Osztrák prognózis: marad a magas infláció Magyarországon

A közép-európai reformállamokban idén és jövőre a GDP és a termelékenység várhatóan tovább nő, növekszik az export is, de az eddiginél lassabban, miközben az infláció csökken, némelyest nyugtalanító a beruházások fejlődésének lassulása, s várhatóan nem változik jelentősen, vagyis magas szinten marad a munkanélküliség - állapítja meg az osztrák WIIW gazdasági kutató intézet csütörtökön közreadott előrejelzése.

A Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének kutatói szerint a közép-kelet-európai reformországok gazdaságai meglepően jó eredményeket mutatnak: noha a fejlődésüket fékezi az EU-térség lanyha konjunktúrája, idén év elején mind a GDP, mind az exportok terén még gyorsult is a növekedés, s a gazdaság fő motorja a belső fogyasztás. Magyarországra nézve a tanulmány az idei évre 3,2, jövőre 3,5 százalékos GDP-növekedést, idén 5,3, jövőre 5,0 százalékos inflációt, idén és jövőre egyaránt 6 százalékos munkanélküliséget, továbbá az idei évre 4,9, jövőre 4,5 százalékos fizetési mérleghiányt jelez előre. Az öt kelet-közép-európai reformállam – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia – átlagában a GDP várhatóan idén 2,7, jövőre 3,2 százalékkal nő, az inflációt illetően nem közöltek előrejelzést, a munkanélküliség átlagosan idén 15,7, jövőre 15,5 százalék, míg a fizetési mérleghiány idén és jövőre 4,0 százalék lesz a WIIW szerint.

A reformországokban nő az ipari termelés, de a termelékenység is, vagyis a munkahelyek száma nem növekszik: a termelékenység 1995-2002 között igen jelentősen, 60-80 százalékkal nőtt, ami az unióhoz való felzárkózást jelent e téren, de mintegy 10 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság. Az ipari termelés ugyanakkor a mai tagjelölt államokban a jelenlegi tagállamok – így például Ausztria – kárára nő, vagyis a termelés eltolódóban van kelet felé. A 25 tagú EU-ban az ipari termelésben a most csatlakozó államok része viszonylag csekély – átlagosan 5 százalék körüli – folyó váltási árfolyamon számolva, de vásárlóerő-paritáson mérve már átlagosan 11 százalék, s némely iparágban ennél jóval nagyobb – állapították meg a kutatók.

Rámutattak: általános tendencia a reformországok valutáinak felértékelődése, s ezzel romlik a versenyképesség, az export azonban mégis nő. A kilátásokról szólva a kiadott tanulmány rámutat: az EU-ban nem várható egyelőre a konjunktúra fellendülése, a tavalyi 1 százalék után idén várhatóan 1 százalék alatt lesz a gazdasági növekedés, s talán jövőre lehet enyhe fellendülésre számítani. A reformországokban azonban a növekedés enyhe gyorsulására lehet számítani, továbbá arra, hogy egyes országokban a rögzített árak és adók rendezése miatt év vége felé átmenetileg megnő az infláció. A GDP növekedése az öt közép-kelet-európai tagjelölt állam átlagában idén 2,7, jövőre várhatóan 3,2 százalék lesz. Az infláció tovább csökken, de a munkanélküliség stagnál az öt ország átlagában.

Ami a bővítést illeti, a csatlakozó államok sakkban tartják majd a lanyha konjunktúrát, s a bővítés nem jár jelentős közvetlen következményekkel. Gondot okoz majd várhatóan az új tagállamoknak az euró gyors átvétele – mondták a kutatók, s óvatosságra intettek ezzel kapcsolatban azzal, hogy talán jó lenne megvárni a stabilitási paktumról szóló vita kimenetelét. A közvetlen külföldi beruházások vonatkozásában arra hívták fel a figyelmet, hogy új politikára van szükség, amely túlmegy az alacsony béreken.

Végül a WIIW kutatói úgy vélték: a bővítéssel az EU ugyan „szegényebb lesz”, de az új tagállamok gazdasági dinamikája folytán a bővítés kedvező hatással lesz a növekedésre.
(FigyelőNet, MTI-Eco)