A magyar törzsek honfoglaló vándorlásuk során a Kaszpi-tenger vidékén találkoztak a mozlimokkal, így már a kereszténység előtt érintkezésbe kerülhettek az iszlámmal. Abu Hámid al-Andalúzi al-Garnáti arab utazó, aki 1150-ben érkezett magyar földre, beszámol arról, hogy a királyságban élnek maghribi (észak-afrikai) és más mozlimok, akik harcosokként (íjászként, várvédőként) II. Géza (1141–1162) szolgálatában állnak.
Megemlíti, hogy nyíltan vallják az iszlámot, és hogy számos mecset található az országban. Al-Garnáti elmondja azt is, hogy az iszlám hit ébrentartására, az arab nyelv és a vallási ismeretek tanítására engedélyezték neki az itt élő mozlim kolóniák látogatását. Magyarországról Kijeven át a Volga melletti Szakszinba utazott, mivel II. Gézától azt a megbízást kapta, hogy az ott élő mozlimok közül toborozzon zsoldosokat a király hadserege számára. Jákút ar-Rúmi mozlim geográfus (1179–1229) leírja, hogy 1220-ban a szíriai Aleppóban találkozott magyarországi mozlimokkal.
Az arab kereskedelem szerepe a X. század második felében lehanyatlott, az iszlám világgal kialakított kapcsolatok azonban nem szűntek meg. A korabeli magyar forrásokban beszámolókat találunk az iszlám vallás követőiről, akiket akkor errefelé böszörményeknek neveztek. Anonymus arról tájékoztat, hogy Taksony idejében több mozlim költözött a Volgai Bolgárországból hazánkba. Pesten még a XIII. század elején is sok mozlim kereskedő élt.
Az ottomán birodalom európai terjeszkedésével, a Habsburg császárság ellen folytatott harca során, amikor a Duna–Tisza köze az iszlám birodalom részévé vált, küzdelmes kapcsolat alakult ki a magyarság és az iszlám világ között. Ugyanakkor a muszlimok által lakott helyeken virágzott az ipar, a kereskedelem, fürdőket, iskolákat, kutakat, díszes sírhelyeket (türbéket), valamint számos imaházat (mecsetet, dzsámit) építettek.
Ezekből mára csak kevés számú maradt fenn. Budapesten ismert például, az ebből a korból származó Széchenyi és a Rudas Fürdő, Gül Baba türbéje, Szigetváron a Szulejmán szultán dzsámi, Siklóson a Malkocs bej dzsámi, Pécsett pedig a Jakováli Hasszán pasa dzsámi. Ez utóbbi Magyarország legrégebben, tehát minarettel együtt megmaradt élő műemléke.
A magyarság és az iszlám világ között komolyabb összefogás csak a II. Rákóczi Ferenc-féle és az 1848/49-es szabadságharc idején jelentkezett, a magyar–török baráti kapcsolatok jegyében, amikor több magyar ellenzéki vezető és szabadságharcos menekülhetett Törökországba. Bem apó volt az egyik leghíresebb magyar, aki felvette az iszlám vallást.
Az első világháborút megelőzően, 1908-ban Magyarország országgyűlése annektálta Bosznia-Hercegovinát. A világháború alatt a magyarok és a törökök szövetségesként harcoltak Galíciában és a Piavénál. Az iszlám Magyarországon 1916-ban lett törvényesen elismert vallás. A budapesti városházán Havass Rezső képviselő lelkes beszédben követelte, hogy a főváros építsen imaházat a mozlimoknak. A javaslatot a Fővárosi Tanács 1916. április 4-én határozatilag elfogadta, és Perényi Zsigmond elnökletével mecsetépítő bizottság alakult. A Múzeum körutat ekkor nevezték el Mehmed körútnak.
Sokan még az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után is azt hitték, hogy az iszlám török vallás. Ezt elősegítette, hogy a magyarországi mozlimok vallási vezetője évtizedekig egy Törökországból hozzánk küldött férfi volt. Abdul Latif, az isztambuli medreszéből (mecsetiskolából) kikerült hodzsa állítólag nem örvendett túlzott népszerűségnek az akkori mozlimok között, akik (a zsidó hitről mozlimmá lett világhírű orientalista, Germanus Gyula szerint) mindent elkövettek, hogy befolyását mérsékeljék.
A széthúzás, a személyi ellentétek, az intrikák lehetetlenné tették, hogy a 30-as években megálmodott mozlim kulturális és vallási központ létrejöhessen Budapesten. Pedig ekkoriban – ismét Germanus szerint – állítólag már 30 ezer mozlim élt Magyarországon.
A trianoni tragédia a hazai mozlim közösség tragédiája is volt. Bosznia elszakadt az országtól, Durics Hilmi Husszein, a Monarchia volt tábori lelkésze még megkapta a magyar állampolgárságot. 1931. augusztus 2-án a Gül Baba-türbénél megalakult a Gül Babáról elnevezett Budapesti Autonóm Iszlám Egyházközség. A mozlimok Durics Hilmi Husszeint budai főmuftivá választották, aki tisztségét 1940 februárjában bekövetkezett haláláig töltötte be. A második világháború után, 1947-től az iszlám hívei – más vallások követőihez hasonlóan – megkülönböztetésnek és üldöztetésnek voltak kitéve. 1956 után, egészen 1988-ig alig volt számottevő megnyilvánulása az iszlám vallásnak Magyarországon.
A világban ma közel 1,5 milliárd mozlim él, Európában ugyanebben az időben megközelítőleg 25 millió, míg az Egyesült Államokban 7 millióan vannak. Az iszlám az Egyesült Államokban és Európában is a leggyorsabban terjedő vallás. Magyarországon manapság közel 20 ezerre tehető a mozlim lakosság száma, akik közül 4-5 ezer a magyar nemzetiségű. A budapesti Bartók Béla úti Dár-Asszalám-mecset a legnagyobb, egész nap nyitva tartó iszlám imaház ma Magyarországon, ahol péntekenként több mint háromszázan vesznek részt a közös imádkozásban.
Az imaház igazgatója dr. Tayseer Saleh palesztin származású orvos. Elmondása szerint Európában a mozlimokat általában keleten született emberrel azonosítják, pedig az iszlám nem népcsoport, hanem az alávetettség, engedelmesség fogalma: az ember lelkében lezajló folyamat. Muszlim vallású az, aki függetlenül nemzetiségétől, bőrszínétől az isteni törvénykezést érvényesíti saját maga fölött.
Elveszett evangéliumok
Mohamed próféta, az iszlám vallás alapítója az Arab-félszigeten, Mekka városában született i. sz. 570 körül. 610-ben Mekkában kezdte hirdetni az iszlámot és annak lényegét, az egyistenhitet. 622-ben Medinában hirdette az iszlámot mint végleges és egyetemes isteni tanítást az egész világ számára, egészen 632-ben bekövetkezett haláláig.
Az iszlám tanításainak két fő forrása a Korán (az Isten szava) és a szunna (a próféta életmódját, utasításait bemutató közlések gyűjteménye). Fontos hangsúlyozni, hogy az iszlám előírja hat alapvető hittétel elfogadását. Ezek az Allahba, az Ő angyalaiba, Írásaiba, Küldötteibe, a túlvilági életbe és az elrendelésbe vetett hit. Így az iszlám előírja sok bibliai próféta, például Noé, Ábrahám, Mózes és Jézus küldöttként való tisztelését, és bennük mint Mohamed előtti igaz prófétákban kell hinni. Egyetért sok bibliai kijelentéssel, azonban rámutat arra, hogy a mai Bibliának csupán egy része származik Istentől, az eredeti Tóra, Zsoltár és Evangélium már elveszett. Az iszlám szerint a Korán az utolsó és lezáró isteni kinyilatkoztatás, és már 1400 éve változatlan.
Az iszlám jellegzetessége a túlvilági életbe és a feltámadás napján zajló isteni ítélkezésbe vetett hit erőteljes hatása a mozlimok mindennapjaira.
Az iszlámnak öt gyakorlati pillére van:
1. Az egyistenhitnek és Mohamed prófétaságának tanúsítása.
2. Napi öt imádkozás.
3. Alamizsna, adakozás a szegények részére.
4. Böjtölés ramadán hónapban.
5. Zarándoklat Mekkába, ha a muszlim ember anyagi és egészségi állapota lehetővé teszi.
recept
Ön is könnyezik hagymaszeletelés közben? Itt a megoldás!
