Felcsaphat az iskolabezárási hullám

A demográfiai mélypont miatt kevesebb gyereket iskoláznak be szeptemberben, mint tavaly ősszel. Az önkormányzatoknak az is komoly gondot jelent, hogy a megemelt pedagógusbéreket mibõl fizetik az önkormányzatok. A helyzet megoldását sok helyütt az iskolaösszevonásban – és a pedagógusok elbocsátásában – látják.

Szegeden ősszel kétszázzal kevesebb elsõs kezdi meg tanulmányait, mint tavaly. Így várhatóan kilenc osztállyal kevesebb indul a szegedi iskolákban. Hogy ennek milyen hatása lesz, iskolabezárás vagy összevonás, esetleg pedagógus álláshelyek megszüntetése, arra április 30-ig készül javaslat. A város vezetõi azt ígérik, bármilyen kényszerûségbõl megszületõ döntésnél maximálisan figyelembe veszik majd a szakma, a pedagógusok véleményét. Az érdekegyeztetésre közmûvelõdési tanácsot hoznak létre, a cél a XXI. század minõségi igényeinek megfelelõ iskolák mûködtetése.

Debrecenben 17 csoporttal kevesebb lesz szeptemberben az elsõosztályos, mint ahány nyolcadik osztály kilép az általános iskolából. A városvezetés szeretné elkerülni az iskolabezárásokat, valamint az ezzel járó pedagógus elbocsátásokat, inkább átszervezésekben gondolkodik – vélekedett Halászdi János alpolgármester. Mint mondta: mivel jelenleg még egyre több a gimnazista, így a szakképzésben meglévõ párhuzamosságok megszüntetésével új gimnáziumokat lehetne kialakítani, amelyek felszívhatnák az általános iskolák felsõ tagozatain felszabaduló tanárokat. Azok a pedagógusok pedig, akiknek megvan a megfelelõ szakképesítésük, a családsegítõ szolgálatoknál közalkalmazottként dolgozhatnának tovább. Hogy pontosan milyen változtatásokra lesz szükség a következõ tanév elején Debrecenben, arról egy hónapon belül dönt a városvezetés.

A baranyai önkormányzatok többsége eddig erõn felül vállalva próbálta meg fenntartani iskoláit. Ennek is köszönhetõ, hogy utoljára három éve szûnt meg oktatási létesítmény a megyeszékhelyen, illetve Garé községben. De az idei esztendõ költségvetésének ismeretében sokhelyütt kényszerülnek az álláspont felülvizsgálatára. Babarcon például úgy döntöttek, hogy szeptembertõl megszüntetik a felsõ tagozatosok oktatását; a szomszédos Liptódról átjáró diákokkal együtt is csak 61 tanuló jutott a nyolc osztályba, ami évente 33,5 millió forintjába került a falunak. A normatív támogatás mellé szükséges 11 millió forintot már képtelenek elõteremteni, banki kölcsönt pedig erre a célra nem vesznek föl, inkább Bólyba küldik a felsõsöket. Az iskola bezárásáról érkezett hír Kölkedrõl is, amit a település polgármestere cáfolt, mint mondta, szakértõk vizsgálják meg annak lehetõségét, hogy a 25 milliós központi támogatás kétszeresét felemésztõ oktatási létesítmény mûködtetésén hol lehet még spórolni.

Mohácson már most számolnak az év végére kialakuló hiánnyal, iskolát mégsem zárnak be, további szigorításokra és takarékossági lépésekre azonban sor kerül. Komlón még nem tudtak biztosan mondani, a hónap közepén várható végleges döntés. Az bizonyos, hogy két óvodát meg kell szüntetni, illetve néhány iskolát anyagi okokból közös igazgatás alá vonnak.

Győr-Moson-Sopron megyében a tervek szerint a tanév végén lakat kerül egy általános iskolára, egy szakközépiskolára, valamint néhány óvodára és bölcsõdére, a Petz Lajos szakközépiskola pedig kifutórendszerben fejezi be működését. Az átszervezés miatt változások lesznek további 15 oktatási intézményben. A programtól éves szinten 150 millió forintos mûködési költség megtakarítást vár az önkormányzat, a béreken pedig további 250-300 milliót spórolnak meg. Két iskolaépület értékesítése is várható, amibõl egymilliárdos bevétellel számolnak.