Fodor István, a HEBC elnöke – aki az Ericsson magyarországi leányvállalatának elnöke is egyben – előadásán az üzleti szféra reményeit, elvárásait fogalmazta meg a küszöbönálló EU-csatlakozás kapcsán.
A HEBC – amely a többi ipari csoporttól eltérően lobbimentes szervezet – célja üzleti tapasztalatok megfogalmazása, politikamentes, társadalomépítő témák felkarolása – jelentette ki Fodor István.
Az 1998 óta létező szervezet minden évben jelentést ad ki, a mostani az ötödik a sorban. Jelentős különbség a 2003-as és az előző években kiadott jelentések között, hogy míg az előzőek az integrációs folyamatot támogató, a Magyarországról az unióban készített országjelentések kérdéseire reagáló, a kormánynak címzett anyagok voltak, addig a mostani jelentés az integráció, a fejlődés, a gazdasági fejlesztés kérdéseire fókuszál, s a gazdasági élet szereplőit szólítja meg. Az anyagot a csoport tagjai írták, külső segítség nélkül, minden mondata felelős gazdasági vezetőtől származik.
A 2003. évi jelentés témái:
Mit jelent a csatlakozás Magyarország számára
Gazdaság – nemzetközi vállalatok
– kis- és közepes vállalatok
– együttműködés az új tagországokkal
Kormányzatok és kormányzati intézmények
Társadalom
A HEBC elnöke az USA és az Európai Unió GDP-értéke közötti különbség az elmúlt 4-5 évben bekövetkezett drámai növekedésére hívta fel a figyelmet. A csoport meglátása szerint a műszaki tudás önmagában nem elég a tudás-alapú gazdaság megteremtéséhez, ehhez a kormányok, az üzleti élet, a pedagógusok valamint a tudományos élet összefogására van szükség. A HEBC újfajta gondolkodásmódot ajánl: a versenyelőnyt már nem a termékek és szolgáltatások adják, sokkal inkább az emberek, a cégek folyamatos továbbképzése a veresenytársak megelőzése érdekében.
Az unió előnye lehet ugyanakkor a kultúra, a tudás sokfélesége, amely az Egyesült Államokban kevésbé van jelen.
Fodor István az informatikusok, a kommunikációs- és technológiai szakemberek EU-beli növekvő hiányára is kitért. A 2000-ben 800 ezres nagyságrendű betöltetlen informatikai álláshely 2004-re 1 millió 700 ezerre nő majd. Mindezek tükrében megkérdőjelezhető az EU által 2000-ben Lisszabonban megfogalmazott tíz éves célkitűzés megvalósítása, miszerint az uniós térségnek 2010-re a világ legdinamikusabb, legerősebb tudásalapú gazdaságává kell válnia.
Magyarországgal kapcsolatban a HEBC a tudásközpontok alacsony számára mutat rá. Nézetük szerint kiválósági központok létrehozására, a tudósok számának növelésére van szükség.
Az integráció jelentősége Magyarország számára
A csatlakozás pozitív értelemben vett kényszerpálya a már tagok és az újonnan belépők számára egyaránt – hangzott el Fodor előadásán. Nem várható nagy robbanás 2004 májusában, a belépés hatásai inkább hosszabb távon lesznek érzékelhetőek. Kitűzendő cél, hogy az Európa szívében fekvő Magyarország az európai emberek szívébe is belopja magát.
Hazánkban szemléletváltásra van szükség, a földrajzi helyzetünkből adódó regionális versenyelőnyünket kell kihasználnunk. Igen pozitív tény, hogy Magyarország már tőkekihelyező ország is, nem csak tőkebefogadó. Cégeinket támogatni kell a tőkekihelyezésben, hogy Magyarország méretét meghaladó súlyra tehessen szert az egységesülő Európában. Ily módon eredetileg magyar vállalatként elkönyvelt cégek nemzetközivé válhatnak, amely nagymértékben segítheti Magyarország nemzetközi versenyképességének javulását – mondta a HEBC elnöke.
A csatlakozás elsősorban a kis- és közepes vállalatokat érinti érzékenyen, ezeknek a cégeknek számos nehézséggel kell majd megküzdeniük.Termékeik nem ismertek Európában, azokat be kell majd vezetniük az egységes piacra. Ugyanakkor vannak területek, ahol a kisebb vállalatok előnyben vannak a nagyokkal szemben.
Az oktatásban különböző tudást, szakértelmet kell létrehozni. Hiányoznak a 15 éve még nagyon jól működő technikumok, a középfokú szakképzés nem megfelelő hazánkban.
A HEBC úgy látja, Magyarországnak szövetségeseket kell majd keresnie az unióban, s ezeket a kis- és közepes államok közül kell kiválasztania. A csoport kiemelten fontosnak tartja a visegrádi országcsoport együttműködésének elmélyítését. Új közép-európai intézményekre van szükség, hogy az új tagoknak ne kelljen inspirációkért a nyugati fővárosokhoz fordulniuk. A verseny az unión belül a régi és az új tagok között fog kialakulni, ezért a 2004-ben csatlakozók körében az eddiginél kevesebb versenyt és több együttműködést látnak indokoltnak a jövőben. Magyarországon a munkastílus, a munkamorál terén pozitív változások indokoltak.
A HEBC konkrét javaslatai az integráció kapcsán:
Nemzeti identitás megőrzése.
Hatékony, arányos Nemzeti Fejlesztési Terv – uniós források felhasználásával, ezzel összhangban EU által preferált programok megvalósítása.
Az adórendszer nem befektetésösztönző, a minisztériumok tevékenysége nem összehangolt, nincs harmónia a jogszabályok között. Mivel ezeken a területeken a külföldi befektetők tapasztalatai negatívak Magyarországgal kapcsolatban, itt mindenképpen változások szükségesek.
Oktatás. A multinacionális cégek ösztönzése: vállaljanak aktív szerepet a képzésben.
A kis- és közepes vállalatok ne csak beszállítók legyenek, hanem váljanak a multik stratégiai üzleti partnereivé. Lehetőség szerint ez a partneri viszony több multinacionális céggel alakuljon ki egy időben.
Gazdasági adatok nyilvánossága. Szemléletbeni változásra van szükség, tekintettel arra, hogy a mutatószámok számos esetben nem megbízhatóak. Így nem lehet jó gazdasági döntéseket hozni.
Regionális fórum az országok gazdasági tapasztalatainak kicserélésére.
Derogációk betartásának szükségessége
Fontos volt a középszintű hivatalnokok körében végrehajtott bérfejlesztés. E téren további lépések indolkoltak a korrupció megelőzése érdekében.
Közterhek csökkentése. A magas közterhek gátolják az életszínvonal emelked
ését.
Szolgáltatásorientált államigazgatás megszervezése a csatlakozásig.
A nemzeti oktatási rendszer átalakítása. Mindenki képes legyen a szükséges ismeretek megszerzésére.
Az életminőség javítása igen fontos. Az emberek szeressenek magyarországon élni.
Magyarország a célegyenesben: hazánk sikeres integrációja megismételhetetlen, soha vissza nem térő lehetőség. Most kell élnünk vele.
képernyőidő
Durván képernyőfüggőek a gyerekek – a Bethesda figyelmeztet
