Magyar zsebekhez szabják az árakat

Szolnoknál a vízmérce nulla pontja alatt több mint két és fél méterrel szerénykedik a vízszint, és már a nyár elején megközelítette a valaha mért legkisebb értéket. Leállították az uszályok forgalmát, akadozik a kompközlekedés. A folyó holtágait végveszély fenyegeti, elkezdődött a halpusztulás. Egészen más a helyzet Kisköre fölött. A tó vízállása jelenleg tíz centivel magasabb a megszokottnál, hogy öntözővízzel láthassák el a Nagykunság és a Jászság szomjas földjeit.
Két évforduló miatt is érdemes emlegetnünk a Tisza-tavat. A most harminc esztendeje átadott vízlépcső fölötti hullámtéren alakult ki huszonöt évvel ezelőtt a tározótó, százhuszonhét négyzetkilométeres területen. A nyílt vízen, a vízinövényekkel benőtt területeken és a szigeteken olyan, a régi, a folyószabályozás előtti tiszai tájat idéző élővilág alakult ki, amely néhány éve már a világörökség része. A természetet, az élővilágot, a csendet kedvelők éppúgy a paradicsomban érezhetik magukat itt, mint a motorcsónak vagy jetski hátán száguldozni akarók. Nagy a Tisza-tó, mindenki megtalálhatja a neki megfelelő hangulatot.
Sajnos, csak tíz hét a szezon, panaszkodnak azok az Abádszalókon vagy Tiszafüreden élők, akik jövedelmet várnak az idegenforgalomtól. Az Attila-öbölnél már kora délelőtt is igen sokan vannak, a legtöbben csak napoznak, mások pancsolnak a part menti sekély vízben, beljebb viszont jó néhányan a lubickolást választják. Látszik, hogy vége az iskolának, rengeteg a gyerek. Egy Kisújszállásról érkezett házaspár szerint azért olyan népszerű a Tisza-tó, mert itt a magyar zsebekhez szabják az árakat.
Ami azt illeti, egyéb oka is lehet annak, hogy évről évre többen választják nyaralásuk helyszínéül az Alföld Balatonját. Látványosan szépülnek a parton található települések, láthatóan nagy gondot fordítanak a vonzó arculat kialakítására. A Tisza-tó mentén lévő községek és városok ma már nagyon figyelnek az apró részletekre is. Már idény előtt érdekes programokat igyekeznek szervezni, nyilván azért is, hogy az eseményekről szóló sajtóhírek ráhangolják a kikapcsolódni, pihenni vágyó közönséget a Tisza-tóra. Ilyen volt például a május közepén, Tiszafüreden másodszor megrendezett nemzetközi fazekasfesztivál. Jó hírét keltette a városnak, hogy a városháza dísztermében japán, lengyel, román és magyar fazekasok, muzeológusok, néprajzosok tanácskoztak. A hagyományőrzés jegyében szervezték meg a második Tisza-tavi népzenei és néptáncfesztivált, ahol szembeötlő volt, hogy milyen sok tehetséges ember él ezen a vidéken. A Tisza-tavi hal- és pusztai ételek második fesztiválját az egykori rossz emlékű gulágon, a Tiszafüredtől húsz kilométerre lévő Kócsújfalun rendezték, hogy figyelmet kapjon ez a létért küzdő aprócska község. A szezon fő eseménye azonban a füredi halasnapok, melynek rendezvényei nagy tömegeket vonzanak.
Nagyon szeretik a horgászok is a tó vizét. Olvashattuk, hallhattuk azokat a híreket, amelyek százhúszezer süllőivadék Abádszalók és Tiszafüred körzetében való telepítéséről szóltak, majd a túlsó partnál, Sarud és Tiszanána mellett újabb nyolcvanezernek a Tisza-tóba helyezéséről. Aztán kétszázezer harcsaivadékkal lett gazdagabb a tó halállománya, de pontyokról is szóltak a hírek.
Fokozatosan nő a biciklisek tábora, szívesen túráznak a drótszamarakkal már nálunk is. Jász-Nagykun-Szolnok megye közlekedésfejlesztési koncepciója szerint 2006-ig megépítik az egész tavat körülölelő biciklis körgyűrűt.
Varga Mihály, a térség országgyűlési képviselője szerint az Attila-öbölnél találjuk Kelet-Magyarország leggazdagabb nyári programsorozatát. Bordás Imre, Abádszalók első embere, akit a tó környékén lakók internetes szavazással az év Tisza-tavi polgármesterévé választottak, megemlíti, hogy nagy sikert aratott a térség polgármestereinek első randevúja. A nemzetközi képzőművészeti alkotótábor tagjai már negyedszer rendeztek kiállítást a szép környezet által ihletett műveikből. Volt már koncert, utcabál, pazar tűzijáték – és még csak most kezdődött a szezon. Az idei nyáron még csaknem kétszáz program várja az ide látogatókat.