Az egyházban mindig, megszakítás nélkül születtek szent életű emberek. Amikor egy keresztény emléke körül megbecsülés, a csodálat a tisztelet légköre bontakozik ki, amikor a hívek kegyelem ajándékáért fohászkodnak hozzá, akkor az egyházi vezetés feladata szabályozottan megállapítani az életszentség valódiságát, azt, hogy az illető személy valóban hősies fokon gyakorolta-e a keresztény erényeket. A hősiesség nem feltétlenül jelent kivételes tulajdonságokat. Állhat abban is, hogy az illető nagylelkűen és a tökéletességre törekedve teljesítette mindennapi kötelességeit. A mindennapi élet az életszentség csúcsaira való jutás legáltalánosabb helye.
A boldoggá avatáshoz a kánonjog szerint az erények hősies gyakorlásán túl szükség van csodára is, amelyet Isten szolgája közbenjárásának tulajdonítanak. Kivételt képeznek a vértanúk, mivel maga a vértanúság, amelyet valaki Isten iránti szeretetből szenved el, a hit szempontjából az isteni kegyelem egyértelmű jele. A vértanú és nem vértanú boldogok szentté avatásához a boldoggá avatás után újabb csodára van szükség. A csodának minősülő tény természetfölöttiségének megállapítása rendkívül szigorú követelmények alapján történik. A teológiai vizsgálatot megelőzően orvosi bizottság tanulmányozza az ügyet tudományos szempontból. Mivel a vizsgált csodás tények általában testi gyógyulások, ezért van szükség orvosi bizottságra. Az egyház illetékes szerve olyan saját orvosi gárdával rendelkezik, amelynek tagjai a legkiválóbbak közé tartoznak mind szakmai, mind erkölcsi szempontból.
A Szenttéavatási Kongregáció részletesen szabályozza, hogy milyen feltételek mellett fogadja el hitelesnek a csodát. Általában áttétes rákos betegek gyors gyógyulását szokták a kongregáció elé tárni. Az ilyen betegekről a végső stádium miatt már az orvosok is lemondtak, azonban hirtelen mégis felgyógyulnak. Amikor bekövetkezik a csoda, akkor az az egyház számára egyértelmű jelnek számít arra, hogy Isten egyik kiválasztott emberéről van szó. A kongregáció minden ilyen esetben rendkívül részletesen foglalkozik a csodával. Ez azt jelenti, hogy több, egymástól független orvoscsoporttal vizsgáltatják meg a beteg kórtörténetét.
Az eljárás során a jövendő boldog, „Isten szolgája” ügyének összes dokumentációja a „Causa”. Ennek írásos formája a „Positio”, amely magában foglal egy tömör életrajzot, valamint a jelölt erényeinek részletes és dokumentált ismertetését. Ezt az anyagot három bizottság tanulmányozza: a történelmi bizottság a jövendő boldog írásainak hitelességét és tanbeli tisztaságát, az orvosi bizottság a csoda természetét és igazolhatóságát, a teológiai bizottság pedig az erények hősiességi fokát, illetve, ha vértanúról van szó, akkor halálának körülményeit vizsgálja.
A „Postulator” az a személy, aki hivatalosan kéri a szóban forgó „Isten szolgája” boldoggá avatását, a „konzultorok” pedig azok a teológusok, akik felülvizsgálják a benyújtott bizonyítékokat. Őket nevezték valamikor „az ördög ügyvédeinek”, mert feladatuk közé tartozik a nehézségek kimutatása. Minden egyes esetet kilenc teológus tanulmányoz, függetlenül egymástól, majd egy közös gyűlésen megvitatják az ügyet. Elemzéseiket írásban, olasz nyelven továbbítják a bíborosi testületnek, és a végső döntést természetesen a pápa hozza meg.
Az életszentség a hit szemével Isten ajándéka az Egyház számára – és ez bizonyos fokig történelmi jelenség is, amely koronként változik. A jelenben például nem annyira a hősies cselekedeteken van a hangsúly, hanem inkább az erényekben való dinamikus növekedésen. Még jelentősebb változások történtek a vértanúk esetében: azelőtt csak a fizikai kínzást vették tekintetbe. Ma viszont már ismeretes a pszichikai kínzások súlyossága is, mint például agymosás, személyiség megtörése, amint ezt gyakorolták a kommunista börtönökben. A teológiai bizottságnak van még egy feladata: ki kell mutatnia a jövendő boldog időszerűségét.
A szentté avatást 1170-ben III. Sándor pápa vonta a pápa hatáskörébe, módozatát, a boldoggá avatást VIII. Orbán pápa (1623-1644) határozta meg. Eszerint: először a területileg illetékes püspök kivizsgálja, hogy a jelölt valóban szent életet élt-e, történtek-e közbenjárására csodák, illetve, hogy nem részesült-e meg nem engedett tiszteletben. E vizsgálat lezárása után, ha az illető szent híre tartja magát, tíz év múlva indítják a pápai felülvizsgálatot. Ha a jelölt halála után 50 évvel szentségének a híre még eleven, s legalább egy csoda történt általa, a pápa boldoggá avathatja.
A boldoggá avatott személy „boldog” (beatus) címet és korlátozott tiszteletet nyer. A boldoggá avatottat egy meghatározott területen (ország, vagy szerzetesrend) nyilvánosan tisztelhetik (zsolozsmában és szentmisében), de ereklyéit nyilvános tiszteletre nem tehetik ki, és templomot nem szentelhetnek a tiszteletére. A boldoggá avatás rendjét legutóbb II. János Pál pápa 1983. január 25-i keltezésű, Divinus perfectionis maister című apostoli konstitúciója határozta meg. A vatikáni Szentté Avatási Ügyek Kongregációját 1588-ban alapították, azóta ez foglalkozik a boldoggá és szentté avatások ügyével. 1609-től 1999-ig terjedő időszakban 1742 személyt avattak boldoggá.
Az 1989/90-es fordulat óta eddig két magyar boldoggá avatására került sor: II. János Pál pápa boldoggá avatta Apor Vilmos vértanú győri püspököt (1997) és Romzsa Tódor vértanú ungvári görög katolikus püspököt (2001), a harmadik lesz most Batthyány-Strattmann László. II. János Pál pápa szeretne a volt kommunista országok régiójából minél több arra érdemeset boldoggá és szentté avatni azért, hogy ezzel is a világ elé tárja az itteni kommunista diktatúra alatt tanúsított helytállást.
A magyar ügyek két kategóriába tartoznak. Az elsőbe azon kiváló emberek sorolhatók, akik a kommunizmus ideje alatt a hitükért, az emberi jogokért szenvedtek mártíromságot, vértanúhalált. Ezeket felterjesztették Rómába. A pápa azok iránt is érdeklődik, akik valamilyen kiemelkedő életúttal rendelkeznek. A további boldoggá avatásra váró magyarok között van Mindszenty József bíboros és Márton Áron gyulafehérvári püspök, s előrehaladott Scheffler János és Bogdánffy Szilárd partiumi vértanú püspökök ügye. Salkaházi Sára ügye is befejeződhet a közeljövőben, ő is vértanú-halált szenvedett. Mellettük a kármelita Marcell atya iratait is felterjesztették a Vatikánba.
origo.hu
Kocsis Máté: Az ukrán titkosszolgálat összejátszik a Tisza Párttal
