Közzétette a szaktárca az önfoglalkoztatást szabályozó első vitaanyagát, melyről a most kezdődő társadalmi vitát követően várhatóan ősszel a kormány és az Országgyűlés is tárgyal. Az önfoglalkoztatót alkalmazó munkaadó a tárca elképzelései szerint ugyanazokat a tb-járulékokat fizeti meg, mint amit a munkaviszonyban alkalmazott munkavállaló foglalkoztatása jelentene számára. Ennek az intézkedésnek a bevezetése azonban nem az önfoglalkoztatás hatálybalépésétől, hanem fokozatosan, három év alatt történne. Ha ezt a szociális partnerek is elfogadják, úgy az első évben a tb-járulék egyharmadát kellene megfizetni – mondta Burány Sándor, a szaktárca vezetője.
Arra vonatkozóan nincs utalás a vitaanyagban, hogyan védenék ki azt, ha a munkáltató az önfoglalkoztatóra áthárítja a tb-terhet, azaz ennyivel csökkenti jövedelmét. Arra a felvetésre, hogy viszszás helyzet állna elő, ha az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó, s az őt alkalmazó munkáltató is fizet tb-járulékot, a miniszter azt válaszolta: ezt a kérdést megvizsgálják.
Fenntartásainak adott hangot Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a nem munkaviszony keretében foglalkoztatott után tb-járulékot kelljen fizetnie a munkáltatónak. Ami az önfoglalkoztatót alkalmazó munkáltatóra háruló többi terhet illeti, a most kezdődő társadalmi vita során dől majd el, hogy a többi munkaadói járulék alól milyen mentességet élvezzen a munkáltató.
Elképzelhető, hogy a szabályozás jövő év januárjától lép hatályba. Az önfoglalkoztatókra nézve a gazdasági vállalkozásokról szóló törvények lesznek irányadóak. Önfoglalkoztató magánszemély nem lehet, egyéni vállalkozó vagy betéti társaság viszont igen, s az önfoglalkoztató a vállalkozási formától függően fizet adót, járulékot. A jogalkotók nem az egyes szakmák felsorolásával kívánják meghatározni az önfoglalkoztatói kört; a majdani jogi szabályozásban azt, hogy ki minősül önfoglalkoztatónak, pontosan meghatározott kritériumok írják körül.
Szirmai Péter, a VOSZ társelnöke helyesli az önfoglalkoztatói kategória megteremtését, ugyanakkor hangsúlyozza: ha az FMM „túlbiztosítja magát”, s az általa javasolt alternatíva a gazdálkodók számára nem lesz kellően vonzó, akkor az érintettek előbb-utóbb ki játszák a szabályozást. Nem lehet minden szerződés mellé ellenőrt állítani – folytatta –, ezért eleve olyan szabályozást kell megalkotni, ami betartható. Rolek Ferenc szerint meggondolandó, hogy egyáltalán szükség van-e az önfoglalkoztatói kategóriára, miután a vállalkozói forma s a munkaviszony jól elkülöníthető egymástól.
A munka törvénykönyvének júliusi módosítása – mely bővíti a munkaügyi ellenőrök hatáskörét a színlelt vállalkozói szerződések kiszűrésében – pánikot váltott ki a munkáltatók körében, holott a minisztérium és a munkaügyi felügyelet nem készül dömpingmunkára. Ennek szellemében az év második felében országszerte ugyanazon irányelv szerint járnak el a munkaügyi felügyelők – hangsúlyozta Burány Sándor. Az irányelv a munkaadók számára is nyilvános lesz – ígérte.
A kormány az év második felében tervezi az egységes munkaügyi nyilvántartás létrehozásával összefüggő törvények módosítását, szabályozza a távmunkát, folytatja a munka törvénykönyve jogharmonizációját, s dolgozik az egységes közszolgálati törvény kialakításán is – emlékeztetett tegnapi tájékoztatóján Simon Gábor, az MSZP munka világa munkacsoport vezetője.
origo.hu
Brüsszel vs. Magyarország: már több mint 40 ezren követelik Magyar Péterék távozását
