DR. FÖLDI JÓZSEF: EZÜSTÉREM A VIII. NŐI OLIMPIÁN

Történeti visszatekintés

Az első női olimpiát a hollandiai Emmenben rendezték 1957-ben, két táblán. Győzött a Szovjetunió együttese (Rubcova, Zvorikina), igaz, csak holtversenyben Romániával. Mindkét csapat 10,5 pontot ért el a lehetséges 16-ból. Harmadik lett 10 ponttal az NDK. Hazánk a negyedik helyen végzett 8,5 ponttal. Csapatunk tagjai voltak: Kertészné (ma Karakas Éva), Hönsch Irén (később Sillyéné, ma Károlyiné) és Sinka Brigitta.

A második olimpiára csak 6 (!) év múlva került sor a jugoszláviai Splitben (1963); bajnok ismét a Szovjetunió együttese lett (Gaprindasvili, Zatulovszkaja és Zvorikina). Ezúttal fél ponttal (25) előzték meg Jugoszláviát. A verseny itt is két táblán bonyolódott le, 14 fordulóban. Női csapatunk 17 pontjával lecsúszott a 6. helyre; 3. NDK 21, 4. Románia 18,5, 5. Bulgária 17,5 pont. Színeinket képviselték Karakas Gyuláné (ma Karakas Éva), Bilek Istvánné (ma dr. Krizsán Gyuláné) és Gombás Jutka (ma Száday Lászlóné).
A következő olimpiára azonban már csak három évet kellett várni l Erre Oberhausenban került sor 1966-ban. Mondanom sem kell, hogy a pálmát 22 ponttal a lehetséges 26-ból ismét a Szovjetunió vitte el (Gaprindasvili, Kozlovszkaja, Zatulovszkaja). A 2. helyen Románia együttese végzett 20,5 ponttal. Csapatunk Csehszlovákiával holtversenyben, 15 ponttal csak a 6-7. helyre került. 3. NDK 17, 4. Jugoszlávia 16,5, 5. Hollandia 16 pont. A magyar csapat tagjai a következők voltak : Karakas Gyuláné, Bilek Istvánné és Verőci Zsuzsa.

Ismét három év telt el a 4. olimpiáig, amelyet a lengyelországi Lublinban bonyolítottak le 1969-ben. Első lett természetesen a Szovjetunió (Gaprindasvili, Alekszandrija és Kusnyir) 26 ponttal a lehetséges 28-ból. A magyar csapat itt először feltört a második helyre 20,5 ponttal. A harmadik helyre Csehszlovákia került 19 ponttal, 4. Jugoszlávia 18,5 és 5. Bulgária 17,5 ponttal. Együttesünkben szerepelt Ivánka Mária, Verőci Zsuzsa és Honfi Károlyné.

Ugyancsak hároméves szünet után 1972-ben rendezték meg a következő olimpiát és ismét Jugoszláviában, mégpedig Skopjéban, együtt a férfi olimpiával. A győztes szovjet csapat (14-ből 11,5 pont!) mögött (Gaprindasvili, Kusnyir és Levityina) csapatunk holtversenyben Romániával, 8 pontot gyűjtve, végül is harmadik lett. Színeinket képviselték: Ivánka Mária, Verőci Zsuzsa és dr. Krizsán Gyuláné.

Ettől kezdve a női olimpiára is, miként a férfira, kétévenként került sor. Így 1974-ben jöttek ismét össze a női sakkozás kiválóságai mégpedig a messzi dél-amerikai Medellinben (Kolumbia). A győzelmet a szovjet csapat (Gaprindasvili, Alekszandrija és Levityina) hódította el az ugyancsak 13,5 pontos Románia előtt. Érdekességként megemlítjük, hogy a versenykiírás értelmében a két holtversenyes külön mérkőzött az első helyért, és ezt a kétfordulós viadalt a szovjet csapat nyerte. Csapatunk balszerencsés vesztésével az utolsó fordulóban visszaesett a 3-4. helyre 13 pontjával. Ennek a csapatnak játékosai a következők voltak: Ivánka Mária, Verőci Zsuzsa és Porubszky Mária.

Az 1976. évi haifai (Izrael) olimpián többek között a szocialista országok sem vettek részt. Távollétükben Izrael (Kusnyir és Podrojanszkaja) szerezte meg az első helyet 17 pontjával a 11,5 pontos angol és spanyol együttes előtt.

Ha egy kis statisztikát készítenénk, érdemes lenne a következőkre felfigyelni: eddig hatszor nyert a szovjet válogatott! Gaprindasvili öt alkalomból ötször szerepelt csapata éljátékosaként. Tehát 1963 óta állandóan tagja a szovjet együttesnek. A magyar csapatból Verőci Zsuzsa négyszer, Ivánka Mária és Karakas Éva háromhárom alkalommal képviselték színeinket.

Az első három olimpián viszonylag mérsékelten szerepeltünk, de Lublin óta ott voltunk a legjobbak, a dobogósok között 1 Ezért – tekintettel győzelmeinkre a román csapat ellen (Sinaia, 1977, Makó, 1978), valamint a jugoszlávok ellen is (Győr, 1977) -, bizakodva tekintettünk Buenos Aires elé, ahol egyébként az eddigiektől eltérően már nem két játékos és egy tartalék, hanem három játékos és egy tartalék lépett csatasorba.

Egyébként túl sok információt nem kaptunk Argentínából, talán a labdarúgóvilágbajnokság mellékzöngéi miatt sem, de elindulásunk előtt annyit mégis olvashattunk a szervező bizottság körleveléből, hogy 32 ország nevezése érkezett be a női olimpiára. Így, az eddigi tradícióknak megfelelően, a női olimpián eltekintettek a svájci rendszer alkalmazásától, és négy elődöntő csoportot szerveztek, amelyekből az első és a második helyezettek juthatnak majd a nyolcas döntőbe.

<< Tartalom <<