Jász-Nagykun-Szolnok megye
Az öntözõvíz valóban nem kerül egy fillérbe sem. Ám az úgynevezett szolgáltatási díj igencsak tetemes. Hektáronként évente elérheti a 30-40 ezer forintot, de ha többször kell a vizet szivattyúkkal átemelni, akár 90 ezer is lehet. A kalászosokra például a tenyészidõ alatt 40 milliméternyi csapadékot kellett volna mesterségesen kijuttatni, ami 1,1 tonna termés árának felel meg hektáronként. Ezzel szemben a hozam jó, ha eléri a két és fél, három tonnát, tájékoztattott a Földművelésügyi Minisztérium Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hivatalának szakembere, Dencs Árpád. A mezõgazdasági termelõk többsége az Alföld középsõ részén ezért az elmúlt tíz év során fokozatosan csökkentette az öntözött területek nagyságát. A megye 390 ezer hektárnyi termõföldjébõl az idén már csak 24 ezer hektáron öntöztek, pedig több mint 100 ezer hektáron van erre vízügyi lehetõség. A gazdák az energiaárak drasztikus emelkedésével és a nyomott terményárakkal magyarázzák a döntéseiket. Víz az lenne. A Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatósághoz tartozó térségben, a csatornákban a maximális vízszintek tartása mellett a jelenlegi igények bõséggel kielégíthetõk, és a minõség is megfelelõ, mondta Nagy István igazgató. A vízjogi engedélyt most kérõk hordozható berendezésekre gyorsított eljárással akár egy hét alatt is megkaphatják az okiratot. A vízügyi kormányzat pedig elengedi az úgynevezett vízkészletjárulékot, ami országosan alig éri el a 120 millió forintot.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szántó és gyümölcsös területének mindössze négy százalékán lehet öntözni. A 12 ezer hektár töredékén használják ki jelenleg ezt a lehetõséget, elsõsorban a zöldségtermelõk. A gabonafélék termését már bizonyosan megtizedeli a hõség, de a kukorica, burgonya is igényelné már a nedvességet. Az öntözés nem olcsó dolog. A vízhasználati díj és az energiaköltség nem kevés, de a termelési költségekben nem lenne meghatározó, arról nem is beszélve, hogy a gazdának nem kellene állandóan az eget kémlelnie. Az új telepítéseknél, fõként a gyümölcsösökben, de a dohánynál is, már jellemzõen csepegtetéssel tervezik az ültetvényeket.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt tíz év alatt nem volt ilyen mérvű aszály, mint az idén. Mindössze húsz csapadékos nap volt, és összesen 142 milliméter csapadék hullott, ami 35 százalékkal kevesebb a sokévi átlaghoz képest. Területi eloszlásban is nagy szóródást mutat. Ugyanazon a napon volt ahol 40, más területen csupán 7 milliméter esõ áztatta a földet. A megyében lévõ 252 ezer hektár szántóterület döntõ része aszálykáros. Sümegi István, az FVM hivatal fõtanácsosa elmondta, hogy eddig a legnagyobb kárt az õszi kalászosok szenvedték el. A terméshozam kiesése elérheti a 25-30 százalékot. Az aszály ellenére mindössze 600 hektár szántóterületen öntöznek a gazdálkodók. Még azok sem kezdték el az öntözést, akik a Sajó és a Bódva völgyébõl bejelentették szándékukat az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóságra, mondta a fõmérnök, Feldermann Tamás. Pedig a vízkészlet még mindig bõséges, annak ellenére, hogy alacsony a folyók vízszintje, és a bükki karsztvíz hozama is csökkent. Hangsúlyozta, hogy minden öntözési kérelmet teljesít az igazgatóság. Hozzátette: nem a vízdíj az oka, amiért ilyen minimális az öntözés Borsodban, hanem az öntözõberendezések mûködtetésének magas költsége, ami nem térül meg a termék eladási árában. A fõtanácsos elmondta, az öntözést ez idõ szerint nem támogatják, viszont öntözõberendezések beszerzésére lehet pályázni.
Csongrád megye
Csongrád megyében a mezõgazdasági célokra használt terület tizedére, 35-40 ezer hektár föld öntözésére van vízjogi engedély. Ebbõl mintegy 21 ezer hektárhoz rendelkeznek öntözõberendezésekkel. Ezekben a napokban ezek csúcsra járnak, gyakorlatilag teljes kapacitással, éjjel-nappal mûködnek. Szükség is van a vízre, hiszen az elmúlt napok nagy melegében elpárolgott a víz a földekbõl. A most már évek óta vissza-visszatérõ aszály miatt egyébként nagy az igény az öntözést segítõ beruházások megvalósítására. Csongrádban a legkedveltebb megoldás az amerikai lineáris megoldás lenne. Az öntözés azonban drága dolog, hiszen a folyókból kinyert víz ára köbméterenként 20-25-30 forint, és ehhez még a villanymotorok mûködtetésének költségét is hozzá kell számolni. Bács-Kiskun megyében már a tavalyi évet is mintegy 100 milliméter csapadékhiánnyal zárták a földek. Ez az idén a forró és csapadékhiányos május miatt már 240 milliméterre nõtt. A szántóknak és az ültetvényeknek szükségük lenne hát a vízre, ám még a 24 ezer hektárnyi vízjogi engedéllyel rendelkezõ területnek is kevesebb mint a felén, mindössze 10-11 ezer hektáron öntöznek rendszeresen. Részint a berendezések, részint a mûködtetéshez szükséges pénz hiányában. Jellemzõ egyébként, hogy a megyében az elmúlt hónapokban 71 millió forint értékben adtak be pályázatot öntözési beruházások támogatására, ám a Bács-Kiskunban erre a célra rendelkezésre álló keret csak 60 millió forint.
Forrás: radio.hu
origo.hu
Teljes leállás jön az egészségügyben - itt vannak a legfontosabb tudnivalók!
