Nagyot buknak a fizetésből élők

Csehül áll az ország. Az államháztartás nhiánya 2002 végére 1685 milliárd forintra ugrott, ami a GDP 9,9 százalékának felel meg. Ilyen súlyos, tíz százalék körüli deficitet a rozoga gazdaságú, elmaradott afrikai és dél-amerikai államok szoktak produkálni. Ide vezetett a választási ígéretek kényszeréből elkövetett osztogatás. Persze az osztogatással önmagában nem lett volna baj, ha ennek a fedezetét nem egy lassuló gazdaságnak kellett volna kitermelnie. A gazdaság azonban lassul, hiszen a Medgyessy-kormány megfojtotta a fejlődés motorjának számító Széchenyi tervet, és semmit sem állított a helyébe. A koncepciótlanságból fakadó gondokat csak növelte, hogy mindeközben a számunkra kulcsfontosságú nyugat-európai gazdaság is lendületét vesztette.
Világos, hogy a deficitet muszáj viszszanyomni a civilizált országok szintjére. 2003 végére már csak 4,8 százalék hiányt tervez a kormány, jövőre pedig 3,8 százalékot. A cechet viszont valakinek fizetnie kell. Abban biztosak lehetünk, hogy nem a sikkasztó, pénzmosó bankok csókosai fogják állni a számlát, hanem megint csak a bérből és fizetésből élők.
Nézzük tehát, mi vár ránk, és hol kell figyelni a nagy átverésre! A Pénzügyminisztérium tervei szerint jövőre megszűnik a nyugdíjjárulék adókedvezménye. Eddig ugyanis a befizetett nyugdíjjárulékunk negyedrészét leírhattuk az adónkból, vagyis ennyi nálunk maradt. 2004-ben ezt is elbukjuk. 20 százalékról 25-re növelik az ingatlan vagy ingóság eladásából, illetve a lakás bérbeadásából származó jövedelem adóját. Eltűnik vagy részlegesen eltűnik a lakáshitelek után járó adókedvezmény. Csak ezen a tételen havonta akár húszezer forintot veszíthet egy-egy család. A bérekből egy százalékot elvonnak ápolási járulék címén, vagy 3 százalékról 4-re növelik az egészségügyi járulékot.
Rossz változások várhatók az illetéknél is. Az örökösödési illeték esetében újabb sávokat húznak. A 35 millió forintot meghaladó értékrész után a rokonsági foktól függően 21, 30 vagy 40 százalék lesz az elvonás mértéke, míg lakásszerzés esetén 11, 15 vagy 25 százalék a befizetni való. A jövedéki adónál is további emelésekre számíthatunk. A cigarettánál 17,5 százalékos adótartalom-növekedést javasolnak, ez átlagosan 11 százalékos áremelést jelent. Literenként 3 forinttal lesz több a jövedéki adó a benzin esetében, míg a gázolajnál 2,40 forintos adócsökkenésre kerül sor.
Jövőre megszűnik a nullakulcsos áfa, a 12 százalékos kedvezményes kulcs 15 százalékra nő: ezzel párhuzamosan a normál kulcs 25-ről 23 százalékra mérséklődik. Mindenképpen komoly árnövelő hatásúak az áfa körüli változások. A pénzügyi tárca meg kívánja szüntetni a dolgozóknak járó természetbeni juttatások jó részét. Ugyanakkor tovább emelik a gépjárműátírás illetékét. Jelenleg 13 forintot kell fizetni köbcentinként, jövőre már 15 forintot. A gépjárműadó is feljebb megy, 100 kilogrammonként 1200 forint lesz. Nem merik viszont bevezetni az új ingatlanadót, mert rendkívüli felháborodást váltott ki, amikor kiderült, hogy ez éves szinten több százezer forintos sarcot jelentett volna a családoknak.
A nagy átverésre a személyi jövedelemadó (szja) többször beharangozott csökkentése kapcsán kell odafigyelni. Mert igaz ugyan, hogy ennek köszönhetően évente 46 ezer forint a zsebünkben marad majd, de közben a másik zsebünkből százezreket húznak ki. Az állami költségvetés szintjén mindez úgy néz ki, hogy míg az szja-csökkentésen 150 milliárdot veszít a büdzsé, addig 550 milliárdot nyer az egyéb tehernöveléseken.
Ki emlékszik már a jóléti rendszerváltozás ígéretére!