezett monitoring tevékenységet. Hangsúlyozta: a kampánytanácsadó, mivel külföldi állampolgár, mindaddig nem juthat hozzá bizonyos kormányzati információkhoz, amíg nem esik át a C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon. Répássy Róbert azt is kifogásolta, hogy a tanulmányon nem látható Ron Werber aláírása vagy cégének bélyegzője.


Atkári fordítva ül a lován?

Koalíciós viták a fővárosban

Demszky Gábor főpolgármester és Atkári János (SZDSZ) pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes szerint addig nem kell változtatni a költségvetés tervezetén, amíg le nem zárul a Fővárosi Önkormányzat átvilágítása.

Demszky Gábor a Magyar Nemzet kérdésére nem adott konkrét választ arra, hogy ki világítja át a fővárost. Atkári János szerint ugyanakkor a kabinet pénzügyi vezetése dönti majd el: külső céget, vagy a minisztériumi apparátust kérik fel a gazdasági átvilágítás elvégzésére.

Atkári nem lát nagy esélyt arra, hogy bárki szabad pénzkeretre bukkanjon az önkormányzanál. A szabad demokrata városvezetés továbbra sem adna működési támogatást a BKV Rt.-nek, mondván: a közlekedési társaság több tízmilliárd forintos fejlesztési támogatást kap idén nagykörúti villamosok vásárlására, villamosvágányok építésére és a 4-es metró építéséhez kapcsolódó felszíni beruházásokra. Demszky úgy véli:
az átvilágítás után, a számok jobb ismeretében, ha lehetséges utólag módosíthatják a költségvetést.

Gy. Németh Erzsébet, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint „Atkári János fordítva ül a lovon”. Kifejtette: az önkormányzat nem teheti meg, hogy nem biztosít működési támogatást a társaságnak. Továbbra is ragaszkodnak a közlekedési vállalat 11 milliárd forintos támogatásához, a kátyúkezelésre szánt pénzek folyósításához, a rászorultaknak az ingyen tankönyvek biztosításához. Ez mindösszesen mintegy 18-19 milliárd forintot emészt fel – tette hozzá.

Fidesz nélküli tévékuratórium

A médiatörvény ellenére hattagú testület alakult

Négy kormánypárti és két MDF-es tagja lesz a MTV kuratóriumi elnökségének, miután az Országgyűlés e három frakció jelöltjeit szavazta meg. A médiatörvény azonban kimondja: Az Országgyűlés a kuratóriumba legalább nyolc tagot választ a képviselők több mint felének szavazatával. A Fidesz törvénytelennek tekinti a jelölési eljárást, ezért kivonult a szavazás előtt.

Bakó Lajost, a testület eddigi elnökét, Peták Istvánt, az MTV Rt. első elnökét az MDF jelöltjeit, Haraszti Miklóst és Kozák Mártont az SZDSZ által delegált előző tagjait is megválasztotta az Országgyűlés többsége az új elnökségbe. A kuratórium törvényességi felügyeletét gyakorló Legfőbb Ügyészség januárban a médiatörvényre hagyatkozva feloszlatta az elnökséget. A médiatörvény szerint viszont a feloszlatott testület tagjai nem jelölhetők újra.

Az MTV Ellenőrző Testülete (ET) nem osztotta ezt a véleményt, amelyet viszont az MDF és az SZDSZ is képviselt a jelöltállításkor. Az ET három tagjából kettőt egyébként – köztük az elnököt – a törvény betűivel szemben a kormányoldal és nem az ellenzék delegálja. Az MSZP új tagokat jelölt a kuratóriumi elnökségbe Czeglédi László ügyvéd, a Duna TV egyik alapítója tés Farkasné Gábor Alice személyében.

- Alkotmányos szempontból kisebb veszélyt jelent a véleménynyilvánítási szabadságjogra a testület egyoldalú megalakulása, mintha az elnökség hiányában a közszolgálati kuratóriumok egyáltalán nem működnének – utalt az Alkotmánybíróság kuratóriumokkal kapcsolatos döntésére Szili Katalin házelnök a választás előtt. Hozzátette: ez nem egy csonka, hanem egy kis kuratórium, hiszen lesz benne ellenzéki delegált is.

Az Országgyűlés elnöke a törvény alapján felhívta az MDF-frakció figyelmét – a további sikertelen egyeztetések esetén -, hogy még ezen a héten tegyen javaslatot a további két ellenzéki jelölt személyére. Szili csak az MSZP, az SZDSZ és az MDF jelöltjeit terjesztette fel szavazásra.

- Most még biztosan nem fogunk még két delegáltat előterjeszteni, viszont ha a házelnök olyan javaslatot tesz, miszerint a Fidesznek felül kell vizsgálnia álláspontját és két jelöltet kell javasolnia a testületbe, akkor mi nem terjesztünk be új delegáltakat – mondta el Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Hozzátette: Ha a Fidesz ezt nem teszi meg, a médiatörvény értelmében a másik ellenzéki képviselőcsoportnak van lehetősége arra, hogy a kuratóriumot feltöltse, így megvalósulhat a kormányoldal és az ellenzék egyensúlya a testületben.

-Törvénytelen az eljárás, ha az MDF-frakció jelöltjeit is felterjesztik voksolásra: a médiatörvény értelmében az egyes oldalaknak, így az ellenzéknek is együtt kell jelölniük – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Hozzátette: Sajnálatos és szomorú, hogy politikai megállapodás született a kormánypártok és az MDF között az MTV kuratórium elnöksége ügyében. Rogán szerint a médiatörvénnyel ellentétes a megválasztandó hat fős kuratóriumi elnökség, így a testület döntései is törvénytelenek lesznek.

A politikus utalt arra – mivel az ellenzéki oldalon nem sikerült megállapodni a jelöltek számában -, hogy az egyetlen törvényes megoldás az lett volna, ha csak a kormánypárti jelöltekről szavaz az Országgyűlés. A politikus az ügyészségi állásfoglalásra hivatkozva azt is törvényellenesnek ítélte, hogy az MDF és az SZDSZ a régi elnökségi tagokat delegálja újra a testületbe. A szavazás előtt a Fidesz frakciója kivonult az ülésről, mert a parlament nem fogadta el azt az indítványát, hogy csak a kormánypárti jelöltekről szavazzanak.