A volt pénzügyminiszter a Magyar Közgazdasági Társaság szerdai konferenciáján kifejtette: Magyarországon az államháztartás újraelosztásának terjedelme meghaladja a GDP 52-53 százalékát, ez 10 százalékponttal magasabb, mint a csatlakozó ország átlaga és legalább öt százalékponttal haladja meg a fejlett nyugat-európai országok átlagát – hangzott el. A magyar büdzsé hiányát nem lenne szabad a bevételek emelésével csökkenteni, azt a költségvetési kiadások lefaragásával kellene megvalósítani – mondta Bokros Lajos.
Magyarországon az elmúlt három évben e téren nem folyt sikeres jövedelempolitika, az éves bérnövekedés messze meghaladta az átlagos termelékenységnövekedést. „Magyarország elkezdte kiárazni magát a világpiacról azon termékek tekintetében, ahol a munkaerőköltség számít” – mondta a volt miniszter.
Elhibázott lépés a minimálbér további növelése, a kormánynak fel kellene világosítani a szakszervezeteket arról, hogy a minimálbéren levő dolgozók tömegei fogják elveszíteni az állásukat. Káros a diplomás minimálbér intézménye, hiszen illúziókat és megalapozatlan várakozásokat kelt, túl magas fizetéssel sokan eleve nem kerülhetnek be a munkaerőpiacra.
A Világbank igazgatója kifejtette: az unióhoz csatlakozó országokban a monetáris politika jelentősége folyamatosan csökken, s ezzel párhuzamosan a fiskális politika jelentősége nő. A már az EU-ban levő országokban is az igazi gondok a fiskális politika terén jelentkeznek, ez határozza meg a monetáris politika jelentőségét – adta hírül a korridor.hu.
Bokros szerint a magyarországi újraelosztás mértéke nemcsak a csatlakozó országok átlagát, de a fejlet uniós országokét is jelentősen meghaladja.
Bokros Lajos augusztusban, az Élet és Irodalomban írt cikkében úgy fogalmazott: szellemi, lelki és erkölcsi fordulatot kell előkészíteni ahhoz, hogy a társadalmi szolidaritás eszméje újra polgárjogot nyerjen Magyarországon, és megalapozzon egy olyan politikai fordulatot, amely vállalja a szegénység enyhítését, sőt a szegénységből való kiemelkedést hatékonyan támogató jóléti reformokat is – írta 2003 augusztusában az MNO.
Az egykori pénzügyminiszter hírhedt csomagja hadüzenetet jelentett a gyermeket vállaló családok ellen. Az oktalan, öncélú szigorító intézkedések egyáltalán nem vették figyelembe, hogy az adózó polgár több gyermek eltartásáról, vagy csak saját magáról gonoskodik-e; a szociális juttatások megvonása beláthatatlan károkat okozott. A népesség érzékelhetően még erősebb fogyatkozásnak indult. A diákok, akik számára tandíjat vezetett be Bokros, a Parlament elé vonulva, tömegesen tiltakoztak. A családok helyzetét végül a polgári kormány intézkedései stabilizálták.
